Beszámoló az EKE 25. születésnapjára rendezett ünnepségről 2019. március 13.

2019. március 5-én tartotta az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) fennállásának negyedszázados évfordulóját. Eme jeles eseménynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara adott otthont.

Dr. Kührner Éva könyvtárvezető asszony – aki az ünnepi konferencia moderátora volt – nyitotta meg és köszöntötte elsőként a különböző felekezetek résztvevőit. Ezután a Monarchia Vonósnégyes örvendeztette meg a jelenlévőket klasszikus repertoárjával. A közös imát Köntös László református lelkésszel mondhatták el a meghívottak.
A köszöntők sorát Ásványi Ilona, az EKE elnökasszonya kezdte meg. Beszélt az egyházi könyvtárakat összekötő közös szakmai nyelvről és közös hivatásról, mely munkatársakká, sőt barátokká avanzsálta a különböző felekezeti könyvtárosokat. A kerek évforduló mottójául Szent Ágoston gondolatait választották: „In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus autem charitas." azaz „A szükséges dolgokban legyen egység, a kétesekben szabadság, mindenben pedig szeretet." Ezek az eszmék hatják át leginkább az egyesületet, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a nem egyházi könyvtárosok is szívesen részt vesznek az EKE életében. Ez a 25 év elhozta a számvetés és a hála idejét is.
Sörény Edina, az EMMI főosztályvezető asszonya is üdvözölte a díszünnepségen jelenlévőket. Beszélt az egyházi könyvtárakról mint a legrégebbi könyvtártípusról, majd kiemelte a dokumentumok tudatos megőrzésének fontosságát. Ez a 25 év nemcsak egy évforduló, de mérföldkő is egyben, amikor a múlt megismertetése mellett, a jelen tudás átadásával a jövőt is formáljuk. Kitért a XXI. század digitális világára is, mely jelentősen befolyásolta, befolyásolja a könyvtárak életét.
Barátné Dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) elnöke is felköszöntötte az egyesületet. Egy személyes emlékét is megidézve beszélt magáról a könyvtáros pályáról, kiemelve az elszántságot és a jókedvvel való munkavégzést. Szerinte nemcsak az évforduló miatt ünnep ez a nap, hanem az egyesület gazdagsága miatt is. Megemlékezett az EKE és az MKE számtalan közös munkájáról is.
Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) elnöke az egyházi könyvtárak meghatározó szerepéről beszélt, és megemlékezett a 25 évvel ezelőtti „jó összefogásról", amely sokszínű tartalommal telt meg az évek során. Megerősítette, hogy az egyesület kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az egyházi könyvtárakat a nyilvánosság megismerje és elismerje.
A vonósnégyes zárta az ünnepség első blokkját.
Az első visszaemlékező előadást Szelestei Nagy László professor emeritus tartotta meg, aki 1973-ba repítette vissza a hallgatóságot, méghozzá az OSZK védettségi listáinak, a régi magyarországi nyomtatványok és kéziratok összeállításának idejére. Az egyházi könyvtáraknak idővel kialakultaz a természetes igénye, hogy a világi könyvtárakkal azonos rangon tartsa számon őket a könyvtári szakma. Nagyon hamar világossá vált számukra, hogy nem az MKE tagszervezeteként szeretnének érvényesülni, hanem külön szervezetbe tömörülnének. Ez 1994-ben Kalocsán valósággá is vált.
Második előadóként Ásványi Ilona elevenítette fel a 25 évvel ezelőtti eseményeket. 1994. március 8-án 23 egyházi, felekezeti könyvtár indította útjára az EKE-t. 1994. november 8-ra 34 könyvtár kapott meghívót a hivatalos megalakuló ülésre. Az EKE tagjai maguk az intézmények, 2000-ben 56 egyházi, felekezeti tagot tudhattak magukénak. 2002-ben határon túli felekezeti intézmények is csatlakozhattak. Mostanra pedig 54 magyarországi és 7 határon túli tagja van az egyesületnek. Az elnökasszony beszélt a vágyott önállóság nehézségeiről is, melyek főként a finanszírozás és a szakmaiság terén okoztak nehézséget. Az ökumenikus szellemiség és elköteleződés jegyében működik az EKE a kezdetektől fogva, amelyet jól példáz az is, hogy az elnöki posztot 3 évente váltakozva töltik be az egyes felekezeti könyvtárak, valamint a 10 tagú elnökség 5 katolikus, 3 református, 1 evangélikus és 1 egyéb felekezeti tagból áll. Az egyesület jelen van a szaksajtóban, egyes kuratóriumokban, projektekben részt vállal, vagyis mára az egyházi könyvtárak megkerülhetetlenek lettek. Fontos cél a már kialakított jó kapcsolat fenntartása az egyéb könyvtári szakmai szervezetekkel és az állami vezetéssel. Ásványi Ilona beszélt az Unitasról, az Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusáról; a sajátos szakmai adatcsere-programról, mely az ún. szomszédolás nevet viseli; továbbképzésekről; szakmai napokról és konferenciákról. Előadása végén elmondta, hogy az elmúlt 25 év fő feladatát az egyházi könyvtárak saját maguk megismertetésében és elfogadtatásában látja.

 


Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója nem tudott jelen lenni a rendezvényen, így az ő előadását Kurta József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főkönyvtárosa olvasta fel. Gondolatait az alapítani, egybefogni, megőrizni és alkotni szavak köré fűzte, melyek a könyvtárak tevékenységét jelenítik meg. Az alapítás nem statikus szempont, hanem történetileg változó. A könyvtárakban meglévő kompetencia fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint figyelmeztetett arra, hogy át kell gondolni, hogy maga a tulajdonos milyen feladatokkal bír. Az egybefogás kapcsán kiemelte a technológiai változások, változtatások mentén való összefogásokat, a fizikai rendbetétel és a nyilvántartások elkészítésének fontosságát. Mindemellett a gyűjtemény anyagának összefogását is jelenti, azaz a gyűjtőkör meghatározását, tudatos kialakítását, fejlesztését. A megőrizni kifejezés magában hordozza a gyűjtemény egységének megőrzését, és maga a megőrzés a nyilvántartásokkal kezdődik. Az alkotni ige alatt a könyvtári munka egészét mint alkotást érthetjük. Ezeket a könyvtárakat egyházivá a tulajdonos teszi. Kiemelte a védett örökséget, az egyháztörténeti- és helyismereti kutatásokat és azok fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a könyvtárosok bizonyos értelemben maguk is kutatók, hiszen a saját állományuk elmélyült feltárása során azzá válnak.
Az előadások sorát Kövécs Ildikó titkárasszony megható összeállítása követte az EKE elhunyt tagjairól, akik már nem érhették meg sajnálatos módon az egyesület 25. születésnapját.
A jubileumi ülés zárásaként Baranya Péter (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára vezetője), Béres-Muszka Ibolya, Dr. Berecz Ágnes (A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye könyvtárvezetője), Török Beáta (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárának vezetője) és Mészáros Kornélia (Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárának vezetője) elevenítették fel személyes emlékeiket, illetve mindannyian beszéltek arról, hogy mit is jelentett nekik és mit kaptak ők az egyesülettől.

dr. Aczél-Partos Adrienn (PPKE JÁK, könyvtárvezető)

x