Kari fotók 2020. január 2.

Kéthetente hétfőnként egy-egy kari fotó jelenik meg online felületeinken rövid magyarázattal.

Szentkirályi u. 30.

,,A 30-as szám alatti koraeklektikus, egyemeletes házat 1871-ben építették. Itt működött annak idején a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomda. Az épület nem műemlék, de fenntartását várostörténeti kuriózum mivolta indokolja, mivel itt található a romantika festészetének ritka monumentális emléke: Gaál Lajos 1873-ban festett 64 olajképe."

A Királyok terméről már írtunk korábban.

A Szentkirályi u. 30. ad otthont a 2001-ben átadott könyvtárnak, amely 80 személy befogadására alkalmas olvasóteremmel rendelkezik.
(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 120-122.o.)

Ebben az épületben található az E1-es előadó is, amely hozzávetőleg 340 fő befogadására alkalmas, és a kar legnagyobb befogadóképességű helyisége. Továbbá a Iustinianus Egyetemi Könyvesboltot (Szent István Társulat) is itt találjátok, amely a PPKE JÁK hivatalos jegyzetboltja.


Szentkirályi u. 26.

,,A magyar tornászat alapjait lerakó, 1863-ban alakult Pesti Torna Egylet 1865-ben vette fel a Nemzeti Torna Egylet nevet, és fő feladatának tartotta a Nemzeti Tornacsarnok felépítését, melyet 1870 decemberében adtak át rendeltetésének a Szentkirályi utcában. Tervezte Kallina Mór (1844-1913), aki a kor arisztokrata és nagypolgári elitjének városi épületeit is alkotta. Fő művei a budai várban épített Honvédelmi Minisztérium és Főhadparancsnokság épületegyüttese, valamint a Budai Vigadó.

Az épület használója a későbbiekben az 1952-ben alakult Spartacus Sport Egyesület lett, amely a kisipari szövetkezeti dolgozók számára biztosította a sportolás lehetőségét. A Spartacus 1999-es – Kőbányára – távozását követően a 2002-ben alapított Józsefvárosi Torna Egylet vette át használatát, a szomszédos Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel."
(Forrás: egykor.hu)

Az épület oldalán 2 emléktábla is látható. Az egyiken ez olvasható: ,,Ezt az épületet a Nemzeti Torna Egylet a magyar nép adakozásából építette 1870-ben. A tornacsarnok a magyar sport első és évtizedekig egyetlen bölcsőjeként szolgálta a magyar testnevelés ügyét. E ház falain belül valósult meg elsőként a magyar nyelvű sportoktatás. Itt alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság és hosszú ideig itt képezték a magyar testnevelő tanárokat. (...)"

Ma a Szentkirályi utca 26-ban tantermek, irodák és sportolásra is alkalmas termek találhatóak.


Díszterem

„Az épületnek talán legszebb része a díszterem, amely galériás, karzatos megoldású. A falak mentén oszlopok helyezkednek el, szürkés márványborítással, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetta rendszerű. A faragott tölgyfa ajtók, valamint a festett üvegablakok harmonikusan kiegészítik a díszterem belső kiképzésének összhatását. A megvilágítást három, mennyezetről lógó csillár biztosítja."

(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 118.o)

A dísztermet szépségén túl számos fontos kari, egyetemi és külsős rendezvény tölti be. Talán mégis a legszebb és legfelemelőbb, amikor hallgatóink átvehetik tanulmányaik egyik gyümölcseként diplomájukat, jogászaink pedig esküvel köteleződnek el hivatásuk irányában.


Királyok terme

„Az épület nem műemlék, de fenntartását várostörténeti kuriózum mivolta indokolja, mivel itt található a romantika festészetének ritka monumentális emléke: Gaál Lajos 1873-ban festett 4 olajképe.

A „Királyok termének" nevezett szoba falfelülete tervezetten, egységesen festett, a falkép-festészetben igen ritka olajtechnika alkalmazásával. Freskói három sorban, kazettás kiosztásban a népvándorlás korabeli magyar vezéreket, középkori királyokat, a legfontosabb fejedelmeket, valamint a 13 aradi vértanú medalion-arcképeit ábrázolják. Az arcképsorozatban az egyetlen külföldi személyt ábrázoló arckép Abdul Med Zsid török szultáné, aki Kossuthnak és társainak menedékjogot adott. A kör alakú mennyezetkép a vérszerződést ábrázolja."
(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 121.o)

A 25 éves jubileumra készített videóink interjúi ebben a teremben készülnek.


Épület homlokzata

Minden nap látjuk, de vajon megfigyeltük-e már eléggé az épület bejáratát?
A szürkével jelölt területeket érdemes legközelebb kicsit jobban szemügyre venni.

„A Szent István Társulatnak, a katolikus könyvkiadásnak e tekintélyes, három emeletes neogót stílusú palotája a Társulat fönnállásának félévszázados évfordulóján, 1898-ban készült el, Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár tervei alapján. A város szívében emelkedő csúcsíves palota vakolatlan vöröstégla épület. A Szent István Társulat korszerű nyomdaüzeme (Stephaneum Nyomda) itt működött az államosításig, amikor is a Franklin Nyomda lett a nyomdaipari elődök haszonélvezője.
A gyönyörű épület homlokzatán, két emelet magasságában mellvéd mögött loggia helyezkedik el, középen kápolnaszerű kiképzésben Szent István szobra látható: bal kezében kettős kereszt, jobbját áldón kiterjeszti. A közép párkány alatt, a közép rizaliton helyezkedik el a díszes főbejárat, amit kovácsoltvas zászlótartó, lámpák és kapurácsozat dísziti. A két sarokrizaliton a mellékbejáratok találhatók. A sarokrizalitok négy sarkán a később Franklin emblémává vált pajzsos mackó szobrocskák láthatók."

(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 116.o)


Pázmány Péter dombormű

„A főbejárattal szemben az első emeleti lépcsőforduló falára 2000-ben került a Rieger Tibor által készített, Pázmány Pétert ábrázoló dombormű, amelyet az Egyetem a Magyar Milleniumi Kormánybiztosi Hivataltól pályázat útján elnyert pénzből készíttetett."

(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 118.o)


Előcsarnok

„A főbejárat a földszinti előcsarnokba nyílik, amely négyzetes pilléreken nyugvó, keresztboltos helyiség. Elöl későgót mennyezet, színes kifestéssel.
A földszinti előcsarnokból neoromán oszlopsoros műmárvány borítású, színes kifestésű, kettős lépcsőfeljárat vezet az első emeletre, az emelet előtt gyönyörű kovácsoltvas kapuzattal."

(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 116-117.o)


Kápolna

„Az előcsarnokban, a bejárattól jobbra található kápolna kialakítására akkor került sor, amikor az épületet az Egyetem, illetve a Jog- és Államtudományi Kar igényeinek megfelelően felújították és átalakították. A 2000 nyarán felszentelt kápolna falán látható, a stációkat ábrázoló tűzzománc képek, valamint a tabernákulum díszítése Hertay Mária munkája. Az oltártól balra található »Bölcsesség széke« Szűz Mária szobor egy XIII. századi belgiumi szobor másolata."

(Forrás: Tíz Éves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 117.o)

 

x