A tanév rendje

2020.12.14.

2020/2021 2. félév tematika


Magyar tematika 

10:00-14:30

2021. január 9.
  • XIX. századvégi magyar romantika és realizmus
  • Tompa Mihály
  • Gárdonyi Géza
  • Vajda János
  • Elemzés
2021. január 23.
  • Realizmus (különösen Flaubert: Bovaryné)
  • Francia realizmus – Balzac, Stendhal
  • Orosz realista dráma – Gogol: A revizor, Csehov: Sirály
  • Orosz realista epika – F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
  • Henrik Ibsen – Vadkacsa, Nóra
2021. február 6.
  • Klasszikus modernség (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)
  • Ady Endre
  • Babits Mihály
  • Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes
2021. február 20.
  • Krúdy Gyula
  • Móricz Zsigmond
  • Tóth Árpád
  • Szabó Lőrinc
  • Elemzés
2021. március 6.
  • József Attila
  • Radnóti Miklós
  • Weöres Sándor
  • Thomas Mann
  • Bulgakov: Mester és Margarita
2021. március 14.
  • Herczeg Ferenc
  • Juhász Gyula
  • Illyés Gyula
  • Wass Albert; Kós Károly
  • Kányádi Sándor; Dsida Jenő
2021. március 20.
  • Avantgárd
  • Kassák Lajos
  • Az Újhold folyóirat és antológia
  • Pilinszky János
  • Örkény István

  

Történelem tematika 

Délelőtti csoport: 9:00-12:30
Délutáni csoport: 13:00-16:30

2021. január 2.

Francia forradalom és a napóleoni háborúk

  • Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései
  • A napóleoni háborúk fordulópontjai
  • A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán

Az ipari forradalom és társadalmi hatásai

  • Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
  • Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete)
A reformkor Magyarországon
  • A reformkor fő kérdései
  • Széchenyi és Kossuth reformprogramja
  • A nemzeti eszme a reformkorban
  • A magyar nyelv ügye és a nemzetté válás
  • A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése

2021. január 16.

 

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarországon

  • Az európai forradalmi hullám és március 15.
  • A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
  • A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
  • Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben

Polgárosodás Magyarországon

  • A kiegyezéshez vezető út
  • A kiegyezés tartalma és értékelése
  • A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat)
  • Gazdasági változások a dualizmus korában
  • A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai

Budapest világvárossá fejlődése, a boldog békeidők

  • Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban
  • Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
  • Budapest világvárossá fejlődése.
  • Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában
  • Egyenlőség és emancipáció
  • A boldog békeidők

2021. január 30.

 

Nemzetállamok, szocialista eszmék és a munkásmozgalom

  • Szocializmus: társadalmi egyenlőség és tulajdonviszonyok.
  • A Kommunista kiáltvány
  • Szociáldemokrácia és kommunizmus
  • A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői

Nagyhatalmak és gyarmatosítás, szövetségi rendszerek létrejött

  • Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől a gyarmati rendszer az első világháborúig
  • A szövetségi rendszerek kialakulása

A nagy háború

  • Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)
  • Az első világháborút lezáró békerendszer
  • Magyarország az első világháborúban

2021. február 13.

 

Az Őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és Trianon

  • Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság
  • A trianoni békediktátum és következményei

A totalitárius rendszerek

  • A náci Németország legfőbb jellemzői
  • Az olasz fasizmus jellemzői
  • A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
Világgazdasági válság
  • A világgazdasági válság és a New Deal

 2021. február 27.

 Horthy-korszak

  • Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
  • A magyar külpolitika a két világháború között
  • A politikai rendszer főbb jellemzői
  • Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
  • A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években
  • Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
  • Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés" Magyarországon
  • A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika

A II. világháború

  • A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
  • A holokauszt
  • A második világháború főbb hadi- és diplomáciai eseményei

Magyarország a II. világháborúban

  • Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
  • Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
  • A holokauszt Magyarországon.
  • Gulag
  • Magyarország a náci birodalom árnyékában
  •  területi revízió lépései
  • Kállay Miklós miniszterelnöksége

2021. március 13.

A hidegháború

  • A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
  • Az ENSZ létrejötte, működése
  • Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam)
  • A gyarmati rendszer felbomlása Indiában
  • A Kínai Népköztársaság létrejötte
  • A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam
  • A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.

A Rákosi-korszak és az 1956-os forradalom

  • A kommunista hatalomátvétel
  • Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. Magyarország szovjetizálása (1945-1949)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás
  • A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései
A Kádár-korszak
  • A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok
  • A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak

2021. március 27.

 

A rendszerváltoztatás folyamata

  • A rendszerváltoztatás
  • Az új pártok – különböző ideológiák
  • Az 1990. évi parlamenti és önkormányzati választás
  • Az Antall-kormány megalakulása
  • A privatizáció – vesztesek és nyertesek
  • A piacgazdaság kiépítése – a külföldi tőke szerepe
  • Gazdasági szerkezetváltás

A globális világ sajátosságai és az európai integráció

  • Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
  • Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés)
  • A globális világgazdaság ellentmondásai
  • A tömegkultúra új jelenségei napjainkban
  • Az iszlám térhódítása (NAT)

Magyarország a XXI. században

  • A demokrácia működése Magyarországon
  • A magyar bel- és külpolitika főbb jellemzői
  • Magyarország és az Európai Unió
  • A határon túli magyarok
  • A magyarországi nemzetiségek, a magyarországi cigányság

 

 

x