2021. január 2.
|
Francia forradalom és a napóleoni háborúk
|
- Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései
- A napóleoni háborúk fordulópontjai
- A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán
|
Az ipari forradalom és társadalmi hatásai
|
- Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei
- Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete)
|
A reformkor Magyarországon |
- A reformkor fő kérdései
- Széchenyi és Kossuth reformprogramja
- A nemzeti eszme a reformkorban
- A magyar nyelv ügye és a nemzetté válás
- A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése
|
2021. január 16.
|
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarországon
|
- Az európai forradalmi hullám és március 15.
- A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények
- A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
- Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben
|
Polgárosodás Magyarországon
|
- A kiegyezéshez vezető út
- A kiegyezés tartalma és értékelése
- A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat)
- Gazdasági változások a dualizmus korában
- A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai
|
Budapest világvárossá fejlődése, a boldog békeidők
|
- Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban
- Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában
- Budapest világvárossá fejlődése.
- Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában
- Egyenlőség és emancipáció
- A boldog békeidők
|
2021. január 30.
|
Nemzetállamok, szocialista eszmék és a munkásmozgalom
|
- Szocializmus: társadalmi egyenlőség és tulajdonviszonyok.
- A Kommunista kiáltvány
- Szociáldemokrácia és kommunizmus
- A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői
|
Nagyhatalmak és gyarmatosítás, szövetségi rendszerek létrejött
|
- Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől a gyarmati rendszer az első világháborúig
- A szövetségi rendszerek kialakulása
|
A nagy háború
|
- Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)
- Az első világháborút lezáró békerendszer
- Magyarország az első világháborúban
|
2021. február 13.
|
Az Őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és Trianon
|
- Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság
- A trianoni békediktátum és következményei
|
A totalitárius rendszerek
|
- A náci Németország legfőbb jellemzői
- Az olasz fasizmus jellemzői
- A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban
|
Világgazdasági válság |
- A világgazdasági válság és a New Deal
|
2021. február 27.
|
Horthy-korszak
|
- Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései
- A magyar külpolitika a két világháború között
- A politikai rendszer főbb jellemzői
- Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések
- A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években
- Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
- Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés" Magyarországon
- A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika
|
A II. világháború
|
- A világháború előzményei, kitörése és jellemzői
- A holokauszt
- A második világháború főbb hadi- és diplomáciai eseményei
|
Magyarország a II. világháborúban
|
- Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban
- Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel
- A holokauszt Magyarországon.
- Gulag
- Magyarország a náci birodalom árnyékában
- területi revízió lépései
- Kállay Miklós miniszterelnöksége
|
2021. március 13.
|
A hidegháború
|
- A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői
- Az ENSZ létrejötte, működése
- Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam)
- A gyarmati rendszer felbomlása Indiában
- A Kínai Népköztársaság létrejötte
- A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam
- A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
|
A Rákosi-korszak és az 1956-os forradalom
|
- A kommunista hatalomátvétel
- Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. Magyarország szovjetizálása (1945-1949)
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás
- A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései
|
A Kádár-korszak |
- A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok
- A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak
|
2021. március 27.
|
A rendszerváltoztatás folyamata
|
- A rendszerváltoztatás
- Az új pártok – különböző ideológiák
- Az 1990. évi parlamenti és önkormányzati választás
- Az Antall-kormány megalakulása
- A privatizáció – vesztesek és nyertesek
- A piacgazdaság kiépítése – a külföldi tőke szerepe
- Gazdasági szerkezetváltás
|
A globális világ sajátosságai és az európai integráció
|
- Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése
- Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés)
- A globális világgazdaság ellentmondásai
- A tömegkultúra új jelenségei napjainkban
- Az iszlám térhódítása (NAT)
|
Magyarország a XXI. században
|
- A demokrácia működése Magyarországon
- A magyar bel- és külpolitika főbb jellemzői
- Magyarország és az Európai Unió
- A határon túli magyarok
- A magyarországi nemzetiségek, a magyarországi cigányság
|