-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Üdvözöljük a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet (HFKI) honlapján!

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete, a Jog- és Államtudományi Kar létrehozásával, annak intézeteként született meg. A Közgazdasági Intézet 1999. április 28-án vette fel a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Alapító intézetvezetőnk Dr. Botos Katalin professzor asszony, az MTA közgazdaság-tudomány doktora.


Elérhetőségeink:

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.  Irodáink: 126-128./b, és 132.

Telefon: 06-1/429-7276, 06-1/429-7279, Fax: 06-1/4297-279

E-mail: hfki@jak.ppke.hu

 

A fenti e-mail címen minden oktató egyszerre kapja meg a küldött levelet. Ha csak egy oktatónak kíván levelet küldeni, úgy kérem használja az oktató saját elérhetőségét. (lásd: oktatóink címszó alatt!!)


Fogadó órák 2016/2017. II. félév (a fogadó órák csak a szorgalmi időszakra vonatkoznak!):

 

 
Oktató neve
Fogadóóra időpontja
Fogadóóra helye
Dr. Katona Klára
katona.klara@jak.ppke.hu
 hétfő 14,30-16,00
HFKI 127
Dr. Körösi István
drikorosi@gmail.com

 kedd 13,00-14,00

HFKI 128/a
 
Dr. Mányó-Váróczi Violetta
manyo-varoczi.violetta@jak.ppke.hu

 hétfő 12,30-13,00

16,00-17,00

HFKI 126
Dr. Schlett András
schlett.andras@jak.ppke.hu
 hétffő 13,00-14,00
HFKI 128/a
Dr. Szalai Ákos
szalai.akos@jak.ppke.hu
hétfő 14,30-15,00

péntek 9,30-10,00
HFKI 126

 

 

 

 


Intézetünk névadója

 

Heller Farkas

Heller Farkas a két világháború közötti időszak legkiemelkedőbb magyar közgazdásza volt. 1877–ben született és 1955–ben halt meg. Műegyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá 1914–ben, nyilvános rendes tanárrá 1917–ben nevezték ki. Többször is betöltötte a dékáni funkciót, az 1927/28–as és az 1928/29–es tanévben a közgazdász Heller a gépészmérnöki osztálynak volt a dékánja, az 1945/46–os tanévre  pedig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetem rektorává választották. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Mint nem marxista közgazdász 1948-ig taníthatott, 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia politikai átszervezése során akadémikusi címétől is megfosztották. Heller Farkas az 1870-es évek marginális forradalmát létrehozó három irányzat közül az osztrák iskola híve volt. Figyelme olyan jelenségekre is kiterjedt, amelyeket a hagyományos közgazdaságtan képviselői elhanyagoltak, ezért kívül rekedtek az elméleti közgazdaságtanon, többek között az intézmények szerepére a gazdaságban, a gazdasági folyamatok történelmi lefolyására. Ezek tárgyalását megfelelő elméleti keret hiányában az alkalmazott közgazdaságtanba utalta, kiszélesítve ezáltal annak kereteit. Olyan problémákat vetett fel, amelyekkel újabban kezd foglalkozni a modern közgazdaságtan.

Azt tartja, hogy míg az elmélet csak a gazdasági rugókat és a jelenségek gazdasági oldalát veszi tekintetbe, az alkalmazott közgazdaságtan "...inkább az egész élettel, amelyben az etikai szempontok is bent foglaltnak, törődik". (Heller Farkas: /l904,1988/ A társadalmi gazdaságtan tudományának feladata a gyakorlati kérdésekkel szemben Athenaeum Reprint Békéscsaba 87.old.) Az alkalmazott közgazdaságtanban, amely a szociálpolitikát is magában foglalja Heller már azt hangoztatja, hogy az ember nem csupán gazdasági lény, hanem sokkal egyetemesebb célokat követ. A gazdaságnak a társadalomba való beágyazását, a gazdaságin kívül a többi motívumot az elmélet nem veheti figyelembe, mert akkor nem marad elmélet, de eme szükséges vizsgálatokat elvégezheti az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságpolitika (Heller Farkas: (l920)Szociálpolitika Budapest)

Az alkalmazott közgazdaságtan kutatási körébe utalja a gazdasági intézményeknek, a gazdasági folyamatok történelmi lefolyásának a vizsgálatát. „...mily feltételek alatt keletkezhetik az illető intézmény, vagy rendszer, miként alakul át a körülmények változása következtében?" (Heller Farkas:  i.m. 76-77.old.) Mintha csak a modern közgazdaságtan egyik legújabb ága, az új intézményi iskola által megfogalmazott komparatív intézményi elemzés bukkanna fel, amikor Heller arról ír, hogy meg kell vizsgálni, melyik intézménynek mik az előnyei és mik a hátrányai (Heller Farkas: i.m. 76-77 old.)

Heller óvatosságra int a gazdasági liberalizmussal szemben. „... a gazdasági szabadság mint egyedüli szervezési elv nem állotta ki az élet próbáját. Ösztönző ereje igen nagy, de az önzés számára oly tág teret nyújt, hogy ebből komoly társadalmi bajok származnak." (Heller Farkas: (1947) Közgazdaságtan II. kötet Alkalmazott közgazdaságtan  Budapest  23.old.)

Heller életművét értékelve meg kell állapítani, hogy bár az osztrák iskola képviselője volt, de megállapításai túlmutatnak az osztrák iskolán. Az elmélet terén olyan problémákat vetett fel, amelyek az osztrák iskola, illetve a hagyományos közgazdaságtan más irányzatainak képviselőinél nem merültek fel, s amelyeket most kezd elméleti keretbe foglalni a modern közgazdaságtan.

Részletek Mátyás Antal (Professor Emeritus, BKE Közgazdasági Elméletek Története tanszék)

Adalék Heller Farkas elméleti munkásságához c.   tanulmányából

Jubileumi tudományos ülésszak kiadványai BKE 1988. Budapest

 

x