BARTUS GÁBOR – SZALAI ÁKOS: Környezet, jog, gazdasgátan - Környezetpolitikai eszközök, környezet-gazdaságtani modellek és joggazdaságtani magyarázatok 2014. június 27.

"A kötetben a környezetgazdaságtan és a joggazdaságtan együtt jelenik meg, méghozzá némileg más szempontok szerint csoportosítva, mint azt a jogászok általában tennék, ami logikusan kiegészíti azt, más megvilágítást ad." (Bándi Gyula)

BARTUS GÁBOR – SZALAI ÁKOS: Környezet, jog, gazdasgátan - Környezetpolitikai eszközök, környezet-gazdaságtani modellek és joggazdaságtani magyarázatok. Budapest: Pázmány Press, 2014.

"A kötetben a környezetgazdaságtan és a joggazdaságtan együtt jelenik meg, méghozzá némileg más szempontok szerint csoportosítva, mint azt a jogászok általában tennék, ami logikusan kiegészíti azt, más megvilágítást ad. Feltétlenül érdekes látni, miként értelmez és helyez kissé más megvilágításba jogintézményeket és fogalmakat a joggazdász. Ez a jogász számára is jelentős ösztönzést adhat. Gondolkodásra sarkall." (Bándi Gyula)

A kötet a környezeti problémákat, illetve - nagyobb terjedelemben - az azok kezelésére alkalmas, vagy legalábbis sokszor alkalmazott jogi és környezetpolitikai megoldások joggazdaságtani elemzésére vállalkozik. A szöveg amennyire csak lehetséges, kerüli az értékítéleteket, nem tör pálcát a környezeti erőforrásokat olykor túlhasználó vagy túlszennyező emberiség felett, az ítéletalkotást az olvasóra bízza.
A ma közkézen forgó kiváló környezetjogi, környezet-gazdaságtani elemzések mostohán bánnak a coaseiánus hagyománnyal, extrém érdekességnek tartják. Ebben a könyvben ez a megközelítés erőteljes hangsúlyt kap: a joggazdaságtan („law and economics") eredményeinek integrálásával igyekezzük igazolni a Coase-féle elmélet gyakorlati jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben az adózásra, szabályozásra épülő környezetpolitikával, a Pigou-hagyománnyal szembeni logikai elsőbbségét - nem elhanyagolva természetesen az utóbbi érveinek bemutatását sem.
A kötet szerkezete, gondolatmenete az intézményi választások logikájára épül. A ma elérhető kiváló szövegek általában először a problémát definiálják, majd ehhez keresik a megoldásokat. Meggyőződésünk, hogy a környezetjog, környezet-gazdaságtan feladata az eszközök megfelelő használatát elősegíteni: pusztán a probléma léte nem indokolja a környezetpolitikai beavatkozást. Elsősorban azt kell ismernünk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ezek mire alkalmasak, egymáshoz képest mi az erősségük és a gyengeségük. Ennek ismeretében választhatjuk ki azokat a problémákat, amelyeket kezelni akarunk velük. És lesznek olyan problémák, amelyekről tudomásul kell vennünk, hogy bár nagyon súlyos következményekkel járnak, de a ma elérhető környezetpolitikai eszközökkel nem (vagy csak más nagyon súlyos veszélyek árán) kezelhetőek – és ennyiben nem is tekinthetjük őket környezetpolitikai problémáknak.

Letölthető innen.

x