Mindent a vizsgaidőszakról

  • A vizsgaidőszak minden félévben az Intézet által kiadott féléves időbeosztás szerint  zajlik. Mindig része 1 hét elővizsgahét + vizsgaidőszak + utóvizsgahét, általában 6-7 hétig tart.
  • Képzéseink tanegységei mind elméleti tárgyak (kivéve az utolsó félév szakdolgozati konzultáció nevű tanegységét), így az Aláírás tárgykövetelményű tárgyak kivételével vizsgakötelesek.
  • Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, akinek nincsen megtagadva a féléves óralátogatásról szóló aláírás. Az aláírás megszerzésének feltételeiről és a vizsga számonkérésének formájáról az oktatók az elaő előadáson számolnak be.
  • Vizsga lehet írásban vagy szóban. Ha az oktató indokoltnak találja, az órai munkára vagy valamilyen házi feladat alapján legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig megajánlott jegyet adhat. A megajánlás intézményéről általában, az elfogadás és elutasítás lehetőségeiről és következményeiről az 1/2015 számú tanulmányi hirdetmény részletesen szól.
  • A vizsgák időpontját 3 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt közzétesszük, jelentkezni rá a féléves időbeosztásban meghatározott időponttól lehet a Neptun rendszer Vizsgák/Vizsgajelentkezés menüpontjában. Egy adott időpontra korlátlan számban lehet fel- és lejelentkezni a vizsga napját megelőző naptári nap 12:00 óráig.
  • Egy tárgyból egy félévben legfeljebb 2 vizsgaalkalomra lehet jelentkezni, beleértve a sikertelenül teljesített vizsgát és az elszalasztott megjelenést is. Ezután az adott tárgy az adott félévben nem teljesíthető, csak a következő félévben lehet felvenni. Egy tárgyat legfeljebb háromszor lehet felvenni, a maximális vizsgalehetőségek száma adott képzési jogviszonyom belül: 6. A harmadik (és későbbi) vizsga- és tárgyfelvétel egyaránt díjköteles, aminek összegéről az akadémiai évenként meghatározott szolgáltatási díjjegyzék dönt.

Figyelem! Ez az összefoglaló csak kivonat. Minden részletes információ megtalálható a Tanulmányi és vizsgaszabályzat 33-38. §-ban.

x