Ius Naturale Kutatócsoport

Frivaldszky János

 

A Ius naturale kutatócsoport a Pázmány Péter katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Tanszékén

 

 

A természetjogi gondolkodás, s benne különösen Aquinói Szent Tamás ezirányú öröksége évszázadok óta a katolikus jogfilozófiai gondolkodás legfőbb gondolati iránya, s így ezt oktatták az egyetemek jogi karain is. Az 1995-ben alapított Karunkon azonban a (klasszikus) természetjogi gondolkodásmód tudományos vizsgálatának hangsúlyossá tétele távolról sem volt sem egyértelmű, sem problémátlan, mivel a hosszú évtizedekig tartó jogpozitivizmus különböző irányzatainak uralma alatt nagymértékben delegitimáltatott ez a gondolkodási irányzat és vele a teljes eszmetörténeti hagyomány. Ha kívántak is vele valamiképpen – Karunkon is – foglalkozni, az olybá tűnt, mintha inkább csak a teljes tudományos spektrumot szem előtt tartani kívánó egyéni kutatás – egyébként becsülendő – kötelességtudatából fakadna, vagy adott esetben éppen csak egy kultúrtörténeti érdekesség bemutatásának szándéka motiválta, ami némi műveltségbeli hasznot hoz is korunk jogi képzése számára, tekintve, egyetemünk katolikus voltát.

A természetjogi gondolkodásmód nyílt felvállalásához – Karunkat is ideértve – szükségeltetett valamiféle eltökéltség, hiszen azon túl, hogy avíttnak hatott, a kilencvenes évek közepén már tudományos szempontból a vállalhatatlan „komolytalanság” látszatát keltette. A legjobb esetben is valamiképpen megmosolyogtató volt a többiek számára az, ha valaki azt merte magáról állítani, hogy ő „természetjogász”. Az első természetjoggal foglalkozó konferenciák résztvevői közül néhányan nem is nevezték nevén ezt a gondolkodási hagyományt, minthogy nem kívánták felvállalni annak szellemi örökségét. Ehelyett vagy inkább a jogban jelen levő általánosabb emberi vagy társadalmi értékekre összpontosítottak, vagy csak leíró módon viszonyultak a természetjoghoz.

A természetjog megnevezésétől való tartózkodás oka az volt, hogy arra szokványosan helytelenül utaltak hazai jogtudósi körökben, és így ez a természetjogról téves eszmék nagymérvű elterjedését eredményezte. A köztudatban az rögzült, hogy az a valós társadalmi élettől elrugaszkodott, életidegen, s így kortól és helytől függetlenül érvényesnek tartott változhatatlan ideák gyűjteménye, amely így nem jog, hanem ideológiák valamiféle igazolhatatlan foglalta. E felfogás szerint a természetjog a legjobb esetben is csak használhatatlan moralizálás tehát, vagy inkább ideológiailag motivált társadalmi érdekek igazolásának kísérlete, amellyel a kor jogászának nincs semmi tennivalója és komolyan sem veendő.

A Jogbölcseleti Tanszéken mindeközben komoly eszmetörténeti kutatómunka indult, amelynek eredményeképpen több természetjogi kötet és számos magyar és idegennyelvű tanulmány is napvilágot látott eleinte Frivaldszky János, Tattay Szilárd, majd később Könczöl Miklós és Tussay Ákos tollából.

A tanszék korábbi oktatói közül Horkay Hörcher Ferenc és később Paksy Máté is jelentősebb munkával járultak hozzá a természetjogi kutatások újraélesztéséhez. Varga Csaba intézet-, illetve később tanszékvezető egyetemi tanár bár távolról sem vallotta magáénak e gondolkodásmódot, mégis ösztönözte több tekintetben is az ezirányú, jobbára magyar és nemzetközi eszmetörténeti örökséget feltáró kutatásokat. Paczolay Péter és, az egyébként nem természetjogász, Takács Péter természetjogi örökségre való nyitottsága is ösztönzőleg hatott e kutatásokra.

A tanszék fiatalabb oktatói között is egyre inkább követetté vált e szellemi irányzat. Természetesnek mutatkozott a törekvés, hogy Karunk római jogi tanszékének hasonló gondolkodású oktatóival, különösen El Beheiri Nadjával és Erdődy Jánossal közös, ilyen kutatású szemléletű kutatócsoport jöjjön létre, ami meg is alakult Regulae Iuris néven. Az első ilyen tárgyú konferenciákat e kutatócsoport jegyében szerveztük közösen a Jogbölcseleti és a Római Jogi Tanszékek oktatói, pontosabban, a nevezett egységes kutatócsoportnak volt egy jogbölcseleti és egy római jogi szekciója. Az előbbinek Frivaldszky János, az utóbbinak El Beheiri Nadja volt a vezetője. A kutatócsoport kerekasztalkonferenciáira kezdetektől fogva más egyetemekről is hívtunk meg filozófus és római jogász előadókat a természetjog körében előadni.

Idővel szükségessé vált a Jogbölcseleti Tanszéken egy új kutatócsoport létrehozatala, most már kifejezetten felvállalva annak nevében is az identitását. Ez annál is inkább könnyen kivitelezhető volt, mert közben jelen sorok szerzőjét bízták meg a Jogbölcseleti Tanszék vezetésével. Hálásak vagyunk El Beheiri Nadja professzor asszonynak a közös konferenciák szervezésével eltöltött évekért, amelyek révén vele és a természetjogi érdeklődésű kollégáival, elsősorban Erdődy János tanár úrral, illetve Radványi Anna tanárnővel továbbra is folytatódnak a szakmai együttműködések.

Időközben Karunk más tanszékeiről is mutatkozott érdeklődés a természetjogi szempont érvényesítésére saját kutatási területükön. Ezek közül mindenekelőtt Varga Zs. András professzor úr személye és munkássága emelendő ki.  Továbbá Veres Zoltán tanárúré is, aki a Ius Naturale kutatócsoport tagjaként rendszeres és lelkes résztvevője a konferenciáinknak, s aki sokat tett e gondolkodási mód népszerűsítéséért saját tudományterületén. Azonban más egyetemekről és kutatóhelyekről is csatlakoztak hozzánk. Alapító tagnak számít Turgonyi Zoltán, az MTA BTK tudományos főmunkatársa, aki a hazai természetjogi gondolkodás legnevesebb kutatója és egyben képviselője. A saját kutatási témájában mindig is érzékeny volt e nézőpontra Sándor István professzor úr, az ELTE ÁJK-ról, aki minden konferenciánkon részt vett és tanulmányaival gazdagította konferenciaköteteinket. Az emberi életvédelem területén Hámori Antal emelendő ki, a BGE KVIK-ről, aki a természetjogi érvelést tette még erősebbé az ilyen tárgyú, pótolhatatlan és egyedülálló értékű munkáiban. Kuminetz Géza professzor úr sok éve szintén tagja a kutatócsoportnak, aki kifejezetten a tamási (tomista) gondolkodásmódot vallja magáénak. Továbbá ugyancsak nagy örömünkre szolgál, hogy több fiatal kutató kolléga rendszeresen ad elő konferenciáinkon.

A következő nagyobb lépést az jelentette, amikor már külföldről, Olaszországból, is érkeztek hozzánk előadók, tudva a tényt, hogy ott a legerősebb jelenleg is a természetjogi kutatás hagyománya.

Egyre inkább szükségesnek mutatkozott tehát, hogy egy teljes, a természetjogi gondolkodásnak szentelt nap keretében kerüljön megszervezésre a konferencia, mégpedig több szekcióban, melyet 2016-tól hagyományteremtő módon minden év májusának utolsó péntekére tűztünk ki. Így került először 2016-ban a I. Természetjog Napja megrendezésre, egészen a 2019-es IV. Természetjog Napja konferenciáig. (A 2020-as év eseményét az évet beárnyaló pandémia sajnálatos módon ellehetetlenítette.) Idővel az önálló könyvbemutató blokk iránti szándék is megerősödött és folyamatosan kezdett beépülni az események programjába.

Az évtizedes, természetjogot kutató eredményes munka erkölcsi megbecsüléseként megalapítottuk a „Természetjog kiváló kutatója” kitüntető címet, amelyet tradicionálisan a Kar dékánja ad át és a címet odaítélő bizottság egyik tagja tartja a laudációt. Néhány év után igény mutatkozott arra, hogy külföldi kutatók is részesüljenek ezen elismerésben. A kitüntető címet odaítélő bizottság jelenlegi tagjai: Frivaldszky János (elnök), Kuminetz Géza, Turgonyi Zoltán és Hámori Antal, akik már korábban érdemesültek a címre.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy e napok a természetjogi gondolkodás igazi, országos léptékűvé tágult ünnepi alkalmaivá váltak, ahova hazánk számos egyeteméről és kutatóintézetéből érkeztek előadók, hogy legújabb, a természetjogot érintő kutatási eredményeikről beszámoljanak vagy csak meghallgassák ezen előadásokat.

A kutatócsoport kiterjedt kutatómunkáját jól mutatja, hogy az előadások tanulmányokká szerkesztett változatai immáron túlmutatnak a Iustum Aequum Salutare folyóirat szabta kereteken és ívszámokon és külön, a „Természetjog Napja” címet viselő tanulmánykötetekbe kívánkoztak.

Minthogy most már nemzetközi szintű érdeklődést is keltett kezdeményezésünk, így a továbbfejlődésben gondolkodunk, most már hazánkon túlmutató feladatokat is felvállalva a természetjog művelésében és e kutatási és gondolkodási mód szakmai körökben való terjesztésében.

 

 

A Kutatócsoport tagjai:

Frivaldszky János tanszékvezető egyetemi tanár (vezető)

Barcsi Tamás habilitált egyetemi docens (PTE ÁJK)

Birkás Antal habilitált egyetemi docens (KRE ÁJK)

Deli Gergely habilitált egyetemi docens (SZE DE ÁJK)

Hámori Antal egyetemi docens (BGE KVIK)

Kevevári István egyetemi adjunktus (NKE ÁNTK)

Könczöl Miklós habilitált egyetemi docens

Kuminetz Géza tanszékvezető egyetemi tanár, rektor

Paár Tamás

Pánczél Tímea doktoranda

Rixer Ádám tanszékvezető egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Sándor István egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

Tattay Szilárd egyetemi docens

Turgonyi Zoltán tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Intézet)

Tussay Ákos tudományos segédmunkatárs (titkár)

Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár

Veres Zoltán megbízott oktató

 

Az alábbiak felsoroljuk a Ius naturale kutatócsoport szervezésében vagy közreműködésével szervezett konferenciákat. Szerepelnek benne az e kutatócsoport létrejötte előtt Frivaldszky János, mint a Jogbölcseleti Tanszék oktatója által a tanszéken szervezett természetjogi tárgyú konferenciák is, illetve szintén a kutatócsoport létrejötte előtt működő, de szintén természetjogi szemléletű „Regulae iuris” kutatócsoport jogbölcseleti szekciója közreműködésével szervezett konferenciák is. Ez utóbbit a Ius naturale kutatócsoport jogelődjének tekintjük, tekintve, hogy ez és a Ius naturale kutatócsoport tanszéki tagjai nagymértékben átfedik egymást, vagyis mindkettőnek ugyanaz a magja a tanszéki személyi állomány tekintetében.

 

  • Van-e jövője a természetjognak?
    Több egyetem oktatójának részvételével.
    Időpont: 1999. 04. 08.
    Résztvevők száma kb. 20 fő.
  •  „Aequitas és természetjog.” El Beheiri Nadjával közösen, a „Regulae Iuris” kutatócsoport által szervezett műhelykonferencia.
    Időpont: 2007.05.02.
    Wolfgang Waldstein részvételével
  • Emberi méltóság és a jog.
    Külföldi előadó részvételével, részben idegen nyelven.
    Időpont: 2010. május 19.
  • A család belső alkotmánya – a család az alaptörvényben és a jogalkotásban. Elméleti megfontolások és de lege ferenda javaslatok tekintettel a családvédelmi törvényre és a polgári jogi kodifikációra.
    Időpont: 2011. december 16.
    Szerkesztett anyaga szerkesztésemben megjelent.
  • Jó kormányzás, jó kormányzat, jó állam.
    Többek között három olasz előadó részvételével országos konferencia. (TÁMOP projekt keretében szervezett)
    Időpont: 2012. december 19. 
    Szervezők: PPKE JÁK Regulae Iuris kutatócsoport, Ius naturale kutatócsoport, az Osservatorio sul buon governo kutatócsoport (Torino, Cuneo).
  • A közjó jog- és politikai filozófiája nyomában.
    Egy olasz meghívott előadó részvételével.
    Időpont: 2013. november 15 (péntek) 14 órától. 
  • A politika antropológiája nyomában. Machiavelli „A fejedelem” c. művének 500 éves évfordulója alkalmából.
    Szervezők: Az MTA TK Politikatudományi Intézete és a PPKE Keresztény Filozófiai Intézet „Ius Naturale” Kutatócsoportjának vezetője (Frivaldszky János).
    Időpont: 2013. december 6, péntek, 14-17.30 óra.
    Helyszín: MTA TK PTI (1014 Budapest, Országház u. 30., PTI tanácsterem)
  • A család (jog)filozófiája felé.
    Szervező a PPKE Keresztény Filozófiai Intézet „Ius Naturale” Kutatócsoportjának vezetője (Frivaldszky János).
    Időpont: 2014.02.05.
  • Dante politikafilozófiájának jogelméleti háttere.
    PPKE JÁK, „Ius naturale” kutatócsoport műhelykonferenciája.
    Időpont: 2014.03.07. (péntek) 15.00-17.00.
  • Maurizio Manzin (CERMEG elnöke): Argumentation in Trial: a ‘Rhetorical’ Account of Legal Syllogism. Federico Puppo (CERMEG titkára): Argumentation in Trial: How to Be Logic with a Vague Language.
    Időpont: 2014. május 20. (kedd) 10-13 óra.
  • Emberi jogi kérdések, visszásságok.
    Időpont: 2014. június 18. (szerda) 15 -18 óra, PPKE JÁK, „Ius naturale” kutatócsoport műhelykonferenciája.
  • „Ius naturale” kutatócsoport tagjainak kutatói beszámolóit tartalmazó műhelykonferencia. 
    (7 fő tartott előadást) 
    Időpont: 2014. december 10. (szerda) 16.00-tól.
  • „Vasárnap-vásárnap?” szakmai kerekasztal-konferencia.
    Szervezte: PPKE JÁK Munkajogi Tanszéke (annak vezetője: Gyulavári Tamás) és a „Ius naturale” kutatócsoport vezetője: Frivaldszky János, 
    Időpont: 2015. március 12. (csütörtök) 15:00-18:00. 
  • Milyen alapelvek és értékszempontok alapján tekintsünk korunk migrációs válságára?
    Időpont: 2015. november 12. (csütörtök) 16.00-19.00.
    Szervező: Frivaldszky János a Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) vezetője
  • Véleménynyilvánítás szabadsága, média és a közjó. Amy Gajda részvételével konferencia.
    Szervezők: Frivaldszky János a Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) vezetője és a NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete (Koltay András)
    Időpont: 2016, április 22. (péntek) 14.00-19.00.
  • „A természetjog napja”
    Szervező: Frivaldszky János a Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) vezetője

Időpont: 2016. május 27. (péntek)

  • „La concezione del diritto nelle opere di Giambattista Vico” olasz és magyar nyelvű műhelykonferencia.

Szervező: Frivaldszky János, a Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék) vezetője
Időpont: 2016. szeptember 22. (csütörtök) 15.30-17.30.

  • „Természetjog napja II.”
    Szervező: Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék), vezetője, Frivaldszky János

Időpont: 2017. május 26. (péntek)

  • „Természetjog napja III.”
    Szervező: Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék), vezetője, Frivaldszky János és a kutatócsoport titkára, Tussay Ákos
    Időpont: 2018. 05. 25. (péntek) Helyszín: PPKE JÁK, Kari Tanácsterem
  • „Természetjog napja IV.”

Szervező: Ius naturale kutatócsoport (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék), vezetője, Frivaldszky János és titkára, Tussay Ákos

Időpont: 2019. május 31.

 

 

Frissítve: 2021. 05. 10. 
x