Jogelmélet 1.

2020.07.01.

A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Tattay Szilárd

kredit:
4
félév:
4
óratípus:
előadás
óraszám:
N:2; L:15
előhallgatás:
Bevezetés a jogfogalmakba 
számonkérés:
kollokvium

 

A tantárgy tartalma:
 
Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a méltányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében - tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jogellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében. Francisco Suárez törvény- és jogfelfogása. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány.
 
Tananyag:
 
Frivaldszky János szerk.: A jogi gondolkodás mérföldkövei a kezdetektől a XIX. század végéig SzIT Budpapest 2016.

 

Tételsor

2019/2020. II. félév

 

  1. Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás
  2. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a méltányos művészete”
  3. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig
  4. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése
  5. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében - tomista perspektívában    
  6. A nominalista „forradalom”. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában
  7. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jog-ellenesség kérdése
  8. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében
  9. A második skolasztika jogfilozófiai szintézise. Francisco Suárez törvény- és jogfelfogása
  10. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius
  11. Thomas Hobbes jog- és államtana
  12. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel        
  13. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin
  14. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége?
  15. A történeti jogi iskola
  16. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány. Bécsi székfoglalója alapján

 

2020.02.18.

x