Fogyasztóvédelmi közjog

2020. 01.30.


Tudnivalók, tematika 2020.03.23.

 

Jegyzet 2020.01.30.

 

Az oktatás célja:

A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési lehetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indokoltságára. A fogyasztóvédelmi jog, mely a fogyasztó és a kereskedő közti megbomlott erőviszonyok kiegyensúlyozását jogi eszközökkel igyekszik elősegíteni, a közjog és magánjog határán fekszik, egyszerre több jogág jellegzetességeit viseli magán. A tárgy elsősorban a fogyasztóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabályaira koncentrál, nem foglalkozik részletesen a polgári jogi témájú, a fogyasztók és a kereskedők/termelők közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával.

A nemzetközi dokumentumok alapján bemutatjuk az alapvető fogyasztói jogokat, amelyek a biztonsághoz, a jól informáltsághoz, a választáshoz, az alapvető szükségletek kielégítéséhez, a kárpótláshoz, a képviselethez és az oktatáshoz kapcsolódnak.


A tantárgy tartalma:

• a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”
• a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen befolyásolását tiltó Ftv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a kereskedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer törvény.
• „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések, „time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfelelőségének vizsgálata, használati és kezelési útmutatók, címkézési szabályok.
A tárgy oktatása során kiemelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatát mutatjuk be.

 

 Számonkérési és értékelési rendszer:

 Évközi jegy, az ötfokozatú értékelési rendszer szerint jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítéssel történik. Az érdemjegy aktív órai munkán alapszik, melynek elemei: részvétel az órákon (két hiányzás következmények nélküli, az ennél több negatívan hat az érdemjegyre), kiselőadás tartása egy előre egyeztetett témában, az órákon elhangzó kérdések megválaszolása, egy évközi dolgozat eredménye. Az előadást nem tartó hallgatók a kurzus végén dolgozatot írnak.

 

Irodalom:

• Dr. Tóth Tihamér : Fogyasztóvédelmi közjog. Egyetemi jegyzet és szöveggyűjtemény

• Előadáson elhangzottak

 

 

x