Környezetvédelem, Jean Monnet Centre of Excellence

 

Kutatócsoport vezető: Dr. Bándi Gyula

A projektben résztvevő személyek: Dr. Csapó Orsolya, Dr. Tahyné dr. Kovács Ágnes, Dr. Kőrösi István, Dr. Szabó Marcel, Dr. Szilágyi Szilvia.

A kutatás elmélet és gyakorlat üdvös összekapcsolásaként egyszerre járulhatna hozzá az elméleti-politikai viták világosabb fogalomhasználatához és a fogalmak tartalmát illető — akár de lege ferenda jellegű — javaslatok megfogalmazásához. Együttműködés ajánlott a JÁK Környezetjogi Tanszéke és Jogbölcseleti Tanszéke közt, beleértve azon kormányzati szerveket, szakmai és civil szervezeteket, amelyek a környezet védelméről történő közös gondolkodást alakítják. A környezetjog egyike azon területeknek, amelynek interdiszciplinaritásán alapulva példaértékű kapcsolódási lehetőségeket tárhatunk fel

Az EU-jog a nemzeti jogalkotás 80 %-át befolyásoló tényező, így vizsgálata számos általános következtetésre ad alkalmat az uniós jog tagállami, hazai érvényesülése tekintetében, amelynek révén az EU -jog közvetlen hatása jól érzékelhető.

Az állam társadalomvédelmi szerepének átalakulásával együtt az utóbbi évtizedekben a környezetvédelmi funkció erősödése figyelhető meg, a fenntartható fejlődés általános kereteinek átértékelésével. Ez az emberi méltóságra és a közjóra helyezve a hangsúlyt a fenntarhatóságot prioritási rendben képzeli el – környezet (teremtett világ – amelynek önértékéről nem feledkezhetünk meg), társadalom és mindezek eszközeként a gazdaság. A társadalmi és gazdasági érdekek és értékek alakulása azonban (MKPK körlevele a teremtett világ védelméről, 2008) a megfelelő állami beavatkozás, kormányzás nélkül nem a kívánt irányba halad, a természetes prioritási rend megfordult, és ez a globális folyamatoktól a helyi folyamatokig igaz. A közvetlen érdekek, a közvetlen haszon elhomályosítja a hosszú távú, az ember teremtésbeli társörökösi mivoltának, a fenntarhatóság alapjának számító jövő generációk védelmének érdekeit, ezért van szükség tartósan az állam fokozott és kifinomult beavatkozására. Ennek révén a közgazdasági kutatásokkal való szoros együttműködés is alapvető szükséglet, az állam gazdasági szerepének változásai, a gazdasági folyamatok értékelési rendszerének megújítása igénye (GDP idejétmúlt, nem tükrözi a tényleges társadalmi hasznosságot stb.) terén.

Mindez azonban az állami szerepvállalás eszközrendszerének megfelelően súlyozott kialakítását igényli, ahol a hagyományos, közvetlen eszközök mellett az önszabályozásra, önkéntességre és a gazdasági eszközök fokozott bevonására nyílik egyre nagyobb igény, miközben persze a hagyományos eszközök is erősítésre várnak (ellenőrzés, szankció stb.). Ez más szempontok szerint a jogelmélet vagy közigazgatás által is említett 'jó kormányzás' (good governance) vagy megfelelő jogi szabályozás (better regulation) irányokkal való meghatározó jelentőségű együttműködésben is meg kell nyilvánuljon. Az eszközrendszer ilyetén komplexitásának megteremtése, illetve a környezeti szempontok más, különösen a gazdasági szempontok közé integrálása elviekben megalapozott, a jogi intézményrendszer előnyeit és hátrányait feltáró megközelítés nélkül nem hozhat megfelelő eredményt. Mindehhez a már említett belső kooperáció mellett a fokozott európai és nemzetközi együttműködés és az ebben megjelenő hazai szerep erősítése is nélkülözhetetlen – gondolhatunk egyebek között e téren a 'fenntarthatóság', különösen a fenntarthatóság joga számos kérdést felölelő területén folyó nemzetközi kutatásokkal való együttműködésre.

x