Tételsor

1. A modern ügyészség kialakulása
2. Az ügyészség helye az államszervezetben, az ügyészi szervezet és tevékenység modelljei
3. Az ügyészség feladatai az Alaptörvény rendszerben
4. Az ügyészség büntetőjogi feladatainak rendszere I. (a vádmonopólium; a nyomozás és a nyomozás felügyelete; a vádelőkészítés és a vádemelés)
5. Az ügyészség büntetőjogi feladatainak rendszere II. (a vádképviselet; a büntetés-végrehajtás felügyelete; a nemzetközi bűnügyi együttműködés)
6. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak rendszere I. (közös szabályok; ügyészi részvétel a polgári peres és nem peres eljárásokban; az egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, kapcsolatos ügyészi feladatok)
7. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak rendszere II. (az egyes hatósági eljárásokkal kapcsolatos ügyészi feladatok; a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok; gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok a közérdekvédelemben
8. Az ügyészség más közjogi intézményekkel kapcsolatos feladatai
9. Az ügyészség atipikus peres szerepe: az ún. „amicus curiae"
10. Az ügyészség szervezete, szervezetalakítási jogkörök
11. A Legfőbb Ügyészség szervezetének belső tagozódása
12. A fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek és a járási (járási szintű) ügyészségek szervezetének belső tagozódása
13. Az ügyészség vezetői
14. Hierarchia és irányítás az ügyészi szervezetben I. (a legfőbb ügyész normatív utasítása; a körlevél; a felettes ügyészség leiratai)
15. Hierarchia és irányítás az ügyészi szervezetben II. (az ügyészek utasíthatósága; az instruálás; a felügyeleti ellenőrzések)
16. Ügyészségi testületek és érdekvédelmi szervezetek
17. Az ügyészség szervezetére vonatkozó nemzetközi együttműködések
18. Az ügyészségi szolgálati viszony keletkezése és megszűnése
19. A függetlenséget biztosító eszközök, a minősítés és a kirendelés (minisztériumi beosztás, külföldi munkavégzés)
20. A munkavégzés és a továbbképzések
21. A javadalmazás, valamint a fegyelmi és kártérítési felelősség

 

x