Közigazgatási jog I. - Általános Közigazgatási Jog

(Jogász szak)

2018/2019. tanév I. félév

Előadás helye, időpontja: I. emeleti előadó, szerda 12.00-14.00

Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár

Általános tantárgyi ismeretek

A közigazgatási jogi tárgyak 2017. őszétől bevezetett tantárgystruktúrája (Közigazgatási jog I-IV. tárgyak oktatása nappali munkarendben 2+2+2+2x2 óra, levelező munkarendben a Közigazgatási jog I. oktatása 4x3 alkalom, a gyakorlati órák száma változatlan: Közigazgatási jog II-III.: 2+2 óra). A Közigazgatási jog I. tananyag elsajátítása intenzív előadás-látogatást igényel. A nappali munkarendben tanulókat várhatóan – a szokásoknak megfelelően – magam vizsgáztatom szóban. Az elmúlt években szokássá vált írásbeli elővizsga lehetősége a félév során dől el.

Előadások tematikája

szeptember 12.

Az állam céljai. Az igazgatás fogalma. Az igazgatás, mint a hatalomgyakorlás technológiája.

szeptember 19.

A közigazgatás feladatai és funkciói. A közigazgatás mint működés, normativitás és szervezet. A közigazgatás fogalma, elhatárolása egyéb állami tevékenységektől. Kormányzás és közigazgatás.

szeptember 26.

A közigazgatási szerv, szervezet és szervezetrendszer (a területi tagolás kérdésköre), és alkotmányos meghatározottsága.

október 3.

Közigazgatás és közigazgatási jog. A közigazgatás jogi kötöttsége. Közigazgatási tevékenységfajták – szervezetrendszer és igazgatás.

október 10.

A közigazgatás szervezete. A központi államigazgatási szervek.

október 17.

A területi és helyi államigazgatási szervek.

október 24.

A helyi önkormányzatok.

november 7.

Atipikus és vegyes szervek. Közigazgatási jellegű tevékenységek a végrehajtó hatalmon kívül.

november 14.

Az aktustan alapfogalmai. Az aktusok jogi kötöttsége.

november 21.

A közigazgatási jogviszonyok. Jogszabálytani alapok. A közigazgatási jog fogalma.

november 28.

A közigazgatási jog szabályozási területei és forrásai, a közigazgatási jogi norma.

december 5.

A közszolgálati jog alapjai.

december 12.

Konzultáció

Kötelező tananyag:

A vizsga megkezdésének feltétele a Nemzeti hitvallás ismerete (beugró memoriter).

A változó jogszabályi környezet miatt az előadások anyaga kötelező tananyag.

Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai I-III. kötete (Budapest, Dialóg-Campus, 2017-2018., e-könyv, pdf és epub változata is letölthető):

I.: Varga Zs. András: A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai, 9-24., 31-94., 131-228. oldal

II.: Patyi András: A közigazgatási működés jogi alapkérdései, nélkülözhetetlen részei a következők: 13-16., 18., 24-25., 41-46., 55-58., 106., 120-126., 149-160., 189-207. oldalak

III.: Lapsányszky András – Patyi András – Takács Albert: A közigazgatás szervezete és szervezeti joga

Magyarország Alaptörvénye

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény (valamint Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény, és a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról... szóló 2010. évi CXXVI. törvény

Tételsor

Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező. A vizsga a „beugrót" követően szóbeli.

I.

1; A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága.

2; A települési önkormányzat jogállása, jogalanyisága, képviselete. A helyi önkormányzat szervezete I.: A képviselő-testület, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai.

II.

1; A közigazgatási jog forrásai és a közigazgatási jogalkotás.

2; A fővárosi, megyei kormányhivatalok sajátos jogállása, elhelyezése a közigazgatás szervezetrendszerében. A fővárosi, megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörének típusai (ellenőrzés, államigazgatási jogkör, koordináció stb.), jellemzői, szervezete.

III.

1; A közigazgatási anyagi jog.

2; A központi szervek és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének főbb jellemzői, a központi szervek önkormányzatokat érintő hatáskörei. A felterjesztési jog.

IV.

1; A közigazgatási funkciók és feladatok, ezek összefüggése a közigazgatás fogalmi elemeivel. Funkciók a „hatalmi" és a modern államban.

2; A köztestületek

V.

1; A közigazgatási tevékenységfajták fogalma, osztályozása.

2; A közszolgálati felelősségi rendszer (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési).

VI.

1; A helyi önkormányzat szervezete II.: A polgármester. Az alpolgármester. A jegyző. A képviselő-testület hivatala.

2; A szervezetrendszeren kívüli igazgatás fogalma, elhatárolási szempontjai. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás összefüggése a jogállamiság elvével, a bírósági felülvizsgálat jogintézményével, a tevékenységfajták igazgatás módja és a hatalom erőssége szerinti osztályozásával, a jogérvényesítéssel, a szabályozási módszerekkel, valamint az igazgatottak körével.

VII.

1; A közigazgatási tevékenységfajták igazgatás módja szerinti osztályozása; a jogérvényesítés – jogérvényesülés.

2; A Kttv. hatálya. A közszolgálati jogviszony keletkezése, megszűnése. A közszolgálati jogviszony tartalmának főbb szabályai.

VIII.

1; A szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás alapvető fogalmi elemei.

2; A közigazgatási alaki jog és a szervezeti jog.

IX.

1; Szervezetrendszeri tevékenységfajták I.: Az irányítás (fogalma, hatóköre-viszonyai, eszközrendszere, szabályozási módja, alanyai - típusai, megosztott irányítás).

2; A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek rendszere, típusai, tartalma.

X.

1; Szervezetrendszeri tevékenységfajták II.: A szervezetrendszerben érvényesülő felügyelet és ellenőrzés fogalma, típusai, eszközei. Az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés elhatárolása, összefüggései.

2; A területszervezés alapjai.

XI.

1; Szervezetrendszeri tevékenységi formák sajátos típusai: a) a hatósági tevékenység „irányítása", b) a belső igazgatás, c) a mellérendeltségi kapcsolatrendszer.

2; A helyi önkormányzati rendszer „eredete", története, általános jellemzői. A helyi önkormányzatok típusai. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozási rendszer alapvető elvei, struktúrája, jellemzői, összefüggései.

XII.

1; A közigazgatási cselekmények fogalma, rendszere, kategorizálási szempontjai. A közigazgatási cselekményekhez kapcsolódó alapfogalmak. A közigazgatási aktusok elhatárolása a nem jogi hatású cselekményektől.

2; A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei.

XIII.

1; Az aktusok, az aktustan általános fogalmi elemei, elméleti alapjai, jelentősége és jogszabályi megjelenése, használata az Alkotmánybíróság gyakorlatában.

2; A helyi önkormányzatok szabályozásának alkotmányos alapjai. A helyi önkormányzás, a helyi közügy és a helyi önkormányzat fogalma. A közvetlen önkormányzás. Az önkormányzati alapjogok.

XIV.

1; A közigazgatási jogi norma fogalmának elemei, szerkezete, rendszerezésének szempontjai, fő csoportjai és egyes típusai.

2; A helyi önkormányzatok társulásai.

XV.

1; A nem jogi hatású cselekmények és az egyéb jogi eszközök fogalma, fajtái.

2; A központi államigazgatási szervek I.: A Kormány és szervei jogállása, hatásköre, működése, a kormánybizottságok.

XVI.

1; A közigazgatási jogi aktusok osztályozása, típusai.

2; Az államigazgatás területi és helyi szerveinek általános szervezési elvei, fogalma, hatásköre, illetékessége. A különös hatáskörű területi államigazgatási szervek. Az államigazgatás helyi szintje, a járások

XVII.

1; A közigazgatási aktusok és a bírósági felülvizsgálat. A közigazgatási aktusok jog alá rendeltsége (materiális és formális értelemben vett közigazgatási jogi aktusok, administratio pura – administratio contentiosa).

2; Az autonóm államigazgatási szervek sajátos jogállása, jellemzői, típusai. Az egyes autonóm államigazgatási szervek jogállása, feladat- és hatásköre, szervezete.

XVIII.

1; A közigazgatási aktusok jogi kötöttsége általában; a mérlegelés.

2; A központi államigazgatási szervek II.: A minisztérium jogállása, szervezete, feladat- és hatásköreinek rendszere, a miniszterek jogállása, sajátos funkciója. A miniszterelnökség. A tárca nélküli miniszterek.

XIX.

1; A méltányosság; az aktusokkal szembeni követelmények és a hibás aktusok.

2; A közigazgatás szerv és szervezet, szervtípusok.

XX.

1; A közigazgatási jogviszony fogalma, sajátos fogalmi elemei, alanyainak köre, tartalma, időtartama. A jogi tények.

2; Az államigazgatási szervek tipológiája, jogállása, jellemző ismérvei.

XXI.

1; A közigazgatási jogviszonyok.

2; A központi államigazgatási szervek III.: A kormányhivatalok, a központi hivatalok, a kormányhivatal és a központi hivatal jogállásának összehasonlítása, irányítása, felügyelete. A rendvédelmi szervek,

 

Budapest, 2018. szeptember 11.
Varga Zs András
tanszékvezető egyetemi tanár

 

 

 A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András
kredit: 4
félév: 5
óratípus: előadás
óraszám: N:3, L:15
előhallgatás: Egy.jt.2. , Magy. alk.tört. (A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak az előhallgatási kötelezettség Egyetemes jogtörténet 2. helyett Alkotmányjog 2.)
számonkérés: kollokvium, ötfokozatú értékeléssel

Az oktatás célja:
A jogászi gondolkodás alapvető elemeinek megismertetése, amely elősegíti a szakmai törzsanyag jobb megértését és a jogászi hivatás későbbi gyakorlását.

A tantárgy tartalma:
A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja a közigazgatási jog alapvető ismereteinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rendszerezett bemutatása az alkotmányjog keretei között (Általános közigazgatási jog).

 

x