Közigazgatási jog II. (Hatósági eljárásjog)

 Közigazgatási jog II. Hatósági eljárásjog
(Jogász szak) 2016/2017. tanév II. félév

február 15.
A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között; a hatósági tevékenység irányítása. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere

február 22.
A hatóságra (mint az eljárás résztvevőjére) vonatkozó általános rendelkezések [a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás]

március 1.
Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (azaz képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés)

március 8.
A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek azaz az eljárás tagozódása; sommás eljárás és teljes eljárás, az eljárás megindítása, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése és szünetelése

március 22.
Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek. A kapcsolattartás szabályai

március 29.
A tényállás tisztázása és a bizonyítás (azaz a tényállás tisztázása, az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú és hatósági tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács, a tárgyalás és a hatósági közmeghallgatás, és a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel, jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés

április 5.
A hatóság döntései (a határozat és végzés); a döntések semmissége. A döntés közlése, kijavítása és kicserélése. A döntés véglegessége és a jogerő. A végrehajthatóság alapkérdései

április 26.
A jogorvoslati rendszer alapjai; Jogorvoslatok kérelemre. Fellebbvitel. Közigazgatási per I.

május 3.
Közigazgatási per II.

május 10.
Jogorvoslatok „ex officio": módosítás, visszavonás; felügyeleti eljárás, AB határozat utáni eljárás, (kijavítás kicserélés is), ügyészi eszközök. Különleges eljárások az ÁKR-ben

május 17.
Konzultáció

A kötelező tananyag:
1.) PATYI Andás (szerk.): Hatósági eljárásjog a közigazgatásban, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2012. Csak a dogmatikai fejtegetések képezik a tananyag részét.
2.) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
3.) A közigazgatási perrendtartásról szóló (várhatóan tavasszal elfogadandó) törvény (Kp.)
4.) A vizsga „beugró" részéhez kiadott memoriter.

Tételsor
Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező.
I. 1. Eljárásfajták és a hatósági eljárás fogalmi elemei – eljárástípusok a fogalmi általánosság szintjén
2. Az eljárást megindító kérelmek típusai és azok elhatárolása
3. A végrehajtás felfüggesztése, és megszüntetése

II. 1. Az Ákr. személyi hatálya, az ügyfél, ügyfélfogalmak
2. A hatósági döntés fogalma, a döntések csoportosítása jogi hatás szerint
3. Külföldi határozat végrehajtása; magyar határozat végrehajtása külföldön

III. 1. Harmadik személyek irat-betekintési joga, a bárki által hozzáférhető iratok
2. Az eljárás tagolódása; az eljárás megindítása hivatalból; értesítés az eljárás megindításáról
3. Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása

IV. 1. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és fogalmi elemei
2. Az eljárás megtagadása – eljárási akadályok
3. Ingó-végrehajtás, ingatlan-végrehajtás

V. 1. Az eljárás megszüntetése
2. Az eljárást kezdeményező aktus és a hatósági intézkedés
3. Végrehajtás munkabérre

VI. 1. Az általános és különös eljárási szabályok
2. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
3. A pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás

VII. 1. hatósági eljárásjog kodifikációjának története
2. Az eljárási kényszer és az ügyintézési határidő
3. A végrehajtás foganatosítása és annak módozatai

VIII. 1. A hatáskör és az illetékesség általános szabályai; az illetékességi okok
2. A kérelem fajtái és tartalmi elemei
3. A közigazgatási végrehajtás jellemzői, a végrehajtás elrendelése

IX. 1. Az eljárási jogviszony hatósági alanyai
2. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
3. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

X. 1. A jogorvoslathoz való jog és az Ákr. jogorvoslati rendszere
2. A képviselet fogalma, fajtái és a meghatalmazotti képviselet
3. A végzések véglegessége és végrehajthatósága

XI. 1. Elektronikus kapcsolattartás
2. A törvényes és az ügygondnoki képviselet
3. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

XII. 1. A kérelem tartalma, formája és a hiánypótlás intézménye
2. A határozatok véglegessége
3. A felügyeleti eljárás

XIII. 1. A kizárás fogalma és a kizárással érintettek
2. Az eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy
3. A közigazgatási per alapvető szabályai I. (hatáskör, kizárás a perben)

XIV. 1. Az idézés és az értesítés
2. A kizárási okok
3. A közigazgatási nemperes eljárás alapvető szabályai

XV. 1. A jogerő jogelméleti és jogdogmatikai fogalma
2. Az iratok fogalma, a magánokirat
3. A közigazgatási per szabályai II. (peres felek, perindítás, a kereset elbírálása)

XVI. 1. A közigazgatási per szabályai III. (a generálklauzula és kapcsolódó szabályai)
2. A tényállás tisztázása és a bizonyítás fogalma, tárgya, a bizonyítási teher és kötelezettség
3. A végrehajtási kifogás és a biztosítási intézkedés

XVII. 1. A bizonyítás szabadsága és az ügyfél nyilatkozata a tényállás tisztázásában
2. A határozat végrehajthatósága
3. A költségviselés szabályai

XVIII. 1. A bizonyítási rendszer alapfogalmai és jellemzői
2. A fellebbezéssel támadható döntések, a fellebbezési jogosultság, határidők
3. Az ügyész feladatai, eljárásjogi helyzete és intézkedési lehetőségei a közigazgatási eljárásban (általában)

XIX. 1. A döntés közlésének a kézbesítésen kívüli formái, a közzététel
2. A nem alakszerű határozatok; a végzés fogalma és típusai
3. Az eljárási költség fogalma és típusai

XX. 1. Közokirat a bizonyításban
2. A közigazgatási per szabályai IV. (a bíróság által hozott határozatok)
3. A fellebbezés joghatásai, a fellebbezés elbírálása

XXI. 1. A hatósági eljárás alapelvei általában, a törvényesség és a hivatalbóliság
2. A tanúzási kötelezettség, a vallomástétel akadályai
3. A semmisségi okok joghatása és időbeli alkalmazhatósága

XXII. 1. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényszerűség elve
2. Bizonyítás tanúval, tanúvédelem és a hatósági tanú
3. A semmisség fogalma és a semmisségi okok a hatósági eljárásban

XXIII. 1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés
2. A szemle a bizonyításban
3. Az ügyészi fellépés szabályai

XXIV. 1. Ügyfélképesség, eljárási képesség, jogutódlás
2. A szakértő kizártsága és bizonyítás szakértővel
3. A hatósági szerződés

XXV. 1. A költségtakarékosság elve
2. A közigazgatási per szabályai V. (a per megindítása)
3. Az igazolás

XXVI. 1. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv, ügyfél-nyilvánosság és tájékoztatási kötelezettség
2. Az illetékesség, a hatásköri és illetékességi vita
3. Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel

XXVII.1. A határozatok anyagi jogereje
2. Egyezségi kísérlet és az egyezség jóváhagyása
3. A jogorvoslat fogalma és szabályozási elvei, a jogorvoslati rendszer

XXVIII.1. A tisztességes eljáráshoz való jog, az anyanyelv-használat elve
2. Határidőfajták és a határidő számítása az eljárásjogban
3. A hatósági ellenőrzés fogalma és sajátosságai

XXIX. 1. A joghatóság és eljárás külföldön
2. Irat-betekintési jog az ügyfél oldalán
3. A hatósági igazolvány

XXX. 1. A jogsegély a hatósági eljárásban
2. A határozat fogalma, fajtái és az alakszerű határozatok
3. A hatósági bizonyítvány

XXXI. 1. Döntéstípusok és a döntések jogi kötöttsége
2. Az eljárás akadályozásának következményei
3. A hatósági döntés kézbesítése és a kézbesítéssel kapcsolatos vélelem

XXXIV. 1. A hatósági nyilvántartás
2. A hatóság hallgatása (fogalma és eljárás)
3. Jogorvoslat saját hatáskörben: módosítás, visszavonás

Budapest, 2017. február 2.
Varga Zs András
tanszékvezető, egyetemi tanár

 

x