Rendezvények

 

„Az EU új és megújuló jogforrásainak szerepe a magyar magánjog fejlesztésében"

Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek III. Országos Konferenciája

2014. március 14.

 

Plenáris ülés

 

1. Megnyitó
          Prof. Dr. Varga Zs. András, dékán (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, JÁK)
          Dr. Raffai Katalin, egyetemi docens, Magánjogi Kutatócsoport tagja (PPKE-JÁK)
          dr. Suri Noémi, doktoranda, Magánjogi Kutatócsoport tagja (PPKE-JÁK)

2. dr. Szőcs Tibor, jogi tudományos főtanácsadó (MOKK), doktorandusz (PPKE-JÁK): Másfél év az európai öröklési rendelet hatálybalépéséig – feladatok a jogalkotásnak, várható kihívások a jogalkalmazásnak

3. Dr. Nagy Adrienn, egyetemi docens (ME-ÁJK): A joghatósági szabályok módosításának szükségessége az európai fizetésképtelenségi rendeletben

4. Dr. Sebastian Spinei, egyetemi adjunktus (Blaga University): The New Romanian Code of Civil Procedure - Challenges and Solutions

1. szekció – Nemzetközi magánjog 
Szekcióvezető: Dr. Palásti Gábor (egyetemi docens, KRE-ÁJK)

 

5. Reviczky Renáta (PPKE-JÁK): A közvetlen végrehajthatóság kérdései határokon átnyúló családjogi ügyekben

6. Tóth Barbara (ME-ÁJK): A szokásos tartózkodási hely, mint az uniós családjogi ügyek fő kapcsolóelve

7. Molnár Sarolta (PPKE-JÁK): Az Európai Családjogi Bizottság munkássága 

8. Margittay-Mészáros Árpád (SZTE-ÁJTK): Az EU szervezett bűnözést érintő jogforrásainak magánjogi hatásai

9. Vincze Gabriella (PPKE-JÁK): Formálódó közös európai adásvétel és lehetséges hatásai a magyar jogra

10. Bodor Ádám György (ELTE-ÁJK): A West Tankers-ügy tanulságai

11. Vermes Attila (ELTE-ÁJK): A biztosítási szerződésekre alkalmazandó jog

12. Bodzási Balázs (ELTE-ÁJK): Az uniós jog hatása az új Ptk-ra 

13. Békési László (PTE-ÁJK): Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve rendelkezéseinek magyar munkajogba való átültetésével kapcsolatban fennálló problémái

14. Hrecska Renáta (PPKE-JÁK): Csoportos keresetek a munkajogban

15. Németh László (SZTE-ÁJTK): Netes semlegesség Európában - PIPA lesz-e a kontinens(en)?

16. Grundtner Marcell (PPKE-JÁK): Az Európai Védjegy Iroda létrehozásának hatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésére

 

2. szekció – Polgári eljárásjog I.
Szekcióvezetők: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa (dékánhelyettes, ME-ÁJK), Dr. habil. Harsági Viktória (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE-JÁK)

 

17. Légrádi István (ELTE-ÁJK): A kisértékű követelések európai eljárásának reformja

18. Németh Ildikó (PPKE-JÁK): A kis értékű követelések európai eljárása és annak kritikája

19. Tóth Benedek (SZTE-ÁJTK): Európai fizetési meghagyás és forum shopping. Univerzális joghatóság?

20. Varga Imre (SZTE-ÁJTK): A csoportos igényérvényesítés jövője hazánkban a Bizottság ajánlásának tükrében

21. Gyimesi Tamás (PPKE-JÁK): A jogerő sajátosságai a csoportper tekintetében

22. Rónai Orsolya (ME-ÁJK): Az Európai Polgári Eljárásjog jelenkori állapota

23. Neizer Norbert (PTE-ÁJK): Bankszámla zárolás külföldön? - avagy újabb közösségi törekvés a határon átnyúló bírósági végrehajtásra

24. Székely János (DE-ÁJK): A határon átnyúló jogviták esetén alkalmazandó költségmentességi szabályok magyarországi érvényesülése a Tanács 2003/8/EK irányelve és az Európai Bíróság gyakorlata tükrében

25. Lugosi József (ELTE-ÁJK): Perelőfeltételek rendszere a hatályos német, osztrák és svájci polgári eljárási jogban

26. Seregi Vilmos (SZE-ÁJK): Néhány sajátosság a szlovák polgári eljárásjogból

27. Görög Dóra (PPKE-JÁK): A magyar, mint kisebbségi nyelv használatának joga Szlovénia polgári eljárásában 

 

3. szekció – Polgári eljárásjog II.
Szekcióvezető: Dr. Nagy Adrienn (egyetemi docens, ME-ÁJK)

 

28. Suri Noémi (PPKE-JÁK): Öröklési eljárás Hollandiában

29. Dávid Ágnes (Andrássy Egyetem): Online alternatív vitarendezés a hatályos magyar és német szabályozás tükrében

30. Balog Balázs (SZTE-ÁJTK): Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés megújuló szabályai – a közvetítői szerződés az új Polgári Törvénykönyvben

31. Virág Csaba (SZE-ÁJK): A szektorális titkok védelme és megismerhetősége az új polgári eljárásjog bizonyítási rendszerében figyelemmel az uniós adatvédelmi jogforrásokra

32. Polgár Miklós (PTE-ÁJK): Az új Ptk. objektív kárfelelősségének elve különös tekintettel a személyes adatokhoz való jog megsértése esetén - kitekintés az Európai Unió gyakorlatára

33. Szigeti Krisztina (PPKE-JÁK): A tisztességes eljáráshoz való jog az új PTK tükrébenű

34. Muzsalyi Róbert (PPKE-JÁK): Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének tapasztalatai a magyar bíróságok gyakorlatában

35. Miczán Péter (ELTE-ÁJK): A polgári eljárásjogi képviselő érdekszolgálati kötelezettségéről

36. Rétfalvi Kornél (ME-ÁJK): A könyvvizsgálatra vonatkozó legújabb Európai Uniós irányelv és a várható hatásai

37. Szécsi Tibor László (PTE-ÁJK): A GPS navigációs rendszerek használata kapcsán bekövetkezett balesetek

38. Juhász Krisztina (PPKE-JÁK): A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 „Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában"

Interdiszciplináris konferencia

2013. november 21-22.

 

1. Haszonicsné dr. Ádám Mária (a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója): Bevezetés, Köszöntő

2. Dr. Gyulai Iván (az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója): A fenntartható társadalom elvárásai

3. Prof. Dr. Bándi Gyula (PPKE JÁK, tanszékvezető egyetemi tanár): Van-e fenntarthatósági jog?

4. Dr. Lukács Tibor (a Közbeszerzési Hatóság főtitkára): A Közbeszerzési Hatóság előtt álló fenntarthatósági kihívások az EU új közbeszerzési irányelvei alapján

5. Dr. Jánosi Andrea (NFM, helyettes államtitkár): Közbeszerzési stratégiák a fenntartható jövőmodell érdekében

6. Dr. Bakonyi József (a Közbeszerzési Hatóság elnökének főtanácsadója): A közbeszerzés mint meghatározó gazdasági kategória kialakulása, a fenntarthatósági igény megjelenése a közbeszerzésekben

7. Kárpátiné Dr. Krausz Zsuzsanna (NFÜ, Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály, főosztály-vezető-helyettes): Fenntarthatósági szempontok az EU-s forrásból támogatott közbeszerzésekben

8. Dr. Barna Orsolya (ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági szakértő, Magyar Közbeszerzési Intézet): Zöld és egyéb fenntarthatósági szempontok érvényesítése a közbeszerzésekben

9. Dr. Lukács Andrea (a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének alelnöke, a KáBéTé Kft. ügyvezetője, közbeszerzési szakértő): Szociális szempontok érvényesülése a magyar közbeszerzésekben

10. Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (PPKE JÁK, egyetemi docens): A szociális szolgáltatások ellátása és állami támogatása

11. Dr. Medgyesy Balázs (a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa): Vízgazdálkodás – A Duna Régió Stratégia és a fenntarthatóság szempontjai

12. Markó Csaba (hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi szakértő): Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

13. Bencsik János (MFGI igazgatóhelyettes, Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezető): Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energia-gazdaságban

14. Prof. Dr. Tattay Levente (PPKE JÁK, egyetemi tanár): Gondolatok az innovatív Unió programról

15. Dr. Hlács András (Nemzeti Innovációs Hivatal, vezető tanácsadó): Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére

16. Dr. Nyikos Györgyi (NKE, egyetemi docens, kohéziós szakdiplomata, Brüsszel): Fenntartható fejlesztés – EU célkitűzések és programok 2014-2020

17. Dr. Tátrai Tünde (Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus, közbeszerzési szakértő): Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában

18. Összefoglaló a pódiumbeszélgetésről: Fenntartható-e a fejlődés a közbeszerzésben?

 

A konferencia programfüzete letölthető itt. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Suri Noémi: Beszámoló a Magánjogi Kutatócsoport 2013. évi műhelykonferenciájáról

 

2013. november 15-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Dékáni Tanácsterme második alkalommal adott otthon a Tudományos kutatások kibontakozása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen TÁMOP 4.2.1./B-11/2-kmr-2011-0002 számú projekt keretében szerveződött Magánjogi Kutatócsoport éves műhelykonferenciájának. Az előző év sikeres rendezvénye után egyfajta hagyományteremtés mintájára a Kutatócsoport tagjai immár második alkalommal gyűltek össze, hogy a polgári anyagi jog, polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog és a szellemi tulajdonvédelem területén 2013-ban folyatott tudományos kutatásaikról, kutatásaik során elért eredményeikről egymás és az érdeklődő hallgatóság előtt számot adjanak.


Prof. Dr. Burián László levelező elnökként elsőként Dr. habil. Harsági Viktóriát, a Magánjogi Kutatócsoport vezetőjét kérte fel a műhelykonferencia megnyitására. Az elmúlt két évben megvalósult közös kutatások, konferenciák, kutatói utak és megjelent tanulmánykötetek mind ékes bizonyítékként példázzák a projekt eredményességét. A köszöntő gondolatok, az elért sikerek számbavétele után Harsági Viktória a csoport tagjait a közös tudományos együttműködés folytatására hívta fel, melynek elindításához a TÁMOP 4.2.1./B-11/2-kmr-2011-0002 számú projekt segítő jobbul szolgált.

A műhelykonferencián első előadójaként Prof. Dr. Tattay LeventeEurópa 2020 program és az innováció" című előadásával szólalt fel. Referátumának központi gondolataként az Európa 2020 stratégia, mint az Európai Unió aktuális válságkezelési, gazdaságpolitikai és versenyképesség növelő programja szerepelt. A kezdeményezés zászlóshajója az ún. 'Innovatív Unió' program, mely az innováció szervezeti feltételeinek javítását, a kreativitás erősítését, egységes innovatív piac kiépítését, az innováció finanszírozási feltételei javítását, az elmaradt térségek felzárkóztatását, valamint új munkahelyek teremtését tűzte céljai zászlajára. Az Innovatív Unió program a szellemi alkotások kidolgozását, oltalmát és hasznosítását, továbbá azok hatékony jogi szabályozását kulcskérdésként kezeli.

A kutatócsoport második előadójaként Prof. Dr. Jobbágyi GáborAz orvosi kezelési szerződések a magyar jogban és az állam felelőssége" címmel tartotta meg referátumát. Előadásában az orvosi kezelési szerződésnek a magyar jogban való elhelyezése és szabályozása terén fennálló hiányosságaira és ellentmondásaira mutatott rá. Annak ellenére, hogy éves szinten közel 40 millió orvos-beteg kapcsolatra kerül sor az intézményt a szerződési rendszerben a mai napig nem sikerült nevesíteni, s ettől a jogalkotás az új Ptk. megalkotása során is elzárkózott. A hazai polgári jogtudomány „uralkodó része" a megbízás köré sorolja a jogviszonyt, miközben az európai államok többségében kodifikált kezelési szerződésként jelenik meg.

A szekció harmadik előadásában Dr. Pogácsás AnettA szerzői jog hatékonysága" címmel arra az égető problémára hívta fel a figyelmet, hogy a szerzői jog egyik eredeti célja - nevezetesen az alkotások ösztönzése - a mai viszonyok között igen nehezen tud megvalósulni. Kutatásai során arra kereste a választ, hogy a szerzői jog hatékonysága fenntartható-e a jelenlegi szabályozás mellett, avagy valóban paradigmaváltásra van szükség ezen a jogterületen, és a jogalkotónak további differenciálásokat kell alkalmaznia ahhoz, hogy minden érdekelt (szerzők, kapcsolódó jogi jogosultak, felhasználók, műélvező közönség) számára valóban hasznos lehessen a szerzői jog. Ennek során elengedhetetlen, hogy a társadalmi és technikai fejlődésre ne mint a "szerző halálát" előidéző, kártékony jelenségre, hanem a jogérvényesítést is elősegítő kiváló lehetőségként tekintsünk.

A szerzői jogi tárgyú referátumot követőn Dr. Landi Balázs a „Polgári jogi szankció (-rendszer?): sérelemdíj és kártérítés" jelenlegi és várható jövőbeli szabályozásának bemutatását tárta a hallgatóság elé. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) - a jogalkalmazói igényekre reflektáló, saját jogpolitikai-jogalkotói célkitűzése alapján - nem csak a szerződéses és a szerződésen kívüli kártérítési felelősségi rendszert, hanem a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj és az általános kártérítési felelősségi rendszerét is elválasztotta egymástól, ezzel látszólag felhagyva a magyar magánjogtudomány elmúlt egy évszázados történetében ismétlődően megmutatkozó egységes felelősségi rendszeralkotási törekvéssel. A három, egymástól definiáltan elkülönített (felelősségi) szankciók meghatározása azonban minden korábbi kísérletnél erősebben épít egymásra: mind fogalomhasználatukban, mind egymásra utaló normáikban, mind az egymással konkuráló igényérvényesítések kizárásában - rendszer szemléletű - összefüggést mutat. Az új, polgári jogi szankció rendszer megalkotásán túl, különösen jelentős - a jogalkotó által nem szándékolt - jogalkalmazási eltolódásokat eredményezhet a sérelemdíj (személyiségi jogi jogsértés) szankciós természetének megerősödése.

A kávészünetet követően Prof. Dr. Csehi Zoltán az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) jogi személy szabályozásáról beszélt. Előadásában arra mutatott rá, hogy az új Ptk-ban a dolog fogalma helyett a vagyon fogalma lép előtérbe, s mind a kötelmi jogban, mind a zálogjogban ez a változás markánsan kimutatható. Ez az a vagyon, amely megjelenik a gazdasági társaságok szabályozásában is, hiszen ezen jogterület a vagyon gazdasági hasznosításának jogát szabályozza, nevezetesen azt, milyen jogviszonyokat, szervezeti struktúrákat épít ki a társasági jog az üzleti vagyon működtetése, hasznosítása, az ebből származó vagyoni és egyéb előnyök biztosítása érdekében.

Dr. Gyulai-Schmidt AndreaAz Almunia-csomag hatása a szociális szolgáltatások állami támogatására" című referátumával folytatta a szekció ülését. Európa-szerte jellemző, hogy a szociális szolgáltatásokat ellátó intézmények állami finanszírozásra szorulnak. Erre tekintettel, a 2011. év végén elfogadott ún. Almunia-csomag, amely az ÁGÉSZ és ezen belül a szociális szolgáltatások állami támogatását külön szabályozza, két fő célt követ: egyfelől a dokumentumban nevesített szociális szolgáltatások támogatását nagyságrendtől függetlenül mentességi körbe helyezi, másfelől viszont az ÁGÉSZ-hez tartozó egyéb szolgáltatások állami támogatását lényegesen megnehezíti. Az Almunia-csomag alkalmazása körében számos tagállami kétség merül fel, amelynek középpontjában a belső piac szociális és versenyjogi dimenziójának konfliktusa áll.

A társasági jogi megközelítésű előadásokat követően a műhelykonferencia következő referátuma Dr. Horváth E. Írisztől „A kisértékű perek hatékonysága - joggazdaságtani és empirikus megközelítésben" címmel hangzott el. Az előadó a hatékonyság három típusát határolta el egymástól, melyek különös jelentőséggel bírnak a kis értékű követelések perbeli érvényesítése kapcsán: a hagyományos, eljárásjogi értelemben vett hatékonyságot, azaz a perhatékonyságot, a felek vonatkozásában megjelenő hatékonyságot (racionalitás), valamint a társadalmi hatékonyságot. Részletesen szólt a felek racionalitásáról, melyet alapvetően három tényező befolyásol: a feleket ért jogsérelem, mint szubjektív tényező, a perindítással kapcsolatos költségek és az eljárás várható értéke. Felszólalásában a 2013. április-májusában folytatott empirikus kutatása néhány eredményét ismertette, melyekkel különösen az eljárás tartamát - mint a hatékonyságot nagymértékben tükröző időtényező konkrét testet öltését - igyekezett statisztikai adatokkal alátámasztani, és ennek kapcsán felhívni a figyelmet a bíráknak a kisértékű perek hatékonysága kapcsán betöltött kiemelkedő szerepére.

Dr. Raffai Katalin az imperatív normák szerepét a közjog és a magánjog határán vizsgálta. A feltétlen alkalmazást igénylő kényszerítő szabályok (overriding mandatory rules) a nemzetközi magánjog speciális jogintézményét testesítik meg, egyrészt céljuk, másrészt a szabályozási mód miatt. Az előadás kibontotta a jogintézmény fogalmát, foglalkozott az elnevezés nehézségeivel, valamint az egyéb hasonló jogintézményektől (kógens szabályok, közrend, egyoldalú kollíziós szabályok) való elhatárolással. Emellett a feltétlen alkalmazást igénylő kényszerítő szabályok első és második generációját mutatta be, kitérve az EUB jogfejlesztő tevékenységére. Következtetéseket vont le a tekintetben, hogy az alakulóban lévő uniós közrendhez hasonlóan beszélhetünk az ún. uniós feltétlen alkalmazást igénylő kényszerítő szabályok köréről is.

Dr. habil. Harsági ViktóriaGondolatok az európai számlazárolásról" címmel tartotta meg a konferencia soron következő előadását. A Brüsszel-I. rendelet, valamint a nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló rendelet nem biztosított kellő jogalapot a végrehajtási cselekmények határon átnyúló foganatosítására, mindössze biztosítási intézkedések elrendelését tette lehetővé. A referátum a bankszámlaszerződésekkel kapcsolatos szabályozás nehézségeit a globalizációból fakadó problémákra vezette vissza, felsorakoztatva a kérdéskör kapcsán egymással versengő érdekeket: úgymint az adós és hitelezővédelem, az információnyerés gátjai, a tagállamok végrehajtási szervezetrendszereinek különbözősége, az adóst megillető jogorvoslat ellentétben a hitelező adatszolgáltatási kötelezettségével. Az előadó a biztosítékadás kérdése kapcsán fennálló hiányosságokra is felhívta a figyelmet: a végrehajtást kérő részére nem történik meg az összeg kifizetése, mindössze a bankszámla befagyasztása történik.

Tízedik előadóként Dr. Szilágyi FerencKoncepcionális kérdések az engedményezés európai szabályozásának kialakítása során a közös európai adásvételi jog kodifikálásának kontextusában" címmel tett tanúbizonyságot éves kutatási eredményeiről. A közös európai adásvételi jog kialakítása egyúttal az európai szerződési jog általános szabályainak megalkotását is jelenti. Kérdés az, hogy lehet-e hatékony eszköz a közös európai adásvételi jog, ha nem tartalmaz az engedményezésre vonatkozó szabályokat. Az engedményezés komplex jellege indokolttá tenné európai anyagi jogi szabályok megalkotását, mivel a kollíziós jogi szabályokra való visszanyúlás alapján akár három tagállami jogrendszer is érintett lehet. A szabályok kialakítása során koncepcionális kérdés például az átruházási rendszer, a jövőbeli követelések kezelése, valamint az adósvédelem szabályainak kialakítása.

A Magánjogi Kutatócsoport műhelykonferenciája Dr. Suri NoémiÖröklési kérdések az Egyesült Királyságban" című előadásával zárult. Az Egyesült Királyságban nem beszélhetünk a magyar terminológia szerinti hagyatéki (öröklési) eljárásról. Az öröklést meghatározó egyes állami öröklési és nemzetközi magánjogi jogforrások (jogszabályok) az öröklést, mint anyagi jogi jogintézményt szabályozzák, és a szükségszerűen felmerülő eljárásjogi kérdések nézve ugyanezen jogszabályokban (az örökség, hagyaték megszerzése, az öröklési illeték, az eljárásban közreműködő intézmények, személyek, a végintézkedés végrehajtása) csak némely rendelkezés található. A referátum részletesen mutatta be a törvényes és a végintézkedésen alapuló öröklés szabályait, a hagyatéki vagyon megszerzésére és a végintézkedés végrehajtására irányuló eljárás rendelkezéseit, s kitért az Egyesült Királyság öröklési rendelettől való távolmaradása valószínűsíthető okainak feltárására.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A Magánjogi Kutatócsoport Műhelykonferenciája

2013. november 15.

 

1. Dr. habil. Harsági Viktória (PPKE JÁK, egyetemi docens, a Magánjogi Kutatócsoport vezetője) - Prof. Dr. Burián László (PPKE JÁK, egyetemi tanár, a Műhelykonferencia levezető elnöke): Megnyitó

2. Prof. Dr. Tattay Levente (PPKE JÁK, egyetemi tanár): Európa 2020 program és az innováció

3. Prof. Dr. Jobbágyi Gábor (PPKE JÁK, egyetemi tanár): Az orvosi kezelési szerződések a magyar jogban és az állam felelőssége

4. Dr. Pogácsás Anett (PPKE JÁK, egyetemi adjunktus): A szerzői jog hatékonysága

5. Dr. Landi Balázs (PPKE JÁK, egyetemi adjunktus): Polgári jogi szankció (-rendszer?): sérelemdíj és kártérítés

6. Prof. Dr. Csehi Zoltán (PPKE JÁK, egyetemi tanár): A jogi személy szabályozás új rendszere az új Ptk-ban

7. Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (PPKE JÁK, egyetemi docens): Az Almunia-csomag hatása a szociális szolgáltatások állami támogatására

8. Dr. Horváth E. Írisz (PPKE JÁK, tanársegéd): A kis értékű perek hatékonysága – joggazdaságtani és empirikus megközelítésben

9. Dr. Raffai Katalin (PPKE JÁK, egyetemi docens): Közjog és magánjog határán – az imperatív normák szerepe

10. Dr. habil. Harsági Viktória (PPKE JÁK, egyetemi docens): Gondolatok az európai számlazárolásról

11. Dr. Szilágyi Ferenc (PPKE JÁK, tanársegéd): Koncepcionális kérdések az engedményezés európai szabályozásának kialakítása során a közös európai adásvételi jog kodifikálásának kontextusában

12. Dr. Suri Noémi (PPKE JÁK, doktoranda): Öröklési kérdések az Egyesült Királyságban

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

„Public Interest Litigation - Group Litigation - Comparative Perspectives"

International conference

 

7-8 November 2013

  

1. Prof. Dr. András Zs. Varga (dean, Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law): Opening

2. Dr. habil. Viktória Harsági (Pázmány Péter Catholic University): Welcome, opening remarks. Need for Collective Redress in Hungary – in a Broader Sense than Today

 

Session 1. 

Chair: Prof. Dr. C.H. (Remco) van Rhee (University of Maastricht)

3. Prof. Dr. Burkhard Hess (Luxembourg, Max Planck Institut): European perspectives of collective litigation

4. Prof. Dr. Neil H. Andrews (University of Cambridge): Multi-party Litigation in England

5. Prof. Dr. Antonio Gidi (University of Houston Law Center): The U.S. and Brazilian Class Action Models. Lessons for Hungary

6. Prof. Dr. Spencer Weber Waller (Loyola University, Chicago): The Rise and Fall of the US Class Action

 

Session 2. 

Chair: Prof. Dr. Neil H. Andrews (University of Cambridge)

7. Prof. Dr. Frederique Ferrand (University of Lyon): Collective Litigation in France: The Very Beginning (From Distrust to Cautious Admission)

8. Michael Bakowitz (Max Planck Institute, Luxembourg): German Experiences with Group Actions - The Verbandsklage and the Capital Markets Model Case Act

9. Prof. Dr. Elisabetta Silvestri (University of Pavia): Class Actions in Italy: Great Expectations, Big Disappointment

10. Prof. Dr. Gyula Bándi (Pázmány Péter Catholic University): Access to Justice in the Environmental Protection and the Case-law of the Court of Justice

11. Dr. Tihamér Tóth and Dr. Pál Szilágyi (Pázmány Péter Catholic University): Perspectives of Group Litigation in Hungarian Competition Law?

 

Session 3.

Chair: Dr. Sándor Udvary (Károli Gáspár Calvinist University)

12. Prof. Dr. C.H. (Remco) van Rhee (University of Maastricht): Multi-party litigation in the Netherlands in Comparative Perspective

13. Prof. Dr. Laura Ervo (University of Örebro): Class Actions – the Situation in the Scandinavian Countries

14. Dr. Robert Kulski (University of Łódź): Group Action in Poland. Background and Commentaries to the Polish Group Proceedings Act of 2009

15. Dr. Ákos Szalai (Pázmány Péter Catholic University): Economic Analysis: Basic Problems of Group Litigation

16. Prof. Dr. Antonio Gidi (University of Houston Law Center): A Proposal for a Hungarian Class Action Law 

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Suri Noémi: BESZÁMOLÓ a kutatócsoport 2012. évi műhelykonferenciájáról

 

2012. december 7-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Dékáni Tanácstermében került megrendezésre a Magánjogi Kutatócsoport műhelykonferenciája. A Kutatócsoport tagjai referátumok formájában tettek tanúbizonyságot a Tudományos kutatások kibontakozása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen TÁMOP 4.2.1./B-11/2-kmr-2011-0002 számú projekt keretében 2012-es év folyamán elért tudományos eredményeikről. Az előadók az állam társadalmi és gazdasági szerepvállalásainak aktuális tendenciái felé a polgári jog, nemzetközi magánjog, polgári eljárásjog, kereskedelmi jog és szellemi tulajdonjog irányából közelítettek.

A kutatócsoport vezetőjének, Dr. Harsági Viktóriának kezdeményezésére megtartott rendezvényen a köszöntő gondolatokat követően Prof. Dr. Burián László „Az uniós kollíziós jogegységesítés hatása a nemzetközi magánjog általános részi intézményeire" címmel tartotta meg beszámolóját. A modern nemzetközi magánjog a XXI században új fejlődési szakaszba lépett, melynek meghatározó tényezője az EU-ban folyó jogegységesítés. A legtöbb, ezzel a kérdéssel foglalkozó elemzés az EU egyre „izmosodó" kollíziós normarendszerének vizsgálata alapján arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi magánjogban, az Európai Unióban és ezzel összefüggésben a tagállamok nemzetközi magánjogában is XXI. században „lopakodó paradigmaváltás" megy végbe. A kutatás célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy mennyiben változtatja meg az uniós jogegységesítés a nemzetközi magánjog céljáról, funkciójáról, jogforrási rendszeréről, kapcsoló elveiről és egyes általános részi intézményeiről alkotott, az elmúlt évtizedekben kialakított képet.

Az uniós kollízíós jogi tárgyú referátumot követően Dr. habil Csehi Zoltán az „Új Ptk. tervezetének új időszemléletéről" szólt. Arra mutatott rá, hogy a javaslat számos rendelkezése a "jövőbeni követelések"-ről való rendelkezést lehetővé teszi, amely korábban jogértelmezési vita tárgyát képezte. A Javaslat másik újdonságaként az "előre láthatóság" lehetséges értelmezési tartományait érintette. Szólt még az elévülés és a szavatossági jogok új szabályairól, és az új Ptk. megoldásait az Európai Bizottság közös európai adásvételre vonatkozó tervezetének elévülési részével hasonlította össze.

Harmadik előadóként Dr. Landi Balázs „A jogellenesség szerepe az új Polgári Törvénykönyv deliktuális felelősségében" című referátumával szólalt fel. A jogellenesség, mint emberi magatartás-mérték fogalmának problémakörét járta körbe. A tervezett törvényi szintre emeli az objektív jogellenességi kritériumot. Sőt, azáltal, hogy azt a kártérítési felelősség általános szabályainak legelején, még a felelősség általános szabályát megelőzően szabályozza, annak látszatát kelti, hogy a jogellenesség nem önmagában az emberi magatartás értékelése a felelősség körében, hanem mintegy azt megelőzően, a kár, mint az emberi magatartás tényleges eredményének visszahatása magára a magatartás minősítésére. Ezáltal pedig a felelősség kérdése feloldódik a kártelepítés, és végső soron a kárelosztás elsődlegessége iránti vagyonjogi szükségletben, amit úgy volna helyes - őszintén - megfogalmazni a tervezetben, hogy: „Aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni.".

A szekció negyedik előadását Prof. Dr. Jobbágyi Gábor „Az orvosi kezelési szerződés" címmel tartotta. A betegjogok optimális érvényesülése az orvos-beteg között fennálló szerződéses jogviszonyban leginkább a szerződés jogviszony jogalkotó általi tipizálásával, tehát nevesített szerződésként való megjelenítésével érhető el (kezelési szerződés). A kezelési szerződés nevesített szerződésként már ma is megtalálható több tagállam polgári törvénykönyvében. Az európai tendenciákra is figyelemmel a hazai jogalkotó számára is megfontolandó a kezelési szerződés kodifikálása.

Dr. Szilágyi Ferenc az orvosi kezelési szerződés nemzetközi alapjait vizsgálta. Az egészségügyi szolgáltatások belső piaci vetülete a szolgáltatásnyújtás szabadságát, mint uniós alapszabadságot két vonatkozásban is érinti: egyrészt az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának szabadságát az orvos részéről és jelenti másrészt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének szabadságát a beteg részéről. Nem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy a betegjogok eltérő tagállami szabályozása és érvényesülése mennyiben hat ki a betegek határon átnyúló mobilitására, azok azonban mindenképpen értékelhetőek legalább bizonytalansági tényezőként (így pl. hogy a betegjogok tagállamonként eltérő tartalmúak, egyes betegjogok ismeretlenek, stb.) belső piac egészségügyi szolgáltatási szegmensének megvalósulása és működése kapcsán. Az orvos felelőssége és határon átnyúló kontextusban történő igényérvényesítés kapcsán az európai nemzetközi kollíziós magánjog az alkalmazandó jog (szabályok) tekintetében nyújt némi eligazítást. A nehézségek igazi forrását azonban az orvos-beteg jogviszony minősítésében (azaz, hogy szerződéses vagy szerződésen kívüli) és a különböző felelősségi rendszerek összeegyeztetésében kell látni.

A kutatócsoport következő előadója Prof. Dr. Tattay Levente volt, aki „A szellemi alkotások oltalma az Európai Unióban" címmel ismertette kutatásai eredményeit. A szellemi alkotások aktuális szabályozásának okaiként az egységesítés hiányát, a technikai jogfejlődést, az Európai Unió versenyképességének növekedését, valamint az EU politikák bővülését jelölte meg. A referátum részletesen vette górcső alá a jogfejlődés egyes fázisait: az 1958-1990-es időszakot a „kezdetként", 1990-2000 közötti időintervallumot az átfogó szabályozás korszakaként definiálta. A fejlődés harmadik fázisa a 2012-es évvel zárult le, melyet a szerzői jogi jogfejlődés, a verseny és a szabályozás második generációja jellemzett.

Dr. Gyulai-Schmidt Andrea előadásában a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó új közbeszerzési szabályokat az európai és a magyar jogban ismertette. Rámutatott az uniós szabályozás hiányosságaira, valamint megállapította, hogy konkrét primerjogi és irányelvi normák hiányában az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Európai Bizottság kapcsolódó jogértelmező gyakorlata irányadó a tagállamok számára. A magyar és a német-osztrák szabályozás sajátosságait kiemelve világított rá a tagállami joggyakorlat heterogenitására. Végül ismertette az Európai Bizottság koncessziós szerződések odaítéléséről szóló új irányelv-tervezetének tartalmi elemeit, és annak vegyes fogadtatását a tagállamokban.

Hetedik előadóként Dr. Sóbor Dávid „Hatékony-e a magyar társasági jog? A társaság és vezetője közötti érdekellentétet okozó szerződések problémája" címmel tartotta meg beszámolóját. A gazdasági társaságokról szóló törvény elemzései nyomán hívta fel a figyelmet a társaság és felelős vezető tisztségviselője(i) között érdekellentéteket okozó szerződésekből eredő visszásságokra, emellett részletesen foglalkozott az egyes társasági formáknál megjelenő felelősségi alakzatokkal.

Dr. Pogácsás Anett „A szerzői jog útkeresése 2012-ben" címmel tartotta meg kutatási beszámolóját. A szerzői jog válsága nem csak a szakemberek számára egyértelmű, mindannyian látjuk, érezzük. A válság súlyát, illetve okait és főként megoldásait illetően azonban teljesen eltérő vélemények alakultak ki napjainkra. Meggyőződése, hogy ha igazi válaszokat kívánunk adni, a szerzői jog eredeti célját kell megvizsgálnunk, és ehhez mérten kell jelenlegi lehetőségeinket és feladatainkat feltérképezni, nem tévesztve szem elől, hogy a szerzői jogi védelem egyrészt a szerzőt, alkotót, másrészt a társadalmat is „kiszolgálja". Talán valóban egyfajta differenciálásra lesz szükség a szerzői jogban, ennek lehetőségét és létjogosultságát vizsgálja jelenleg.

Dr. Kaliczka Alexandra az exequatur német és az osztrák jogban betöltött szerepéről tartott előadást. Kutatásai során arra kereste a választ, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás eltörlésének Európai uniós célkitűzése vajon megengedhető-e a jogintézmény nemzeti jogokban betöltött funkcióját vizsgálva. Részletes összehasonlító elemzéssel mutatta be a német, osztrák, valamint magyar jog ezen speciális eljárásra vonatkozó különös szabályait. Az eljárás folyamata, valamint a rendelkezésre álló jogorvoslatok vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a végleges döntést megelőző eljárás – amennyiben az adós vitatja a külföldi határozatot – nem csupán formai, hanem valódi érdemi bírósági eljárás, melynek során tény- és jogkérdéseket vizsgálnak.

Dr. Suri Noémi referátumában a bírósági mediáció intézményének magyar gyökereit, kezdetleges alapjait és indikátorait kísérelte meg részletesen górcső alá venni. Feladataként tűzte egy esetleges kodifikáció megkerülhetetlen kérdéseinek számbavételét, a hatályos szabályozásban meglevő lehetőségek bemutatását. A Mediációs Irányelv által tagállamokra rótt kötelezések, eljárásjogi kihívások talaján állva bizonyítani, hogy a MID hatálya a bírósági mediációra is kiterjed. Európai minták nyomán haladva vizsgálta Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában már megteremtett bírósági mediáció intézményét, párhuzamot vont a spanyol, az olasz és a magyar rendszer között, rámutatott a megvalósítási módokban lévő lehetőségekre, s vezérfonalként tételezte egy esetleges kodifikáció során.

A Magánjogi Kutatócsoport műhelykonferenciája Dr. habil Harsági Viktória „Az európai fizetési meghagyásos eljárás mint a hatékony jogérvényesítés eszköze?" című előadásával zárult. Referátumában kísérletet tett arra, hogy rámutasson mindazokra a szabályozási hiányosságokra, melyek az alkalmazás során az európai fizetési meghagyásos eljárás hatékonysága ellen hatnak. Behatóan ismertette az eljárás határon átnyúló jellegéhez kapcsolódó értelmezési kérdéseket, a joghatósági rendszerben lévő visszásságokat, a kérelem vizsgálatával kapcsolatos jogalkalmazási nehézségeket, valamint átfogó képet festett a kézbesítési szabályok komplex rendszeréről.

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

Műhelykonferencia

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Magánjogi Kutatócsoportja 2012. december 7-én tartotta műhelykonferenciáját, melyen a Kutatócsoport tagjai számoltak be a TÁMOP 4.2.1./B-11/2-kmr-2011-0002. (Tudományos kutatások kibontakozása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen) c. projekt keretében végzett kutatásaikról.

A műhelykonferencia részletes programjáról itt olvashat.

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző

Doktoranduszok és Doktorjelöltek I. Országos Konferenciája

2012. február 17.

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Doktori Iskolája és Magánjogi Kutatócsoportja által szervezett „Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranduszok és Doktorjelöltek I. Országos Konferenciája" 2012. február 17-én, Budapesten a PPKE-JÁK Dísztermében (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.) került megrendezésre.


A konferencia két tudományterület köré szerveződött:
• Polgári Eljárásjogi Szekció: „A vitarendezés, a követelések érvényesítésének különböző útjai a megváltozott társadalmi és gazdasági környezetben"
• Nemzetközi magánjogi szekció: „A határon átívelő gazdasági kapcsolatok akadályainak lebontása – különös tekintettel az európai uniós jogegységesítési törekvésekre"

A plenáris megnyitó után három szekcióban tartottuk tovább a rendezvényt, mivel a várakozásainkon felül, összesen 34 doktorandusz jelentkezett be előadási szándékkal. Minden hazai doktori iskola képviseltetett valamelyik szekcióban.

Konferencia előadásainak szerkesztett változatai konferenciakötet formájában keülnekmegjelentetésre várhatóan 2012 őszén.

x