Zlinszky János

Zlinszky János, D.Sc., kandidátus, MTA doktora professor emeritus

  • Római Jogi Tanszék

Szakterületek

Római jog

Rövid önéletrajz

A Római Jogi Tanszék, és kezdetben a három tanszéket összefogó Jogtörténeti Intézet alapítója, és első vezetője.

Fogadóórák

megbeszélés szerint

Életrajzi adatok:

Budapesten, 1928. 03. 07-én született. Nős (1956. 07. 07.; dr. Sternegg Mária, művészettörténész, muzeológussal), három gyermeke van (János, Ferenc, Mária).

 

1938 - 1946 a budapesti piarista gimnázium diákja

1947 - 1951 ELTE ÁJK 

1948 augusztustól 1951 áprilisig  féldíjas könyvtárkezelő-demonstrátor a Római Jog Tanszéken, Marton Géza mellett.

1951 májusban kizárták az ország összes egyeteméről.

1951. június 28. családjával Zsáka községbe kényszerlakhelyre kitelepítették.

1951 szeptember – 1952 június 6. munkaszolgálatos katonai szolgálatot teljesít. Leszerelése után ács átképzős a 43 ÁÉV baji laktanya építésén,

1953  januárban szakmunkás (technikai minimum) vizsgát tesz. Sztahanovista oklevél 1953.

1954-ben megbízást kap az MTA Irodalomtörténeti Intézettől Baranyai Decsi János Historia munkája kritikai kiadásának előkészítésére. Közben különböző építkezéseken dolgozik. 1956 nyarán, házasság révén, újra budapesti lakos.

1957. február 13-án engedélyt kap tanulmányai befejezésére, 1957. március 13. megszerzi a diplomáját (dr. iur.) Munkáltatója, a 31 ÁÉV áthelyezi jogi előadói beosztásba Ajkára, majd 1957 augusztusban létszámfelettiként elbocsájtották. 1957 szeptember - 1968 január között állami vállalatoknál alkalmazott jogász.

1958. januártól 1983. február 1-ig ügyvéd, a Székesfehérvári ÜK tagja, Dunaujvárosi ÜMK tagja, majd a 2. ÜMK vezetője, a Kamara elnökségi tagja. IM Kiváló Munkáért Érem.

 

1983. január 1-től a Miskolci Egyetem Jogelméleti - Jogtörténeti Intézetében adjunktusként a Római jog előadója.

1984-ben a jogtud. kandidátusa, 1990-ben az állam- és jogtudományok akadémiai doktora.

1985-től intézetvezető docens, 1990-ben egyetemi tanár, a Miskolci ÁJK doktori Iskolájának vezetője.

 

1989 novemberében az Országgyűlés Alkotmánybíróvá választja; megbízatása a 70. életév betöltével 1998. március 7-én megszűnik.

1994 nyarán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara szervezőbizottságának vezetője, a Római jog tanára, a Jogtörténeti Intézet vezetője.

1995 májustól a Kar dékánja 2000. június 30-ig.

 

1993-tól az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja.

1992-1998 között az Európa Tanács Jogi Bizottságában (Velence Bizottság) magyar delegátus.

2002. december 31. nyugdíjba vonul, professor emeritus-nak választja a PPKE JÁK.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bíróságának bírája 1980 óta. 2000 óta a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja, majd alelnöke.

 

Kitüntetései: A "Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal" kitüntetés, a "Nagy Szent Gergely Lovagrend Rend parancsnoki Fokozata" pápai kitüntetés tulajdonosa. "Pro Ecclesia Catholica Hungariae" érdemérem, MTA Akadémiai díj, "Pro Cultura Hungariae" érdemérem Deák Ferenc fokozata, Köztársasági Elnöki Érdemérem, Pro Facultate Oklevél, Pest Megye Díszpolgára, Dabas Város Díszpolgára.

 

Önálló könyvei: Állam és Jog az ősi Rómában (Akadémiai Kiadó, Bp, 1996); „Marton Géza: A polgári felelősség" [szerkesztő] (Triorg., Bp, 1992); Wissenschaft und Gerichtsbarkeit. Ius Commune Sonderreihe 91 (Frankfurt am Main, 1997); Római büntetőjog (Miskolc, 1992);  Ius publicum (Osiris Kiadó, Bp, 1996); Ius privatum (Osiris Kiadó, Bp, 1998); Keresztény erkölcs és jogászi etika (SzIT, Bp, 2000); Közéleti és jogászi etika gyakorlatban (SzIT, Bp, 2007); A PPKE ÁJK kezdetei (SzIT, Bp, 2008); Durch das römische Recht, aber über dasselbe hinaus (PAN, Bp, 2008);  Sapienti  iniuria fieri non potest (Gondolat, Bp, 2009); A Gyóni Zlinszky Család (Dabas 2010). 

Publikációs jegyzékében több mint 300 tétel szerepel.

Az alábbi listát külső forrásból ágyaztuk be az oldalba. Az itt megjelenített tartalom és a megjelenítés teljes egészében független a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől, a Magyar Tudományos Művek Tárából származik.
x