PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) Jog- és Államtudományi Karát (továbbiakban: a Kar) a Magyar Kato-likus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án 503/1995. számú határozatával.

A Kar célja, hogy a Katolikus Egyház hitét és szellemiségét követve magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló jogászokat képezzen a magyar nemzet szolgálatára. A Kar céljának elérésére követi és fel-használja az európai és hazai jogászképzés és jogtudomány hagyomá-nyait, eredményeit, összhangban alapítójának erkölcsi céljaival.

A Kar az Egyetem mindenkori szabályzatának, a Katolikus Egyház jogszabályainak és a hatályos jogszabályoknak a keretei között végzi tevékenységét.
I. fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A Kar feladata
1. §
   1. A Kar céljának elérése érdekében a következő feladatokat látja el:
      1. doktori címmel záruló egyetemi jogászképzés,
      2. felkészítés a magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló értelmiségi létre, ezen belül a hivatástudattal betöltött gyakorlati jogászi pályára,
      3. előkészítés a tudományos kutatásra és a közéleti felada-tok végzésére,
      4. a jog- és államtudományok magas szintű művelése, fejlesztése,
      5. a Katolikus Egyház hitének és életfelfogásának megis-mertetése a hallgatókkal, különösen a Karon oktatott témákat illetően.
   2. A Kar jogi alapképzést, posztgraduális képzést, valamint jogi szakképzést nyújt.
   3. A Kar feladatai ellátása során együttműködik az Egyetem többi karával, külföldi katolikus egyetemekkel és szerveze-tekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel.
      A Kar különösen törekszik a hazai állam- és jogtudományi karokkal, jogi és jogtudományi intézményekkel való kölcsö-nösen hasznos, gyümölcsöző jó kapcsolatokra.
   4. A Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói a jóhiszeműség és tisztesség alapján, egymással kölcsönösen együttműködve és egymást segítve látják el feladataikat, törekednek céljaik megvalósítására.
   5. A Kar minden katolikus oktatója, alkalmazottja és hallgatója köteles tevékenyen előmozdítani, a nem katolikusok pedig tiszteletben tartani az Egyetem katolikus eszmeiségét, köz-reműködve a katolikus szellemű oktatás, tanulás, kutatás és munkavégzés hatékony megvalósításában. Az Egyetem szel-lemiségével történő szembeszegülés az oktatói, alkalmazotti vagy hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után.
   6. A Kar oktatói és alkalmazottai munkaviszonya, valamint a Kar hallgatói jogviszonya tekintetében a Munka Törvény-könyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény irányadó, a jelen Szabályzat-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel.


A Kar székhelye, címere és képviselete
2. §
   1. A Kar székhelye Budapest VIII. ker. Szentkirályi u. 28-30.
   2. A Kar címere: Kék színű, pajzs alakú mezőben fehér, három ágú, liliom-formára utaló strucc-toll. A pajzs szegéllyel kék színű keretbe van foglalva, melynek felső részén kettős ke-reszt látható.
      A pajzs kerete alatt félkörívben latin felirat: "iustum, aequum, salutare".


A Kar gazdálkodása
3. §
   1. A Kar a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel az Egyetem keretén belül önállóan gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez az Egyetemi Tanács által meghatározott arány-ban járul hozzá.
   2. A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar bankszámlán kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi szabályoknak megfelelően.
   3. A Kar alapítványok létrehozását, illetve ezekhez való csatla-kozást javasolhat a PPKE rektorának.
   4. A Kar létesítményeit más oktatási intézmény vagy kulturális rendezvény céljaira költségtérítés fejében vagy ingyenesen is átengedheti.
   5. A Kar költségvetését és éves mérlegét a Kari Tanács fogadja el, majd a Rektor útján jóváhagyásra felterjeszti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához.


II. fejezet
A KAR OKTATÓI


4. §
   1. A Kar oktatói képzési, továbbképzési és tudományos munká-juk színvonalas végzésére törekednek. Közéleti tevékenysé-gük során és magánéletükben egyaránt tiszteletben tartják az Egyetem értékrendjét.
   2. A katolikus egyetemekre vonatkozó egyházi előírások alap-ján az Egyetem oktatói több mint felének katolikus vallású-nak kell lennie.
   3. Kar oktatója az lehet, aki a Felsőoktatási törvény 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és írásban vállalja az egyetem szellemiségével kapcsolatos kö-vetelmények teljesítését az 1. § (5) bek. és a jelen § (1) be-kezdése szerint.
   4. A Kar oktatói közül az egyetemi tanárokkal, az egyetemi do-censekkel fő- vagy részfoglalkozású határozatlan időre szóló munkaszerződést, az egyetemi adjunktusokkal és az egyete-mi tanársegédekkel fő- vagy részfoglalkozású határozott ide-jű munkaszerződést köt. Mind oktatóval, mind külső szak-emberrel eseti, határozott időre szóló megbízási szerződést is köthet a Kar.
   5. A Kar egészállású oktatói ügyvédi-jogtanácsosi (jogi képvi-seleti) munkát csak a Dékán előzetes írásbeli engedélyével és úgy láthatnak el, hogy oktatói munkájukat ez ne hátráltassa.


Az egyetemi tanársegéd
5. § Az egyetemi tanársegédek folyamatos alkalmazásának követel-ményei:
   1. az oktatott tantárgy tananyagának az oktatáshoz szüksé-ges szintű ismerete és abból gyakorlati foglalkozások ve-zetésére való képesség,
   2. részvétel a tanszék egyéb feladatainak ellátásában, az egyetemi közélet eseményeiben,
   3. megfelelő tájékozottság a tudományága alapvető fontos-ságú irodalmáról, illetve alaposabb tájékozottság a tudo-mányág általa művelt részterületén,
   4. a tudományos munka alapvető módszereinek ismerete és kellő irányítás mellett tudományos tevékenység kifejtése, doktori témaválasztás és a fokozatszerzésre való felké-szülés,
   5. felkészülés az adjunktusokra vonatkozó követelmények teljesítésére,
   6. második idegen nyelvnek az oktatott tantárgy és az oktató által művelt kutatási terület körébe tartozó szakirodalom tanulmányozásához szükséges szaknyelvi ismerete.


Az egyetemi adjunktus
6. §
   1. Az egyetemi adjunktusok folyamatos alkalmazásának köve-telményei:
      1. az oktatott tantárgy tananyagának alapos és széleskörű ismerete az alkalmazási készség szintjén, gyakorlati fog-lalkozások anyagának összeállításához, a foglalkozások vezetéséhez és egyes előadások tartásához szükséges felkészültség,
      2. közreműködés a tanszék oktatásszervezési feladataiban és bekapcsolódás a szakmai közéletbe,
      3. a tudományos munka alapvető módszereinek ismerete és kellő irányítás mellett tudományos tevékenység kifejtése,
      4. felkészülés a docensi követelmények teljesítésére, a dok-tori fokozat megszerzése,
      5. lehetőséghez képest idegen nyelvű előadások tartása,
   2. Az egyetemi adjunktust az érintett tanszék vezetőjének javas-latára a Kari Tanács beleegyezésével a Dékán nevezi ki.


Az egyetemi docens
7. §
   1. Egyetemi docens - a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl - az lehet, aki tudományos fokozattal (PhD vagy kandidátus) és legalább 7 év felsőoktatási gyakorlattal vagy a felsőoktatási gyakorlat helyett 15 éves elismert szak-mai tevékenységgel rendelkezik. Az egyetemi docensnek al-kalmasnak kell lennie arra, hogy tárgyjegyző vezető oktató-ként önállóan irányítsa egy szaktárgy oktatását. Az egyetemi docens az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el.
   2. Az egyetemi docensek kinevezése - az első alkalmat kivé-ve, mely legfeljebb két tanévre is szólhat - határozatlan idő-re történik.
   3. Az egyetemi docensi pályázat kiírásához a Kari Tanács elő-zetes döntése szükséges, arra javaslatot a beosztás szerinti tanszék vezetője vagy a Dékán tesz. A beérkezett pályázatok rangsoráról vagy az egyébként megbízandó egyetemi docens személyéről a Kari Tanács titkos szavazással dönt a beosztás szerinti tanszék vezetőjének meghallgatása után, a Dékán ja-vaslata alapján. A Kari Tanács támogató döntését a Dékán és a Rektor terjeszti fel a Nagykancellárhoz, aki kinevezi az egyetemi docenst.
   4. Az egyetemi docens felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (5) bekezdése az irányadó.
   5. Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követel-ményei:
      1. a művelt tudományág átfogó ismerete, továbbá a tan-anyag önálló összeállításához és magas színvonalú elő-adások tartásához szükséges felkészültség,
      2. a szakterület gazdasági, társadalmi vonatkozásainak is-merete, rendszeres kapcsolattartás tudomány területének gyakorlati tevékenységével, kutatási/szakmai megbízások szerzése, pályázatokon való részvétel.
      3. önálló, tudományos alkotómunka végzése, valamint az abban elért eredmények közzététele (idegen nyelven is),
      4. aktív részvétel a hazai és nemzetközi tudományos köz-életben és szakmai rendezvényeken, valamint magas színvonalú előadások tartásához, akár idegen nyelven is szükséges felkészültség,
      5. az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevé-kenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írá-sa)
      6. az oktató-nevelő és tudományos munka szervezése
      7. az oktató-kutatók munkájának irányítása, továbbá az ok-tatói-kutatói utánpótlás nevelése,
      8. rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejté-se hazai és nemzetközi viszonylatban,
      9. rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületé-nek gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékeny-ségének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szer-zése
      10. tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejté-se, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben, tu-dományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete,
      11. kezdeményező és irányító részvétel az intézményben fo-lyó szakmai-közéleti munkában, a kari, egyetemi felada-tok megoldásában,
      12. a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori és habilitációs eljárásokban.


Az egyetemi tanár (professzor)
8. §
   1. Az egyetemi tanárnak törekednie kell az Egyetem és a Kar katolikus jellegének és tudományos színvonalának megóvá-sára és erősítésére.
   2. Az egyetemi tanár kinevezése az első alkalommal legfeljebb két tanévre is szólhat.
   3. A Kar egyetemi tanárt határozott idejű oktatási feladattal is megbízhat.
   4. Az egyetemi tanárt a Nagykancellár az alábbi esetekben fel-menti:
      1. elérte hetvenedik életévét,
      2. a katolikus erkölcs, a tudományok művelése vagy az ok-tatói hivatás normáit súlyosan megsértette, avagy egyéb okból méltatlanná vált az egyetemi tanári cím viselésére, és ezt fegyelmi eljárás során megállapították,
      3. az egyetemi tanár maga kéri ezt.
   5. Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelmé-nyei:
   1. az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogá-sához továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához,
   2. az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevé-kenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írá-sa),
   3. az oktató-nevelő és tudományos munka szervezése
   4. az oktató-kutatók munkájának irányítása, továbbá az ok-tatói-kutatói utánpótlás nevelése,
   5. rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejté-se hazai és nemzetközi viszonylatban,
   6. rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudomány terüle-tének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékeny-ségének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szer-zése,
   7. tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejté-se, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben, tu-dományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete,
   8. kezdeményező és irányító részvétel az intézményben fo-lyó szakmai-közéleti munkában, a kari, egyetemi felada-tok megoldásában,
   9. a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori és habilitációs eljárásokban.


8/A. §
1. A szakmai törzsanyag körébe tartozó tárgyat oktató tan-székre egyetemi docenssé [SZMSZ 7. § (1) bekezdés], illető-leg egyetemi tanárrá [SZMSZ 8. § (1) bekezdés] csak jog- és államtudományi doktori (PhD) fokozattal, illetőleg habilitációval rendelkező személy nevezhető ki.
2. A szakmai törzsanyag körébe tartozó tárgyat nem oktató tan-székre az (1) bekezdésben megjelölt kinevezésekhez általá-ban jog- és államtudományi doktori (PhD) fokozat, illetőleg habilitáció szükséges. Ezen tanszékekre azonban az általuk oktatott tárggyal közvetlen összefüggésben álló más tudo-mányterület vagy a társadalomtudomány területéhez tartozó más tudományág körébe tartozó, doktori (PhD) fokozattal, il-letőleg habilitációval is történhet kinevezés. A közvetlen ösz-szefüggés meglétéről a Kinevezési Bizottság [SZMSZ 26. §] dönt.
3. A szakmai törzsanyag körébe a kredit rendszerű képzés min-tatantervének mellékletében a Kari Tanács által ide sorolt tárgyak tartoznak.


A "professor emeritus"
9. § A professor emeritusokról külön szabályzat rendelkezik.


Az egyetemi magántanár, a címzetes egyetemi tanár, a mestertanár
10. § Az egyetemi magántanárokról, a címzetes egyetemi tanárokról, valamint a mestertanárokról külön szabályzat rendelkezik.


A Kar oktatóinak jogai és kötelezettségei
11. § A Kar oktatójának jogaira és kötelezettségeire a Felsőoktatási törvény 32-37/A. §-ában meghatározottak az irányadók.


III. fejezet
A KAR HALLGATÓI ÉS A HALLGATÓK SZERVEZETEI
12. §
    1. A Kar hallgatói:
       • a jogi alapképzésben résztvevők,
       • az akkreditált felsőfokú jogi szakképzésben részt vevő hall-gatók,
       • a jogi szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók,
       • a doktori képzésben résztvevők.
    2. A beiratkozásnak félévenként kell megtörténnie. A beiratko-zás feltétele az előző félévnek a tanulmányi szabályzat köve-telményei szerint történő sikeres lezárása és a költségtérítés - tandíj - meghatározott összegének befizetése.
    3. A hallgató a Karral hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, a hallgatói névsor-ból való törlésnek, illetve az utolsó évfolyam sikeres befeje-zését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél ki-adásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűző-dő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.



13. §
    1. A Kar egyes hallgatói külön szabályzat szerint költségtérítést és tandíjat fizetnek. Az éves költségtérítés és tandíj összegét a tanévkezdet előtt a Kari Tanács állapítja meg és azt a felvé-teli feltételekben közzéteszi.
    2. A költségtérítés megfizetésére a hallgató indokai felsorolásá-val részletfizetési kedvezményt vagy mentességet kérhet. A kedvezmény vagy mentesség megadásáról a Dékán dönt.
       A díjfizetési kötelezettség elmulasztása a hallgatói jogvi-szony megszüntetését vonhatja maga után.
    3. A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyze-tük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A ta-nulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóvá-hagyott módon, a Dékánnal egyetértésben a Hallgatói Ön-kormányzat (a továbbiakban: HÖK) végzi.


A hallgatók jogai és kötelezettségei
14. §
    1. A Kar hallgatójának az 1. §-ban megjelölt kötelezettségeken túl kötelessége:
       1. legjobb tehetsége szerint képességei fejlesztése és tudása szorgalmas gyarapítása,
       2. az Egyetem katolikus jellegének, a keresztény erkölcsi rendnek tiszteletben tartása,
       3. az Egyetem céljának, jó hírnevének előmozdítása, vagyo-nának gondos őrzése,
       4. az Egyetem fegyelmi rendjének megtartása,
    2. A Kar hallgatójának joga:
       részvétel az előadásokon, foglalkozásokon, egyetemi és kari rendezvényeken a meghirdetett feltételek szerint.


A Hallgatói Önkormányzat (HÖK)
15. §
    1. A HÖK képviselőit a Kar hallgatói évfolyamonként és tago-zatonként azonos számban választják.
    2. A HÖK-nek a Felsőoktatási törvényben nem szabályozott ha-táskörei:
       1. javaslattétel tudományos-szakmai diákkörök megalakítá-sára a tanszékvezetőknél,
       2. kulturális rendezvények szervezése, kulturális csoportok alakítása a Dékán jóváhagyásával,
       3. előzetesen elbírálja a hallgatók részére szervezett rendez-vényekre - így különösen a táborok, előadások, szórakoz-tató rendezvényekre irányuló javaslatokat.
          Ez a hatáskör nem érinti a 17. § (5-6) bekezdésében a hallgatói öntevékeny csoportok tekintetében a Dékán és a Rektor számára megállapított jogkört.
    3. A HÖK élén határozott időre demokratikus úton választott tisztségviselők állnak. A tisztségviselők számát, hatáskörét és a választás szabályait a HÖK SZMSZ tartalmazza.


A hallgatói öntevékeny csoportok
16. §
    1. Hallgatói öntevékeny csoportok az alábbi szabályok betartá-sával a Kar keretében szabadon alakíthatók. Hallgatói önte-vékeny csoport többek közt a tudományos diákkör, az ön-képzőkör, a katolikus lelkiségi mozgalmi csoport, a sportkör, a klub.
    2. A hallgatói öntevékeny csoportok tagsága önkéntes, és az egyes csoportok maguk határozzák meg tevékenységük tar-talmát és célját.
    3. Hallgatói öntevékeny csoport alakítását egyetemi tanszék is kezdeményezheti.
    4. A hallgatói öntevékeny csoportok belső ügyeikben önállóan döntenek, szükség esetén meghallgatva egy felkért oktató vé-leményét. A tudományos diákköröket egy hallgató és egy ok-tató közösen vezeti.
    5. Hallgatói öntevékeny csoport megalakulásának szándékát a Dékánnak kell írásban bejelenteni, aki a bejelentést vélemé-nyével együtt továbbítja a felügyeletet gyakorló Rektornak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a tanszék által létrehozott tudományos diákkörökre.
       A bejelentésben közölni kell:
       
       1. a tevékenység célját, formáját, és helyét,
       2. a vezetők és a segítő oktatók nevét,
       3. a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és/vagy az ezekre irányuló igényt.
    6. Hallgatói öntevékeny csoport működését a Rektor engedé-lyezi, és megbízottja útján felügyeletet gyakorol felette. A Rektor a jogát a Kar dékánjára delegálhatja. Hallgatói önte-vékeny csoport jogellenes, szabályzatellenes vagy az egye-tem szellemiségével összeegyeztethetetlen működése esetén a Rektor a csoport működését felfüggesztheti, illetőleg azt feloszlathatja.


A tutori rendszer
17. § A Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer kereté-ben hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére tö-rekednek az első két évfolyamon. A tutori rendszer feladata, hogy segítse a hallgató beilleszkedését az Egyetem közösségébe.


IV. fejezet
A KAR SZERVEZETE

A Kari Tanács
18. § (1)-(6) bekezdése helyébe az Egyetemi Statutum 29-32. §§-ai lépnek.


V. fejezet
A KAR TISZTSÉGVISELŐI

A Dékán
19. §
    1. bekezdés helyébe az Egyetemi Statutum 33. § (1) és (3)-(4) bekezdései lépnek
    2. A Dékán hatáskörébe tartozik az Egyetem Szervezeti és Mű-ködési Szabályzatának 14. §- ban felsoroltakon kívül:
       1. végrehajtja a Kari Tanács határozatait,
       2. a tanszékvezetők útján ellenőrzi a Karon folyó oktató-nevelő munkát, a HÖK és a hallgatói öntevékeny csopor-tok működését,
       3. a Kar alkalmazottaival szemben gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat,
       4. megsemmisít minden kari intézkedést, amely állami vagy egyházi törvényt sért,
       5. javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői, egyetemi tanárai, egyetemi docensei személyére,
       6. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a ha-táskörébe utalnak.
    3. A Dékán munkáját az irányítása alatt lévő Dékáni Titkárság segíti.


A Prodékán
20. § A prodékán a Dékánt annak eseti megbízása alapján helyettesíti.


A tanszékvezetők
21. §
    1. A tanszékvezetők kialakítják, irányítják, összefogják, ellen-őrzik a tanszék oktatói munkáját, összehangolják a tanszék különböző tevékenységeit. A tanszékvezetők feladatkörébe tartozik a tanszék oktatói részére oktatás és vizsgáztatás en-gedélyezése. A tanszékvezetők feladatkörébe tartozik a tan-székhez tartozó tárgyak tananyagainak és - tagozatokra le-bontva - tantárgyjegyzőinek meghatározása.
    2. A tanszékvezetők gyakorolják a tanszékhez tartozó oktatók-kal és alkalmazottakkal szemben azokat a munkáltatói jogo-kat, amelyek nincsenek a Dékán részére fenntartva (alkalma-zás és megszüntetés, áthelyezés, bérek megállapítása, kártérí-tési jog).


A Dékáni Gazdasági Tanácsadó Bizottság
22. §
    1. A Dékáni Gazdasági Tanácsadó Bizottság 3 tagból áll.
    2. Tagjait a Dékán - a Kari Tanács véleményének meghallgatá-sával - bízza meg 2 évi időtartamra.
    3. A Dékáni Gazdasági Tanácsadó Bizottság az alábbi (4) be-kezdésben meghatározott, a jelentősebb gazdasági ügyekben a Dékánnak előzetesen tanácsadó véleményt ad.
    4. A jelentősebb gazdasági ügyek a következők:
       • az éves költségvetés tervezetének véleményezése
       • az éves költségvetés rovatai közti átcsoportosítás
       • a bevételi és kiadási előirányzatok 15%-os túllépése,
       • kölcsönnyújtás, kölcsönfelvétel, 50.000eFt-on felül,
       • a Jog- és Államtudományi Kar épületeinek fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szerződések megkötése, ha azok éves szinten egyenként elérik a 18.000eFt-ot,
       • a tárgyi eszközök beszerzése, ha az egyedi érték meghalad-ja a 1000eFt-ot,
       • a felújítás, ha a felújítás költségvetése meghaladja a 15.000eFt-ot,
       • intézmények támogatása és
       • minden olyan ügy, amit a Kar Dékánja jelentősebb gazda-sági ügynek tart.
    5. A Dékáni Gazdasági Tanácsadó Bizottságot a Dékán hívja össze. Sürgős esetben a Dékán nem köteles a Dékáni Gazda-sági Tanácsadó Bizottságot összehívni, utólag azonban tájé-koztatja az ügyről a Dékáni Gazdasági Tanácsadó Bizottsá-got.


A Kinevezési Bizottság
23. §
    1. A Kinevezési Bizottság 3 tagból áll.
    2. Tagjait a Dékán - a Kari Tanács véleményének meghallgatásával - bízza meg 2 évi időtartamra.
    3. A Kinevezési Bizottság az alábbi (4) bekezdésben felsorolt oktatók kinevezése ügyében a Dékánnak tanácsadó véle-ményt ad.
    4. E határozat értelmében kinevezési ügyek:
       • az egyetemi docens kinevezése
       • az egyetemi tanár kinevezése
    5. A Kinevezési Bizottságot a Dékán hívja össze.
    6. A Kinevezési Bizottság az egyetemi tanárok és egyetemi do-censek felmentése ügyében is tanácsot ad.


Az Összoktatói Értekezlet
24. §
    1. Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó-véleményező szer-ve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdés-ben.
    2. Az összoktatói értekezlet évente legalább egy alkalommal a Dékán hívja össze és elnököl azon.


A Dékáni Hivatal
25. §
    1. A Karon a Gazdasági Osztály, a Műszaki Osztály, a Könyv-tár, az egyes tanszékek, valamint a Dékán és a dékán-helyettesek titkárságának hatáskörébe tartozókon túl minden adminisztratív feladatot a Dékáni Hivatal lát el.
    2. a Dékáni Hivatal feladatai közé tartozik különösen:
       • a kari posta szétosztása, bejövő és kimenő iratok iktatá-sa
       • a telefonközpont kezelése,
       • a kollégiumi elhelyezés adminisztrálása
       • a hallgatók személyi nyilvántartása
       • a hallgatók - tanszéki hatáskörbe nem tartozó - tanul-mányi ügyeinek adminisztrálása
       • a Kar által kiállítandó bizonyítványok előkészítése
       • az órarend elékészítése
       • a terembeosztás elkészítése
       • a tanulmányi adatszolgáltatás elvégzése
       • a felvételi eljárás lebonyolítás
       • a szakmai gyakorlat szervezése
       • a kredit rendszerű képzéssel kapcsolatos tanszéki hatás-körbe tartozó feladatok koordinálása
       • a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének megterem-tése érdekében ellátandó feladatok
       • körlevelek kiküldése,
       • PR munka a Kar részére,
       • terembeosztás,
       • honlappal kapcsolatos feladatok, a Honlap Bizottsággal egyeztetve,
       • Irattározás,
       • továbbá minden olyan ügyviteli feladat ellátása, amely-lyel a Dékán megbízza.
    3. A Dékáni Hivatal a Dékán közvetlen felügyelete alatt áll. A Dékán egyes irányítási feladatokat a dékán-helyettesere átru-házhat.
    4. A Dékáni Hivatal élén hivatalvezető áll, aki megfelelő szak-irányú gyakorlattal rendelkezik. A hivatalvezető felelős a hi-vatal jogszerű és szakszerű működéséért.
    5. A Dékáni Hivatal vezetőjét a Dékán nevezi ki és menti fel.
    6. A Karon a Gazdasági Osztály, a Műszaki Osztály, a Könyv-tár, a tanszékek és a Doktori Iskola adminisztratív személy-zetén, valamint a Dékán és a dékán-helyettesek titkársági te-endőit ellátó személyzeten túl minden adminisztratív sze-mélyzet a Dékáni Hivatal alárendeltségébe kerül.


ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
26. § A szakirányú továbbképzésben és az akkreditált felsőfokú jogi szakképzésben résztvevő hallgatókra, valamint a Deák Fe-renc Továbbképző Intézet tanulmányi csoportjára a kari SZMSZ rendelkezéseit külön szabályzatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Dr. Bándi Gyula s. k.
dékán