[Lunchtime lecture] Joaquín Reyes

Az igazságosságot gyakran egyenlőségként értelmezik a különböző tranzakciók során. Ezt az egyenlőséget Arisztotelész és az őt követő kommentátorok nyomán gyakran úgy értelmezik, mint a kicserélt dolgok közötti számtani egyenlőséget. Az előadás, és a mögötte álló tanulmány, azzal érvel, hogy az így értelmezett csereegyenlőségből hiányzik a valódi normatív erő. Más szóval, a csereegyenlőség nem szükséges és nem is elégséges ahhoz, hogy egy ügyletet igazságosnak lehessen tekinteni. Ezzel szemben az előadás egyik fő érve, hogy tipikus körülmények között egy tranzakció csak akkor igazságos, ha a felek cserébe egyenlő félként tudják kezelni egymást. Ezen túlmenően, a formális egyenlőség nem elég, és az egymás egyenlőként való kezelésének szükséges feltétele az, amit egalitarizmusnak nevez a szerző, vagyis, hogy mindkét fél egyenlő vagy ahhoz közel azonos mértékű háttérvagyonnal rendelkezzen.

----------------

Justice in exchange is often understood as equality in exchange. This equality is often understood, following Aristotle and a long line of commentators, as arithmetical equality between things exchanged. This paper argues that equality in exchange so understood lacks any normative pull. In other words, that equality in exchange is neither necessary nor sufficient for a transaction to be just. This paper contends that, under typical conditions, a transaction is just only if the parties are able to treat each other as equals in exchange. Furthermore, this paper contends that formal equality is not enough, and that a necessary condition for treating each other as equals is what the author calls egalitarianism in exchange, namely, that both parties have an equal or close to equal amount of background wealth.