KERESÉS A KÖNYVTÁR KATALÓGUSÁBAN
Oxford University Press, 2025.
A Stockholm University oktatója, a neves olasz szerzői jogász, Eleonora Rosati, és a Melbourne Law School tanára, Irene Calboli divatjogi kézikönyve 2025-ben jelent meg az Oxford University Press gondozásában. Mindenképpen úttörőnek tekinthető a mű, mert ebben a témában nem igazán jelent még meg ilyen átfogó kötet. Egy tanulmánygyűjteményről van szó, vagyis a két szerkesztő szerzőként is jegyzi a művet (Rosati két, Carboli három tanulmányt írt a kötetben). A szerkesztők előszavukban így fogalmaznak a divat fogalmának bemutatásakor:
„A divat olyan fogalom, amely számos különböző jelentést hordoz magában, köztük esztétikai, kulturális, etikai és kereskedelmi vonatkozásokat. Az elmúlt néhány évben pedig világszerte kialakult a divatjog mint tudományág, kutatási terület és gyakorlati szakterület.”
A divatágazatot érintő jogi és politikai kérdéseket egyre intenzívebben vizsgálják, miközben egyre több magánpraxisban dolgozó ügyvéd és vállalati jogtanácsos tekinti magát divatjoggal foglalkozónak. De mi is az a divatjog? És milyen konkrét jogi kihívásokkal szembesül a divatágazat, valamint milyen megoldások léteznek ezekre? A kötet többféle véleményt, megközelítést és joghatóságot összefogva igyekszik választ adni ezekre a kérdésekre.
A könyvben szereplő írások négy tematikus területre vannak felosztva.
Az I. rész a divat- és luxusipar jogi infrastruktúráját vizsgálja, kitérve a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kérdésekre, valamint a körforgásos gazdaság követelményeire, a fenntarthatóság szempontjaira. (Pl.: Sunniva Hansson: The Rise and Lawfulness of Fast Fashion 137–146 p.)
A II. rész a divat szellemi tulajdonjogi dimenzióit térképezi fel, áttekintve a formatervezési mintákhoz, a szerzői joghoz, a védjegyekhez, a földrajzi jelzésekhez, az üzleti titkokhoz kapcsolódó jogok alkalmazását. (Pl.: Justin Hughes: The Protection of Well-Known Fashion Trade Marks 325–344 p.)
A III. rész a divatiparban felmerülő konkrét szerződéses kérdéseket elemzi. Megvizsgálja a szabályozási keretekben található elvek és szabályok alkalmazását, beleértve a reklámra, a versenyre, a fogyasztókra és az adójogokra vonatkozókat is. (Pl.: Nicola Lanna: Contracts of Creative Fashion Workers 537– 555 p.)
Végül a IV. rész jogi szempontból elemzi és értékeli az új és feltörekvő technológiák szerepét a divatiparban. Olyan fogalmakkal foglalkozik, mint az e-kereskedelem, a 3D-nyomtatás, a hamisítás, a mesterséges intelligencia, az NFT-k. (Pl.: Dinusha Mendis: Legal Implications of 3D Printing in Fashion 680–696 p.)
A Handbook of Fashion Law a divatipar előtt álló jogi kihívásokról nyújt az olvasóknak multidiszciplináris és több joghatóságra kiterjedő áttekintést. A könyvben szereplő, sokféle szakterületről érkező szakértők írásai a divatipar jogi bonyolultságainak mélyreható, kritikus és stratégiai megértését kínálják az olvasóknak.
A könyv megtalálható a Könyvtár olvasótermében szabadpolcon a Szellemi alkotások joga szakterületen. Jelzete: 59817 A katalógusban a bibliográfiai leírás mellett analitikusan is feltártuk a kötetet, így megnézhető a benne lévő tanulmányok szerzője és címe, valamint kereshetővé váltak tárgyszó alapján is. https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK265464
* * * * * *
* * * * * *
