Könyvtár

Czine Ágnes (szerk.): Csemegi 200 - Csemegi Károly emlékkötet
ORAC Kiadó, 2026

A könyv zömét alkotó szövegek egy 2024-ben, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara által szervezett konferencián hangzottak el. A leírt előadásokat további tanulmányokkal kiegészítve még abban az évben, „Csemegi csak egy volt” címmel jelentette meg az Orac Kiadó. Ennek a kötetnek a második, átdogozott kiadása az idén napvilágot látott, itt ismertetett mű.

Benne tizenkét tanulmányt találunk, részben jogtörténészek, részben gyakorló jogászok tollából – az utóbbiak között majdnem minden jogászi hivatásrend képviselteti magát: bíró, közjegyző, ügyész, ügyvéd... Az előadók, tanulmányírók nemcsak a büntetőjog, hanem más jogágak (pl. a közigazgatási, a magán- vagy a polgári eljárásjog) jeles képviselői. Ez is jelzi az emlékkötet névadójának átfogó szakmai jelentőségét.

Csemegi Károlyt (1826–1899) elsősorban mint a Csemegi-kódex, azaz az 1878. évi V. törvénycikk, az első magyar nyelvű hazai büntetőtörvénykönyv kodifikátorát szokás számontartani. (Főművének becikkelyezése a maga korában akkora esemény volt, hogy egy ügyvéd még versekbe szedve is kiadta a jogszabályt.) Emellett azonban Csemegi volt a modern magyar jogrendszer számos más alapvető rendelkezésének (bírói, ügyészségi, ügyvédi, büntető perrendtartási törvények) megfogalmazója is, és gyakorlati, kúriai tanácselnöki működése (1879–1893) – elsősorban a büntető eljárásjog szempontjából – szintén maradandónak bizonyult. Jelentős volt ügyvédként, publicistaként, jogi szakíróként és a Magyar Jogász Egylet egyik alapítójaként, irányítójaként is. Személye, munkássága azonban nem csak emiatt érdemel figyelmet napjainkban.

Ha a közelmúlt nagy hazai kodifikációira (pl. a 2011-es Bszi.-re, a 2012-es Btk.-ra, a 2013-as Ptk.-re, a 2016-os Pp.-re vagy a 2017-es Be.-re) gondolunk, akkor még aktuálisabb lehet az 1860–’90-es évek nagy jogi reformhulláma iránti érdeklődés. Ekkor, a kiegyezés és a századforduló között nemcsak e törvények előkészítése, formulázása, szakmai (minisztériumi, jogászéletbeli) és politikai (parlamenti) vitája folyt gőzerővel, hanem megvitatásuk, értékelésük, továbbgondolásuk is. Ebben a diskurzusban részt vett maga Csemegi is a pesti Vigadó előtt álló, a II. világháborúban elpusztult Hangli kioszk-kávéházbeli asztaltársaságával, amelynek olyan ismert tagjai voltak, mint Mikszáth Kálmán, Falk Miksa, a büntetőjogász Edvi Illés Károly vagy a politikus-publicista Gajári/Gajáry Ödön. Mindezek, az élénk szakmai és szakmapolitikai vitáknak lenyomatát nem csupán egykorú újságcikkek, XX. század eleji búcsúbeszédek vagy a két világháború közti memoárok őrzik, hanem megtaláljuk őket az olyan kurrens szakmai publikációkban is, mint éppen ez a tanulmánygyűjtemény.

A könyv katalógusunkban: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK273957

A megverselt Csemegi-kódex: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK150934

Hajnal Hugó (1888–1944) Csemegi-életrajza (1943): https://www.szaktars.hu/gondolat/view/hajnal-hugo-csemegi-karoly-2003/?pg=0&layout=s