Séta a Kar épületeiben

Szentkirályi utca 28.

Az épület

A Szent István Társulatnak, a katolikus könyvkiadásnak e tekintélyes, háromemeletes neogót stílusú palotája a Társulat fönnállásának félévszázados évfordulóján, 1898-ban készült el, Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár tervei alapján. A város szívében emelkedő csúcsíves palota vakolatlan vörös tégla épület. A Szent István Társulat korszerű nyomdaüzeme (Stephaneum Nyomda) itt működött az államosításig, amikor is a Franklin Nyomda lett a nyomdaipari elődök haszonélvezője.

Homlokzat

A gyönyörű épület homlokzatán, két emelet magasságában a mellvéd mögött loggia helyezkedik el, középen kápolnaszerű kiképzésben Szent István szobra látható: bal kezében kettős kereszt, jobbját áldón kiterjeszti. A középpárkány alatt, a középrizaliton helyezkedik el a díszes főbejárat, amit kovácsoltvas zászlótartó, lámpák és kapurácsozat díszít. A két sarokrizaliton a mellékbejáratok találhatók. A sarokrizalitok négy sarkán a később Franklin-emblémává vált pajzsos mackó szobrocskák láthatók.

Előcsarnok

A főbejárat a földszinti előcsarnokba nyílik, amely négyzetes pilléreken nyugvó, keresztboltos helyiség. Elől későgót csillaghálózatos mintát utánzó stukkómennyezet, színes kifestéssel.

Lépcsőfeljárat

A földszinti előcsarnokból neoromán oszlopsoros, műmárvány borítású, színes kifestésű, kettős lépcsőfeljárat vezet az első emeletre, az emelet előtt gyönyörű kovácsoltvas kapuzattal.

Kápolna

Az előcsarnokban, a bejárattól jobbra található kápolna kialakítására akkor került sor, amikor az épületet az Egyetem, illetve a Jog- és Államtudományi Kar igényeinek megfelelően felújították és átalakították. A 2000 nyarán felszentelt kápolna falán látható, a stációkat ábrázoló tűzzománc képek, valamint a tabernákulum díszítése Hertai Mária munkája. Az oltártól balra található „Bölcsesség széke” Szűz Mária szobor egy XIII. századi belgiumi szobor másolata.

Dombormű

A főbejárattal szemben az első emeleti lépcsőforduló falára 2000-ben került a Rieger Tibor által készített, Pázmány Pétert ábrázoló dombormű, amelyet az Egyetem a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivataltól pályázat útján elnyert pénzből készíttetett.

Díszterem

Az épületnek talán legszebb része a díszterem, amely galériás, karzatos megoldású. A falak mentén oszlopok helyezkednek el, szürkés márvány borítással, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetta rendszerű. A faragott tölgyfa ajtók, valamint a festett üvegablakok harmonikusan kiegészítik a díszterem belső kiképzésének összhatását. A megvilágítást három, mennyezetről lógó csillár biztosítja.

Szentkirályi utca 30.

A társulati új székház közvetlen szomszédságában, a 30. szám alatti koraeklektikus, egyemeletes házat 1871-ben építették. Itt működött a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomda.

„Királyok terme”

Az épület nem műemlék, de fenntartását várostörténeti kuriózum mivolta indokolja, mivel itt található a jelenleg "Királyok termének" nevezett falakon a romantika festészetének ritka monumentális emléke: Gaál Lajosnak az 1873-ban a falakra festett 64 olajképe a népvándorlás korabeli magyar vezéreket, az Árpád-házi királyokat, valamint a 13 aradi vértanú medalion-arcképeit ábrázolja. Az arcképsorozatban az egyetlen külföldi személyt megjelenítő Abdul Medzsidé, aki Kossuthnak és társainak menedékjogot adott. A kör alakú mennyezetkép a vérszerződést eleveníti meg.

Könyvtár

A Karnak a Szentkirályi utca 30. szám alatti épületében található az újonnan kialakított, 2001-ben átadott modern könyvtár, 80 személy befogadására alkalmas olvasóteremmel.

Fotók: PPKE ITK Vizuális Műhely