Katolikus egyetem – mit jelent?

A katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított és elismert egyetem, amely oktató-nevelő és kutató tevékenységét intézményes elkötelezettség alapján a katolikus hit szellemében végzi. Tiszteletben tartja az egyes tudományok önállóságát, ugyanakkor az azok által feltárt valóságra a katolikus keresztény világnézet alapján reflektál. Ilyen módon a katolikus egyetem a hit és az értelem dialógusának helyszíne.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem várja el egyetlen hallgatójától sem, hogy azonosuljon a katolikus, keresztény tanítással. Nincsenek kötelező „vallásgyakorlatok”. Az elvárás csak annyi, hogy akikkel hallgatóként kapcsolatba kerülünk, tartsák tiszteletben egyetemi és kari közösségünk sajátos identitását, katolikus keresztény értékrendjét. Egyetemünk katolikus jellege meghívás is mindazok számára, akik más világnézeti alapon állnak: meghívjuk őket az igazság közös keresésére, miközben sajátos szempontból tekintünk az emberi egyénre és közösségre.

A Jog- és Államtudományi Karon például úgy tekintünk az emberre, mint Isten által a saját képmására teremtett, szeretett és megváltott személyre, akinek ebből fakad az ő elvonhatatlan méltósága. S azt keressük a társadalmi normák, különösen a jogi normák világában, hogy miként tudunk ezek segítségével olyan igazságos, méltányos, kiszámítható, békés és célszerű feltételeket teremteni, hogy abban egyén és közösség ki tudja bontakoztatni a maga sajátos értékeit, a testi, szellemi és lelki dimenziójában egyaránt.

A meghívás természetesen szól minden fakultatív közösségi eseményre is, amely vallásos identitásunkból fakad vagy kifejezi azt. További információk kari lelkészségünk honlapján olvashatók. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Jogász osztatlan szak – mi az?

A jogász osztatlan szak egy ötéves felsőfokú, egyetemi képzés, amely mesterszintű végzettséget ad. A jogászi hivatás gyakorlására készít föl, amelynek gyökerei Európában az ókorba, elsősorban az ókori Római Birodalomba nyúlnak vissza.

Szervezett iskolai jogi oktatás már a Kr. u. I. században létezett Rómában. Jogiskolában szerezhető képzettséget hivatalosan először I. Leó kelet-római császár írt elő a jogászi tevékenység végzéséhez Kr. u. 460-ban, de a gyakorlatban ezt valószínűleg már korábban is megkövetelték. A jogi képzés a dominatus idején vált államilag támogatott és felügyelt tevékenységgé, a professzorok az állam által kinevezett és fizetett jogászok voltak, a beiratkozott hallgatóknak négy- vagy ötéves tanrendet kellett teljesíteniük és a végén záróvizsgát tenniük. Ebben az időszakban már a bejrúti (Berytus) jogiskola volt az akadémiai jogi oktatás legelismertebb intézménye, amely presztízsét tekintve még a római és a 425-ben alapított konstantinápolyi jogiskolát is megelőzte.

A mai egyetemi jogi felsőoktatás közvetlen előképét a középkori egyetemeken kell keresnünk. A Bolognai Egyetemen Pepo és különösen Irnerius alapozta meg a jogi felsőoktatást. Ez először a római jog, Iustinianus császár törvénykönyveinek tudományos feldolgozását és oktatását jelentette a 11. század utolsó negyedétől, de rövidesen megkezdődött a kánonjog oktatása is, amelynek fő anyagát Gratianus Dekrétuma (1140) képezte. Az egyetemi jogi felsőoktatás nemsokára Európa más városaiban is megjelent.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetem, a PPKE Jog- és Államtudományi Kara pedig az 1667-ben alapított jogi kar örökösének vallja magát. Aki tehát a Pázmány jogászképzését választja, egy széles értelemben kétezer éves európai és egy több mint 350 éves magyarországi hagyományhoz kapcsolódik.

[Vö.: Anton-Hermann Chroust: Legal Education in Ancient Rome, Journal of Legal Education, 7 (1955), 509-529.; David S. Clark: The Medieval Origins of Modern Legal Education: Between Church and State, The American Journal of Comparative Law, 53 (1987), 635-719.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A középkori egyetemek létrejötte és az egyetemi oktatás megszületése. In: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 13 (2007), 33-311.]

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

De mi is az a jogászi hivatás?

A jogászok a jog művelői, a jog pedig – a Kr. u. I. században élt római jogász, Publius Juventius Celsus meghatározása szerint – „a jó és az igazságos művészete”. Jogrendre azért van szükség, mert az ember társas lény, az emberi közösség pedig nem létezhet együttélési szabályok nélkül. A jogászok azok, akik magas szintű képesítéssel és sajátos szakértelemmel vesznek részt a jog alkotásában és alkalmazásában. A jogászi tevékenység akkor válik hivatássá, ha művelői nem pusztán kenyérkeresetként vagy egyéni karrierjük eszközeként tekintenek rá, hanem személyes lelkiismereti és erkölcsi meggyőződésük alapján az ember és a közösség szolgálataként látják el. A jogász tevékenysége során azt keresi, hogy miként tud a maga szaktudásával és a jogrend által nyújtott eszközökkel hozzájárulni egy olyan igazságos, méltányos, kiszámítható és békés rend kialakításához és fenntartásához, amelyben egyén és közösség egyaránt szabadon ki tudja bontakoztatni tehetségét, képességeit és értékeit. Mindezzel végső soron a közjót is szolgálja. A jogászi tevékenység hivatás jellegét szépen tanúsítja az az eskü, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a végzett joghallgatóknak kell letenniük. Az eskü szövege itt olvasható. A jogászok – eltérő tevékenységi körök és felhatalmazottság szerint – hivatásrendekbe tömörülnek. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mik azok a jogászi hivatásrendek?

Hivatásrendek

A jogászi hivatást gyakorlóknak a történelem folyamán sajátos közösségei alakultak ki aszerint, hogy milyen jellegű tevékenységet folytatnak, s mire szól felhatalmazásuk. Szakmai éthosz, közösségi tudat és hivatalos szervezet is összekötik őket.

A bírói hivatás talán a legrégibb a jogászi hivatások közül, hiszen már a legkorábbi államokban is fölmerültek olyan konfliktusok, amelyeket hatalmi szóval, végérvényesen kellett eldönteni, hogy a békétlenség ne zilálja szét a közösséget. A bíró tehát közhatalmat gyakorol. Fő feladata, hogy az elé utalt jogvitákban döntést, ítéletet hozzon: igazságot szolgáltasson. Ilyen jogviták nemcsak magánszemélyek között keletkezhetnek, de hatóságok és magánszemélyek között is. Ez utóbbi ügyekben is bírák döntenek, így a bírói hatalom kiterjed a hatósági tevékenység fölötti kontrollra is. A bíró a konkrét ügyek eldöntésében csak a törvényeknek és lelkiismeretének van alávetve, még a bíróság vezetője sem szólhat bele abba, hogy a bíró milyen döntést hoz. Befolyástól mentesen, részrehajlás nélkül, pártatlanul kell ellátnia feladatát. Ez kifejeződik a bírói függetlenség alapelvében: a bírónak ítélkező tevékenységében függetlennek kell lennie, azért, hogy a törvények rendjét és a személyek jogait érvényre juttassa. A bíró hivatali szervezetben, széles értelemben pedig egy adott ország bírósági szervezetébe illeszkedve, valamely konkrét bíróságon végzi munkáját, ott is valamely szűkebb – hazánkban jellemzően polgári, büntető, közigazgatási, gazdasági vagy munkaügyi – szakterületen. Magyarország Alaptörvénye szerint a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

Az ügyészi hivatásrend tagjai a bírákhoz hasonlóan az államhatalom gyakorlásában közreműködnek, s tevékenységüket két nagy területen végzik: a büntetőeljárásban és a közérdekvédelemben. A büntetőeljárásban az ügyész legfontosabb feladata a vád képviselete. Ha valaki bűncselekményt követett el, megbüntetése az állam kötelessége. A bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása a bíróságra tartozik, az azonban az ügyész feladata, hogy a bizonyítékok alapján előzetesen meghatározza, milyen bűncselekményt követett el az illető, s indítványt tegyen a büntetésre. Ő az, aki az állam nevében a bíróság előtt közvádlóként lép fel. Az ügyészség ezen túlmenően is sokrétű szerepet lát el a büntető eljárásban, például irányítja a nyomozást és ellenőrzi a nyomozó hatóságot; kivételesen maga is nyomozhat; dönthet az elterelésről, tehát arról, hogy az ügyet nem viszi bíróság elé, hanem helyette megrovást alkalmaz, feltételesen felfüggeszti az eljárást vagy közvetítői eljárást kezdeményez a beismerő vallomást tevő gyanúsított és a sértett között. Ugyancsak az ügyész az, aki ellenőrzi a büntetés-végrehajtás törvényességét, elbírálja a fogvatartottak és egyéb szankciók alá vont elítéltek panaszait. Az ügyészek közérdekvédelmi tevékenysége szintén sokszínű szerepkört jelent. Érinti a gyermek- és ifjúságvédelmet, a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a termőföld és az állatok védelmét. Kiterjed az uzsorás és lakásfmaffia által kötött csalárd szerződések elleni fellépésre és a szabálysértési ügyek felügyeletére. Az ügyész közérdekvédelmi szerepkörében ellenőriheti a szabályok betartását, eljárásokat, pereket is indíthat.

Az ügyvédi hivatás, miként az ügyvédi tevékenységről szóló törvény megállapítja, jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül, az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. Az ügyvéd úgy járul hozzá a közjó előmozdításához, hogy egy vagy több konkrét személynek vagy egy közösségnek a jogait, sajátos érdekeit képviseli a jog rendjén. Jogi tanácsot ad, szerződéseket és más okiratokat készít, gazdasági társaságok, szervezetek alapításában közreműködik, védi a terheltet egy büntető eljárásban, képviseli valamely peres felet egy polgári perben, stb. Rendkívül sokszínű, sokoldalú lehet ez a tevékenység. Az ügyvédek gyakran szakosodnak, s egy-egy olyan részterületen építik ki praxisukat, amelyben különös jártassággal rendelkeznek. Az ügyvéd az ügyféllel bizalmi kapcsolatban áll, enélkül nem tudja eredményesen ellátni feladatát. Ebből fakad titoktartási kötelezettsége is. Tevékenységét önállóan és függetlenül végzi, hasonlóan egy vállalkozóhoz.

A jogtanácsos sok szempontból hasonló feladatokat lát el, mint egy ügyvéd, de ezt munkaviszonyban teszi, valamilyen szervezet mint munkáltató javára. Ő is elláthat jogi képviseletet, folytathat jogi tanácsadást, okiratot szerkeszthet, büntetőeljárásban pedig jogi személyt képviselhet. Jogtanácsosok működnek például gazdasági társaságoknál, kormányzati, egészségügyi, rendvédelmi, honvédelmi és egyházi szerveknél. Míg az ügyvéd legtöbbször egyszerre több ügyfél felé teljesít jogi szolgáltatásokat, addig a jogtanácsos a munkáltatója jogi ügyeire koncentrál.

A közjegyzői hivatásrend tagjai eredetileg a közhitelesség letéteményesei voltak: hivatalosan tanúsították oklevelek érvényességét és maguk is készítettek okiratokat. A közjegyzői tevékenységnek ez ma is fontos része: a közjegyző a jogügyletekről és a jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki. Azonban a közhitelű tanúsítás sok egyéb feladattal egészült ki. A teljesség igénye nélkül: a közjegyzők közérdekű nyilvántartásokat vezetnek (például a házassági és élettársi vagyonjogi szerződésekről, az élettársi nyilatkozatokról, a végrendeletekről); hagyatéki eljárást folytatnak le és a végrendelet vagy a törvény alapján átadják a hagyatékot az örökösnek; pénzt, értékpapírt vagy más okiratot vesznek letétbe és őrzik azt; a pénzkövetelések érvényesítésére fizetési meghagyásos eljárást folytatnak le és elrendelik annak végrehajtását; segítséget nyújtanak az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapírok vagy okiratok pótlásához és az elveszett, eltulajdonított értékpapírokat és okiratokat semmissé nyilvánítják; a kérelmező számára előzetes bizonyítást végeznek későbbi eljárásokhoz vagy jogviták megelőzése végett; vagyonjogi ügyekben egyezségi eljárást folytatnak le az azt kérő felek számára, hogy elkerüljék a pereskedést. A közjegyzők pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak, csak a törvénynek vannak alávetve és nem utasíthatók. Mindennek az a célja, hogy a jog lehetőleg bírósági perek nélkül is érvényesüljön.

A közszolgálati tisztviselői hivatást gyakorlók korszerű szakmai ismeretek birtokában, pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják Magyarország érdekeit és a közjót. Nem minden közszolgálati tisztviselői hivatást gyakorló személy jogász, de sok jogász is dolgozik a közszolgálatban. Ott találjuk őket a különböző központi közigazgatási szerveknél, például a minisztériumokban, valamint az önkormányzatoknál, ahol valamilyen közérdeket érvényesítő hatósági tevékenységet végeznek vagy közszolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak. Ez is egy rendkívül széles és színes terület, így felsorolni is nehéz lenne, hogy mi minden tartozik ide az építés- és oktatásügytől, az egészségügyi és közpénzügyi igazgatáson át a menekültügyig és az árvízvédelemig. Mivel mindezeket a szakterületeket jogi normák – törvények, rendeletek – szabályozzák, amelyek megalkotása és alkalmazása egyaránt sajátos szakértelmet igényel, elengedhetetlen a jogászok jelenléte. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mire megyek a jogász szakos diplomámmal?

Ez elsősorban Öntől függ, de a jogász diplomával meglehetősen jók a boldogulás esélyei. A tapasztalat az, hogy a jogászi oklevél egy olyan, széles megalapozású humán végzettséget jelent, amely az élet számos területén jól hasznosítható. A szűk értelemben vett jogászi hivatásrendeken túl sok más olyan területre is kaput nyit, amelyeken jók az előrejutás, a kibontakozás esélyei. Van például, aki saját üzleti vállalkozást vezet; más a médiában helyezkedik el; ismét más – a köz- vagy magánszférában – az adatvédelemmel foglalkozik; van, aki diplomáciai szolgálatot lát el.

Szintén érdemes tudni, hogy jó jogászból sosincs elég. Miközben a joganyag folyamatosan növekszik, kell szakember is, aki az újabb és újabb szabályok között kiismeri magát. Aki már joghallgatóként vagy akár később alaposan elmélyül egy szűkebb szakterületben és ott igyekszik kiválóvá válni, az jó eséllyel számíthat arra, hogy szaktudására lesz igény. Ugyanígy fontos tényező lehet a boldogulásban az idegennyelv-tudás.

Az idő kulcstényező. Bár a jogvégzettek aránylag gyorsan elhelyezkednek (pl. a 2020/2021-es tanévben abszolutóriumot szerzett volt Pázmányos joghallgatók a 2023-as adatok szerint átlagosan 3,2 hónap alatt*), a diploma megszerzése után még három év gyakorlati munka vár arra, aki szakvizsgát kíván tenni, például hogy ügyvéd lehessen. Ezek az évek azonban meglehetősen sokat tesznek hozzá a későbbi karrierhez.

* Vö. DPR AAE pályaorientációt támogató modul, diplomantul.hu.

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nem fogja elvenni a munkámat a mesterséges intelligencia?

Ettől mai ismereteink szerint nem kell tartani. Sokféle szempontból jelenthet könnyítést a jogász számára a mesterséges intelligencia. Egyes alkalmazások képesek például hosszabb szövegeket elemezni, a lényeget kiemelni, nagy mennyiségű digitalizált okiratot rendszerezni, bizonyos szöveges tartalmakat előre megállapított paraméterek szerint előállítani (például egyszerűbb szerződéstervezeteket készíteni), nem túl komplikált kérdéseket megválaszolni, az ügyféllel időpontot egyeztetni, stb. Mindez azonban nem teszi fölöslegessé a jogász munkáját. Egyrészt amit a szoftver készít, azt ellenőrizni kell, mert felelősséget a jogász fog vállalni érte. Másrészt a jogászi munka gyakran igényel kreativitást, egy sajátos beleérző képességet, emberi tényezőt. Szükség van a morális dilemmák felismerésére és megoldására. Ezeket a gépi intelligenciától hiába várnánk. Tehát inkább olyasmire számítunk, mint a számítógép megjelenése idején: bizonyos feladatmegoldásokat támogatni és gyorsítani fog a mesterséges intelligencia, de ettől nem lesz kevesebb munkája a jogászoknak. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nekem való-e?

Általában azoknak szoktuk ajánlani a jogász osztatlan szakot, akik vagy eldöntötték már, hogy jogászok szeretnének lenni, vagy még nem tudják, hogy pontosan mik szeretnének lenni, de humán beállítottságúak. A jogászi hivatás sokrétű, tehát sokféle motiváció és képesség segítheti az embert abban, hogy kiváló jogász legyen. Néhány ezek közül:

Igazságérzet: Aki érzékenyen reagál az igazságtalanságra és szívesen keresi a különböző emberi élethelyezetek igazságos megoldását, az fontos jogászi attitűddel rendelkezik. A jogrendnek ugyanis fontos értéke az igazságosságra törekvés. Még ha tudjuk is, hogy az emberi szempontok sokfélesége miatt nem könnyű, néha nem is lehet megvalósítani a teljes igazságosságot, a jogászoktól azt várják, hogy egy igazságos rendet hozzanak létre és tartsanak fenn a jog eszközeivel.

Szolgálatkészség: A jogászi hivatás szolgálat, elsősorban más emberek szolgálata. Aki szereti a tudását arra használni, hogy másoknak segítséget nyújtson ügyeik intézésében, az a jogi pálya szempontjából fontos erényt valósít meg. A jogi szaktudás sokféle emberi probléma megoldásához vihet közelebb. Különösen is figyelmet érdemel a gyengék, elesettek, kiszolgáltatottak, a társadalom perifériájára szorultak helyzete. Ők gyakran nem képesek érvényesíteni jogaikat, jogos érdekeiket és ezért különösképpen szakértő segítségére szorulnak. Szép eleme a jogászi hivatásnak az ő fölkarolásuk.

Logikus, rendszeres gondolkodás: A jogrend összességében ésszerű, logikus rendszer. Fogalmak és szabályok, különböző szintű normák összekapcsolódnak, együtt alkotnak az emberi gondolkodás számára érthető egészet. Az ellentmondásokra előbb-utóbb fény derül és a különböző szereplők igyekeznek azokat tisztázni, kijavítani. Aki logikusan gondolkodik, az könnyebben képes összerakni egy eset tényeit, hamarabb és jobban átlátja az alkalmazandó jogi megoldást és másokat is eredményesebben győz meg gondolatmenete, következtetése helyességéről.

Kommunikációs készség: A jogászi munka nagyrésze kommunikáció. Írásban és szóban tartunk kapcsolatot az ügyféllel, a hatósággal, a bírósággal, a munkahelyi kollégákkal. Van, aki írásban erősebb; van, aki szónokként tehetséges. Egyik is, másik is nagy előny lehet. Nem mindegy, hogy egy keresetlevél, egy vádirat, egy írásbeli ellenkérelem vagy védekezés, egy hatósági határozat vagy bírói ítélet mennyire összeszedett, áttekinthető, meggyőző. És sokat számít, ha valaki úgy tudja előadni szóban az álláspontját, hogy azt a bíró, a másik peres fél, az ügyfél, a munkahelyi vezető stb. könnyen megérti és hitelesnek, megfontolásra érdemesnek tartja.

Empátia: Bár a jogrend nem az érzelmek világa, a vitás ügyek, a különböző emberi problémák mögött érzelmek is állnak. Az ügyben, amelyre megoldást keresünk, először az embert, az érintett személyt kell megértenünk. Persze vigyázni is kell, hogy az érzelmek ne homályosítsák el az ítéletünket, mert ezzel nem segítünk, csak rontunk a helyzeten. De sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás nem gépies munka. A beleérző képesség segíthet egy olyan rétegét meglátni a valóságnak, amely a hideg ráció számára hozzáférhetetlen. Ez segíthet az érintettek meggyőzésében, a helyes megoldás megtalálásában is.

Analitikus, kutató beállítottság: A jogászi hivatás gyakran összetett tényhelyzetek és komplex jogi szabályok felderítéséből áll. A tényeket nem elég felderíteni, a megfelelő bizonyítékokat is össze kell gyűjteni. Az ügyfelet, a vádlottat, a szerződő vagy a peres feleket stb. ki kell kérdezni, az okiratokat tanulmányozni. A joganyag pedig, amelyet figyelembe kell venni, egyre csak nő és gyakran változik. Még aki jelentős rutinnal bír, az is olykor utána kell, hogy járjon a szabályoknak, legalább ellenőrizendő, hogy jól emlékszik-e rájuk. Az információk tömegét, amelyet összegyűjtöttünk, elemezni kell, ki kell szűrni belőle a lényeget. Ezért jó, ha a jogászban van egyfajta kutató kíváncsiság, analizáló attitűd.

Odafigyelés a részletekre, alaposság: A jogászi munka gyakran követel aprólékos koncentrációt. Egy elejtett szó a tanúvallomásban, egy apróbetűs bekezdés a szerződésben, egy nemrég módosult paragrafus a jogszabályban – mindezeken sok múlhat a konkrét ügyben, anyagilag és emberileg is. Aki képes átrágni magát a részleteken, befogadni azokat és mérlegelni jelentőségüket, az igen fontos jogászi képességgel rendelkezik.

Jó szervező- és rendszerező képesség: A jogászi munka gyakran folyamat. Oda kell figyelni a határidőkre, az eljárás szereplőire és nyilatkozataikra, előrébb kell gördíteni az elakadt ügymenetet, találkozni és egyeztetni kell a kollégákkal, vezetőként irányítani kell a munkájukat. Egy-egy komolyabb ügy sok résztvevő közreműködését igényli és hónapokig, akár évekig eltartó projekt is lehet. De már önmagában az is szervező-rendszerező képességet igényel, hogy egy per, egy változásbejegyzés, egy szerződéskötés anyagait, a keletkezett iratokat rendben tartsa az ember. Ebben segítséget nyújthatnak a különböző ügyviteli szoftverek, de a terhet csak részben veszik le a jogász válláról. Az ügy, a folyamat lényegi elemeit neki is át kell látnia.

Időmenedzsment: A jogászok általában több ügyön dolgoznak egyszerre és sok emberrel tartanak kapcsolatot, határidőket kell betartaniuk. Fontos, hogy ne ússzanak el egy-egy munkafolyamattal, megbeszéléseik legyenek összeszedettek, írásbeli kommunikációjuk lényegre törő. Fontosak a részletek, de elveszni sem szabad bennük. Olykor szükséges lehet túlórázni, mert a munka mennyisége nem mindig kiegyenlített. Vannak sűrűbb időszakok. De az önkizsákmányolást jobb elkerülni.

Stressztűrő képesség: A jogászi munka mennyisége, de az ügyek természete is okozhat stresszt. A jogásznak gyakran gyorsan kell valamit elintéznie és összetorlódhatnak feladatai. Olykor nehéz emberi helyzetekkel, tragédiákkal szembesül. Bűncselekmények, emberi konfliktusok, igazságtalan élethelyzetek kapcsán kérik segítségét, közreműködését. Ezek nyomasztóan hathatnak. Ki kell fejlesztenie azt a képességet, hogy ha szellemi-érzelmi túlterhelés veszélye fenyegeti, akkor tudjon távolságot is tartani ügytől, ügyféltől, lelki tehertől. Meg kell találnia az időt és a módot a hatékony pihenésre, rekreációra. El kell fogadnia és tiszteletben kell tartania mind személyes korlátait, mind jogászi eszközeinek korlátozottságát. Mindent nem tudhat ő sem megoldani.

Számítógépes ismeretek: A szinte mindenki által használt szövegszerkesztő szoftvereken kívül egyre több olyan alkalmazás áll rendelkezésre, amelyek segíthetik a jogász feladatának ellátását. Jogszabály- és iratmintatárak, ügyviteli szoftverek, a bírósággal és más hatóságokkal való kommunikáció elektronikus csatornái és keretrendszerei, mesterségesintelligencia-alkalmazások, stb. Előnyt élvez, aki ezekkel készség szinten jól bánik. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mennyire nehéz ez a képzés?

Ez elsősorban a képzést választó hallgató saját motivációjától és képességeitől függ. A jogászképzés nem elsősorban törvények kívülről való „bemagolásából” áll. Összességében ritka kivétel, ha egy-egy jogtételt szó szerint célszerű tudni. A megtanulandó szöveges anyag, főleg egyes tételes jogi tárgyaknál, nem kicsi, de elsősorban azt a képességet kell elsajátítani, hogy az ember felismerje az ügy megoldása szempontjából jelentős részkérdéseket és tudja, hogy hol kell keresni az alkalmazandó részletszabályt. Ehhez azért alapvető jogismeretre van szükség, az alapfogalmak, a jogrendszer és az adott jogág belső logikájának, struktúrájának ismeretére, aminek megszerzése kitartó erőfeszítést igényel. A tapasztalat az, hogy azoknál, akik nehezen tanulják a jogot, inkább a szükséges motiváció hiányzik, nem pedig a képesség. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mit tanulnak a joghallgatók?

Sok mindenféle érdekeset. Az öt év alatt 300 kreditet kell teljesíteni, tehát félévente átlagosan kb. 30 kreditet. (1 kredit az 30 hallgatói munkaórának felel meg, amely magában foglalja a kontaktórákat és az egyéni tanulásra fordított időt.)

A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból áll. (A jogász szakos mintatanterv elérhető itt.) Ami a kötelező tárgyakat illeti: első évben főleg történeti (például Római jog, Egyetemes állam- és jogtörténet, Magyar alkotmánytörténet, Magyar jogtörténet), elméleti (például Bevezetés a jogfogalmakba, Államelmélet) és egyéb bevezető tárgyakat, valamint közgazdaságtant tanulnak a joghallgatók. Másodévtől következnek a tételes jogi tárgyak, mint például a Polgári jog, a Büntetőjog, az Alkotmányjog, a Közigazgatási jog, a Pénzügyi jog, a Munkajog és a Nemzetközi közjog. Negyedéven aránylag nagy súllyal szerepelnek a nemzetközi viszonyokkal kapcsolatos tételes jogi tárgyak, az Európajog és a Nemzetközi magánjog, valamint ekkor kerülnek sorra az eljárásjogok, mint a Polgári eljárásjog és a Büntető eljárásjog. Ekkor jelenik meg a képzésben a Környezetvédelmi jog is. Az ún. mintatantervben félévről félévre nyomon követhető, hogy arra a félévre mely kötelező tárgyak felvételét javasolja a Kar.

Ezen kívül vannak kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak. Ezek sokszínűsége alkalmat kínál arra, hogy minden hallgató a saját érdeklődésének megfelelő szakterületen mélyedjen el. A kötelezően választhatókból bizonyos kreditmennyiséget kell teljesíteni meghatározott tárgycsoportokból. Ezek a „kötvál” tárgyak részben jogtudományi alapozó ismereteket kívánnak átadni (például jogászi érveléssel kapcsolatos, jogszociológiai, politológiai vagy természetjogi ismereteket), részben általános társadalomtudományi ismereteket tartalmaznak (például etikával, menedzsmenttel, számvitellel kapcsolatos kompetenciákat fejlesztenek), részben pedig ún. differenciált szakmai ismereteket közvetítenek (az agrárigazgatástól és az orvosi jogtól a bank- és tőzsdejogon át a szólás- és sajtószabadság jogáig és az asszisztált reprodukciós eljárásokig). A „szabvál” tárgyak ennél is sokszínűbb palettát kínálnak, ezekből is meghatározott kreditet kell teljesíteni. Egyebek mellett ide sorolhatók egyes szaknyelvi kurzusok és idegennyelvű tantárgyak is.

Minden joghallgatónak évfolyamdolgozatot, valamint tanulmányai végén diplomamunkát is írnia kell. Az utolsó, 10. félévben esedékes a záróvizsga, amely a legfontosabb tételes jogi tantárgyakból szerzett ismeretek összefoglaló számonkéréséből (összesen négy tantárgyi vizsgából), továbbá a diplomamunka megvédéséből áll. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nappali vagy levelező?

A nappali munkarendű képzést azoknak ajánljuk, akik a következő öt évükben a súlypontot a tanulmányaikra szeretnék helyezni. A tanrendi órák hétfőtől péntekig vannak, délelőtt és délután egyaránt. Nappalis hallgatóként természetszerűleg sokkal könnyebb bekapcsolódni a hallgatói közösségi programokba és a kari közéletbe, mert a rendezvények nagyobb részére hétköznap kerül sor. Aki nappali munkarenden végzi tanulmányait, a tapasztalatok szerint sokkal több időt tud szánni az önképzésre, a tehetséggondozásban való részvételre is. Mindez esély, de felelősség is: aki él a lehetőségekkel, saját jövőjét építi.

A levelező munkarendű képzés azok számára lehet jó választás, akik munkanapokon dolgoznak, s munka mellett szeretnék elvégezni a jogász szakot. A tanrendi órák levelező munkarenden szombatonként vannak, akkor azonban gyakran reggeltől (késő) délutánig, akár estig is eltartanak. A levelező képzés alacsonyabb óraszám mellett több egyéni hallgatói felkészülést, önálló tanulást igényel, mint a nappalis. Ezért előnyt jelenthet, ha valaki úgy vág bele, hogy már van felsőoktatási tapasztalata. Néhány további érv a levelező munkarendű képzés mellett:

·   A szombati tanítási napok miatt az éves szabadságot alapesetben nem kell igénybe venni tanulmányi kontaktórákon való részvételre, csak a vizsgaidőszakban kellhet néhány napot a tanulásra, vizsgázásra áldozni.

·   A levelező munkarendű képzés centrális helyen, a PPKE JÁK Szentkirályi utcai épületeiben vagy a Mikszáth Kálmán téren folyik, néhány percre a Kálvin tértől. A vizsgákra is ott kerül sor. A környéken a parkolás szombatonként ingyenes. A főbb fővárosi pályaudvarokról az Egyetem kb. negyedórán belül elérhető.

·   A levelezős hallgatók is jogosultak diákigazolványra, amely – többek között – jelentős kedvezményre jogosít a lakóhely és az egyetem közötti helyközi közlekedésben.

·   Diákhitelt a levelezős hallgatók is igényelhetnek 45. életévük betöltéséig.

·   Oktatóink és a tanszékek elektronikusan is elérhetők, nem kell minden kérdéssel, problémával személyesen kilincselni náluk.

·   Ha mégis személyes ügyintézés szükséges, a tanulmányi ügyek túlnyomó része meghatározott szombati napokon is rendezhető, mert ilyenkor a Tanulmányi Osztály nyitva tart.

·   A más intézményben már teljesített olyan tárgyak, amelyek részei a jogász szakos tantervnek is, kreditátviteli eljárással beszámíthatók a jogászképzésbe. Az igazgatásszervező BA és igazságügyi igazgatási BA végzettséggel rendelkezők például ideális esetben négy év alatt szerezhetnek jogászi oklevelet (további információk ITT, az oldal közepe táján!). VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mennyibe kerül a jogászképzés a Pázmányon?

Aki állami ösztöndíjas képzésre nyert felvételt, annak a képzésének a jogszabályban meghatározott költségét az állam fedezi. A 2024/2025. tanévben a PPKE JÁK állami ösztöndíjas képzésként csak a nappali munkarendű képzést hirdeti meg jogász szakon.

Aki önköltséges képzésre nyert felvételt, annak a beiratkozáskor, illetve az egyes aktív félévekre történő bejelentkezéskor önköltséget kell fizetnie. A tanulmányaikat a 2024/2025. tanévben jogász osztatlan szakon megkezdők számára az önköltség összege

  • nappali tagozaton 385.000,- Ft/félév,
  • levelező tagozaton 310.000,- Ft/félév.

Az önköltség befizetésére meghatározott szabályok szerint részletfizetés vagy fizetési haladék kérelmezhető. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Milyen ösztöndíjakra számíthatok?

Vannak tanulmányi alapon és vannak szociális rászorultság alapján nyújtott ösztöndíjak. Akik önköltséges képzésre nyertek felvételt, azoknak a tanulmányi ösztöndíjak közül elsőéven a Morus Szent Tamás Felvételi Kiválósági Ösztöndíjat ajánljuk. Ez az állami ösztöndíjas ponthatárt el nem érő 150 joghallgatóknak szóló lehetőség az első tanév őszi és tavaszi félévében. 100 hallgatónak az önköltsége felét kitevő, 50 hallgatónak az önköltsége harmadát kitevő ösztöndíjat jelent. A pályázó hallgatókat a felvételi pontszámuk alapján állítjuk rangsorba.

Másodévtől az önköltséges hallgatók a Szent Ivó Kiválósági Ösztöndíjban részesülhetnek, amely az önköltségük 50%-át kitevő juttatást biztosít. Ebben kb. 130 joghallgató részesülhet félévente. A rangsorolásnál 80%-os súllyal a tanulmányi eredmény (az összesített korrigált kreditindex), 20%-os súllyal pedig a hallgatói tudományos és egyetemi szervezői munka esik számításba.

Szintén önköltséges hallgatóknak jár a Nagycsaládos Ösztöndíj. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagjai, illetve a tagcsaládok gyermekei önköltségük 20%-át kitevő ösztöndíjban részesülhetnek, ha a NOE tagdíjat befizetik és előző félévi összesített korrigált kreditindexük eléri a 4,00-et.

Az állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésben részt vevő (nappali tagozatos) hallgatók második aktív félévüktől tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek, előző aktív félévi korrigált kreditindexük alapján.

A szociálisan rászoruló hallgatók rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjra pályázhatnak. Előbbi a hallgató tartós szociális helyzete alapján biztosított, havonta folyósított, utóbbi a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére egy összegben folyósított juttatás. Az önköltséges, nappalis hallgatók szociális alapú ösztöndíja továbbá a Szent Miklós Ösztöndíj, amely összetett szempontrendszer alapján segíti a juttatást elnyerő pályázókat.

Ezeken túlmenően további ösztöndíjak is elérhetők. A tájékoztatás nem teljeskörű. A részletes információkat a konkrét ösztöndíj pályázati felhívása, a Hallgatói Térítés és Juttatási Szabályzat, az egyetemi és kari honlapon, valamint a hallgatói önkormányzat felületein elérhető tájékoztatók tartalmazzák. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mit érdemes tudnom a felvételi pontszámításról?

A pontszámítás részleteiről a Felvételi Felsőoktatási Tájékoztatóból lehet tájékozódni.

A Pázmányon a legtöbb általános szabály ugyanaz, mint máshol. Így például a jogász osztatlan szak esetében is a felvétel feltétele az érettségi bizonyítvány vagy a felsőoktatási szakképzésben szerzett, vagy a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél.

A felvételi pontszám maximum 500 pont lehet.

Érettségi bizonyítvány esetén:

  • a tanulmányi pontok – max. 200 pontot,
  • az érettségi pontok – max. 200 pontot,
  • az intézményi pontok – max. 100 pontot jelenthetnek.

Felsőfokú oklevél esetén:

  • oklevél alapján – max. 400 pont szerezhető, ehhez jönnek az
  • intézményi pontok – max. 100 pont.

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Kell-e emelt szintű érettségi a jogász osztatlan szakra történő felvételhez?

Az érettségi bizonyítvánnyal jelentkezők esetében egy emelt szintű és egy középszintű érettségi vizsga megléte szükséges a Felvételi Szabályzat 1/B. § (5) bekezdésében meghatározott tárgyak közül. 
A képzésére történő jelentkezés feltétele egy emelt szintű és egy középszintű érettségi vizsga az alábbi vizsgatárgyak közül: történelem, idegen nyelv (angol, francia, latin, német, olasz, orosz, spanyol), magyar nyelv és irodalom,matematika vagy filozófia.

Akinek van már felsőfokú végzettsége, az ennek alapján is felvételt nyerhet.

 VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Hogyan számítják a felvételi pontokat a korábbi felsőfokú végzettség alapján?

A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket korábbi tanulmányaik figyelembevételével is lehet rangsorolni. A jogi képzési területhez tartozó szakra történő jelentkezés esetén bármely szakon szerzett korábbi felsőfokú végzettség figyelembe vehető. A pontszámítás alapja ilyenkor a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése:

  • elégséges – vagy azzal egy tekintet alá eső – minősítés esetén 300 pontot,
  • közepes – vagy azzal egy tekintet alá eső – minősítés esetén 333 pontot,
  • jó – vagy azzal egy tekintet alá eső – minősítés esetén 366 pontot,
  • jeles – vagy azzal egy tekintet alá eső – minősítés esetén 400 pontot

ér a korábban megszerzett felsőfokú oklevél.

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mire kaphatok intézményi pontot a jogász osztatlan szak esetén?

Ezt részletekbe menően a Felvételi Szabályzat 4. sz. mellékletének III. pontja határozza meg. A mellékletek ITT érhetők el. Röviden: összesen 100 intézményi többletpont szerezhető meg, különböző jogcímeken, amelyekre külön-külön is maximálva van az elérhető többletpontok száma:

Többletpont jogcíme

Adott jogcímért összesen adható többletpont

Hitélet

max. 50

Nyelvtudás

max. 50

Emelt szintű érettségi

max. 100

Esélyegyenlőség

max. 60

Tanulmányi versenyeken elért eredmény

max. 100

Önkéntes (tartalékos) katonai szolgálat

max. 64  

 

Egyes hitéleti intézményi pontok (középiskolában katolikus hittan tantárgy egy éves tanulása; helyi katolikus egyházközség életében történő aktív részvétel) elismeréséhez formanyomtatványon kiállított igazolás szükséges. A formanyomtatványok itt találhatók:

A felvételi pontszámítással kapcsolatban a to@jak.ppke.hu vagy a felveteli@jak.ppke.hu e-mail címre írva, vagy a +36-1-429-7208 -as telefonszámon lehet további információt kérni. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Igazgatásszervező (közigazgatás-szervező) diplomám van. Jelent-e ez előnyt a Pázmány jogászképzésén?

A Pázmány jogi karán várjuk az igazgatásszervező (közigazgatás-szervező) végzettséggel rendelkező jelentkezőket a jogász szakra, mind nappali, mind levelező tagozaton, akik részére négy év alatt teljesíthető mintatantervet állítottunk össze. Mivel felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek az oklevél eredményéből is lehet felvételi pontot számítani, így a jelentkezők az egyébként megkívánt emelt szintű érettségi alól is mentesülnek.

A képzésre a rendes felvételi eljárás keretében lehet jelentkezni, a jelentkezéskor a rövidített képzésre vonatkozóan semmilyen speciális megjelölés nem szükséges. A négy év alatt teljesíthető mintatantervben nem szereplő tárgyakra a sikeres felvételi után kell rendes kreditátviteli eljárást kérni. A rövidített jogászképzés iránti kérelmet a tanulmányi előadójának kell benyújtani, az oklevél másolatával együtt. Ennek alapján kerül át a rövidített mintatantervre. A már teljesített tárgyak elfogadásához – az alapoklevélnek megfelelő – kreditelismerési kérelmet kell benyújtani a Kreditátviteli Bizottságnak. Bővebb tájékoztató ITT található (az oldal közepe táján: "Tájékoztató a rövidített jogász szakos mintatanterv alkalmazásának lehetőségéről").

Fontos tudni, hogy a tárgybeszámításokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2015/2016-os tanévben elsőéves, közigazgatás-szervező alapszakos, tanulmányaikat „általános igazgatási" szakirányon folytató hallgatókra vonatkozó mintatanterv szerint állapítottuk meg. Ha valaki régebben vagy más intézményben szerezte oklevelét, az általa teljesített és az általunk alapul vett tantervek között eltérés lehet, s az ebből eredő vizsgákat még teljesítenie kell. További információk ITT, az oldal közepe táján. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Igazságügyi igazgatási diplomám van. Jelent-e ez előnyt a Pázmány jogászképzésén?

A Pázmány jogi kara a jogász szakra igazságügyi igazgatási végzettséggel rendelkező jelentkezők részére is lehetővé teszi a képzési idő rövidítését. A rövidített mintatanterv nyolc félévre bontva tartalmazza a teljesítendő tárgyakat. A korábbi tanulmányokra tekintettel a szakmai törzsanyag tárgyainál (büntetőjog, polgári jog stb.) előhallgatási kötelezettség nem lesz, így azokat már az első évben fel lehet venni.

Mivel felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek az oklevél eredményéből is lehet felvételi pontot számítani, így a jelentkezők az egyébként megkívánt emelt szintű érettségi alól is mentesülnek.

A képzésre a rendes felvételi eljárás keretében lehet jelentkezni, a jelentkezéskor a rövidített képzésre vonatkozóan semmilyen speciális megjelölés nem szükséges. A nyolc félév alatt teljesíthető mintatantervben nem szereplő tárgyakra a sikeres felvételi után kell rendes kreditátviteli eljárást kérni. A rövidített jogászképzés iránti kérelmet a tanulmányi előadójának kell benyújtani, az oklevél másolatával együtt. Ennek alapján kerül át a rövidített mintatantervre. A már teljesített tárgyak elfogadásához – az alapoklevélnek megfelelő – kreditelismerési kérelmet kell benyújtani a Kreditátviteli Bizottságnak. Bővebb tájékoztató ITT található (az oldal közepe táján: "Tájékoztató a rövidített jogász szakos mintatanterv alkalmazásának lehetőségéről").

Fontos, hogy a tárgybeszámításokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a 2015/2016-os tanévben érvényes tanterv szerint állapítottuk meg. Ha valaki régebben szerezte vagy más intézményben szerezte oklevelét, az általa teljesített és az általunk alapul vett tantervek között eltérés lehet, s az ebből eredő vizsgákat még teljesítenie kell. A rövidített képzésre, a tárgyeltérésekből eredő esetleges pluszvizsgák figyelembevételével, a bolognai rendszer előtti igazságügyi ügyintéző főiskolai végzettséggel is lehet jelentkezni.További információk ITT, az oldal közepe táján. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Miért a Pázmány jogi karát válasszam?

Napjainkban megbomlani látszik az a közös világnézeti alap, amely a kultúránk részterületeit többé-kevésbé összefogta. A korábbi közös értékrend számos elemét övező konszenzus megszűnőben van; ami eddig magától értetődőnek tűnt, áldozatul esik a szubjektivizmusnak. A Pázmányon azonban továbbra is hosszú idő alatt kikristályosodott és biztos világnézeti alapon zajlik a kutató és az oktató munka. A képzés olyan fogódzókat kínál, amelyek segítségével könnyebb kiigazodni a relativizmus útvesztőjében és kikeveredni abból.

A PPKE JÁK elsősorban közösség: az igazságot közösen kereső oktatók, hallgatók és munkatársak közössége. Ebből is fakad, hogy bár a karnak sok hallgatója van, a hangulat családias és barátságos. Legalábbis a JÁK-on frissen végzettek ezt emelik ki (Frissdiplomás felmérés 2021/2022 őszi félév). Aki befogadó, értékes közösséget keres, jó helyen jár a Pázmány jogi karán. Ilyenek a hallgatói önkormányzaton kívül az elsőéveseket segítő tutori szervezet és a bejövő külföldi hallgatókat támogató Erasmus tutorok közössége, a Gradus ad Facultatem érettségi felkészítő csapat, az Ítélet kari hallgatói lap szerkesztősége, valamint a teremtésvédelemmel foglalkozó Szent Hedvig Klub. A sport is közösségszervező erő: csatlakozni lehet a vízilabda, a labdarúgó, a futsal, a röplabda és a kosárlabda csapathoz, vagy a Hét Csapás Magyar Néptáncegyütteshez.

A másik, amit a frissen végzettek kiemelnek: a kiváló oktatók. A Jog- és Államtudományi Kar oktatói között minden jogászi hivatásrend képviselteti magát. Hallgatóink nemcsak magasan kvalifikált, tudományosan elismert oktatókkal találkoznak, hanem olyan gyakorló jogászokkal is, akik saját szakterületükön közelről ismerik a joggyakorlatot és gyakorlati tapasztalataik alapján tanítják hallgatóikat. Oktatói-kutatói karunkban olyan, magas presztízsű jogászi pozíciókat betöltő szakemberek is vannak, akik az Alkotmánybíróságon, a Kúrián, az Európai Bíróságon, az Európai Törvényszéken vagy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon folytatnak joggyakorlatot.

A tehetséggondozásra kiemelt figyelmet fordítunk. Aki tehát úgy érzi, hogy van benne ambíció és szeretné képességeit a legmagasabb szinten kibontakoztatni, az jó eséllyel megtalálja a neki való tehetséggondozó közösséget. A tudományos diákkörtől a perbeszédversenyekre való felkészítésen át a szakkollégiumig számos intézményes útja nyílik karunkon a tehetséggondozásnak. Az eredmények önmagukért beszélnek. Néhány példa csak a legutóbbi időszakból: 2023 novemberében a párizsi Cross Examination Moot nemzetközi kereskedelmi választottbírósági perbeszédversenyen Kozma Gábor Levente a „best individual cross-examiner” (a legjobb szakértő kérdező) díját nyerte el, míg a csapat 2. helyezést („runner up team”) ért el. Ugyanebben a hónapban az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyen a PPKE JÁK „Lépcső4” csapata I. helyezést ért el.

A tehetséggondozáshoz kapcsolódnak a külföldi tanulmányi lehetőségek is. Az Erasmus+ program a Pázmányon továbbra is elérhető, mintegy 70 partneregyetem közül lehet választani, ahol a pályázók egy, esetleg két félévet tanulhatnak. Szakmai gyakorlat külföldi végzésére is van lehetőség az Erasmus+ program keretei között. Vannak továbbá amerikai partnerintézményeink, amelyeken különböző rész- vagy teljes képzéseket lehet végezni.

A jogi szaknyelvi képzettség jelentős versenyelőnyt jelent a pályán. A PPKE JÁK-on PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgahely működik, továbbá – elsősorban angol és német nyelven – szervezett felkészítés folyik e szaknyelvi nyelvvizsgára. A hallgatók ezen túlmenően számos tantárgyat tanulhatnak idegen nyelven, ami egy szűkebb szakterület szaknyelvi terminológiájának elsajátításához is segítséget jelent. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ