Az MBA képzésről a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet vezetője beszél 
(A felvétel 2022-ben készült.)

Katolikus egyetem – mit jelent?

A katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított és elismert egyetem, amely oktató-nevelő és kutató tevékenységét intézményes elkötelezettség alapján a katolikus hit szellemében végzi. Tiszteletben tartja az egyes tudományok önállóságát, ugyanakkor az azok által feltárt valóságra a katolikus keresztény világnézet alapján reflektál. Ilyen módon a katolikus egyetem a hit és az értelem dialógusának helyszíne.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem várja el egyetlen hallgatójától sem, hogy azonosuljon a katolikus, keresztény tanítással. Nincsenek kötelező „vallásgyakorlatok”. Az elvárás csak annyi, hogy akikkel hallgatóként kapcsolatba kerülünk, tartsák tiszteletben egyetemi és kari közösségünk sajátos identitását, katolikus keresztény értékrendjét. Egyetemünk katolikus jellege meghívás is mindazok számára, akik más világnézeti alapon állnak: meghívjuk őket az igazság közös keresésére, miközben sajátos szempontból tekintünk az emberi egyénre és közösségre.

A Jog- és Államtudományi Karon például úgy tekintünk az emberre, mint Isten által a saját képmására teremtett, szeretett és megváltott személyre, akinek ebből fakad az ő elvonhatatlan méltósága. S azt keressük mind a társadalmi normák, mind a gazdasági és üzleti élet törvényszerűségeinek világában, hogy miként tudunk az embert és a teremtett világ kincseit egyaránt tiszteletben tartva olyan igazságos, méltányos, kiszámítható, békés és célszerű feltételeket teremteni, hogy abban egyén és közösség ki tudja bontakoztatni a maga sajátos értékeit, a testi, szellemi és lelki dimenziójában egyaránt.

A meghívás természetesen szól minden fakultatív közösségi eseményre is, amely vallásos identitásunkból fakad vagy kifejezi azt. További információk kari lelkészségünk honlapján olvashatók. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Master of Business Administration (MBA) – mi az?

Az MBA egy üzleti vállalkozások vezetésére felkészítő posztgraduális képzés. Az első ilyen képzési programot a Harvardon hozták létre 1908-ban. Ez az az időszak, amikor a gazdasági-ipari hatékonyság növelése érdekében megteremtették a vállalatvezetés tudományos alapjait (scientific management). Az irányzat fő úttörője Frederick Winslow Taylor volt, akiről Taylorizmusnak is nevezik azt a megközelítést, amely mérnöki pontossággal igyekszik leírni, elemezni és újratervezni a vállalati munkafolyamatokat. Európában az 1960-as évektől terjedtek el az MBA képzések. Az MBA programok napjainkban olyanoknak szólnak, akik már rendelkeznek alapszakos végzettséggel, illetve valamilyen releváns munkatapasztalattal, de szeretnék fejleszteni üzleti és vezetői ismereteiket és szemléletüket. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mire megyek az MBA szakos diplomámmal?

Az MBA szakon szerzett okleveles közgazdász szakképzettség döntően különböző üzleti vezetői pozíciókba jelent belépőt. A diplomás pályakövető rendszer egy korábbi felmérése alapján készült szakmatérkép szerint az ilyen végzettséggel rendelkezők főként különböző menedzseri feladatokat látnak el a marketingtől a termelésen és értékesítésen keresztül a minőségügyig. Az ábra jól mutatja, hogy az MBA szakon végzettek az üzleti élet számos részterületén boldogulnak, a diplomájukkal kifejezett tudás és képességek tehát jól konvertálhatók a gazdasági szférában. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nem fogja elvenni a munkámat a mesterséges intelligencia?

Ettől jelenleg nem kell tartani. Az AI sokrétűen képes támogatni a vállalatvezetői döntéseket, így segítséget nyújthatnak az adatelemzésben, a költségcsökkentésben, a partnerekkel való kapcsolattartásban és az üzleti kommunikációban. A vállalati stratégia meghatározásához szükséges értékszemléletet és innovatív gondolkodást, a konkrét üzleti döntésekhez szükséges üzleti érzéket, a partnerek iránti empátiát azonban nem helyettesítheti. Segédeszköz, de nem vezető. Ahhoz sajátosan emberi minőség és képességek szükségesek. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nekem való-e?

Sokféle tehetség és képesség járulhat hozzá ahhoz, hogy valaki eredményesen végezze el az MBA szakot és sikeres vállalatvezető legyen. Aki ilyenekkel rendelkezik vagy a kezdeményeit érzi magában, annak ez jelzésértékű lehet arra nézve, hogy a képzés és a képesítés neki való. Néhány ezek közül:

Kíváncsiság és tettrekészség: Aki érzi magában azt a belső hajtóerőt, hogy megismerje az őt körülvevő világot és embereket, felismerje azok problémáit és hajlandó arra, hogy saját tudását és energiáját hasznosítva megoldást keressen azokra, az az üzleti élethez igen fontos attitűdre tud támaszkodni.

Vállalkozói szemlélet: Aki akadályokkal és kockázatokkal terhelt közegben is szívesen keresi, hogy ott milyen üzleti és más, magasabb rendű célokat lehet elérni és összeszedetten, célszerűen, eltökélten mozgósítja erre saját és munkatársai erejét, valamint a vállalat anyagi eszközeit, az a vállalatvezetés szempontjából fontos kompetenciával rendelkezik.

Értékközpontúság: A jó vállalatvezető nem a profitban látja a fő célt, hanem abban, hogy a vállalkozás tevékenysége valamilyen valós és fontos emberi, társadalmi szükségletre reagáljon és azt igyekezzék kielégíteni. Még a testi-anyagi szükségletek mögött is föllelhető az a magasabb rendű, szellemi vagy lelki cél, amelynek eléréséhez anyagi javak segítségével (is) lehet közelebb kerülni. Ez óhatatlanul egyfajta értékszemléletet követel a vállalatvezetőtől, amelynek középpontjában az emberi méltósággal rendelkező személy áll a maga sajátos képességeivel és korlátaival. A jó vállalatvezető ismérve, hogy az anyagi világ javai mögött látja az embert is, szellemi, lelki értékeivel, kibontakozásra irányultságával. Üzleti döntéseinek legfontosabb szempontja az emberi egyén és a közösség ilyen értelemben magasabb rendű érdeke, a profit ehhez képest másodlagos.

Stratégiai gondolkodás: Aki hajlandó és képes arra, hogy egy szervezet vagy közösség sajátos küldetése alapján közép- és hosszútávú célokat fogalmazzon meg, a rá bízott munkatársak tevékenységét és az anyagi erőforrások felhasználását pedig a szükséges visszacsatolásokat is figyelembe véve úgy tervezze és szervezze, hogy e célok megvalósításához lépésről-lépésre közelebb jusson, az nagy előnnyel indul a vállalatvezetők versenyében.

Eredményorientáltság, összeszedettség: Az üzleti és vezetői tevékenység konkrét célokra, eredményekre irányul. Aki képes ezeket felismerni és képességeit, figyelmét töretlenül rájuk irányítani, az jó eséllyel lesz ténylegesen eredményes vállalatvezetőként.

Együttműködési készség: A vezető ugyan időről-időre megtapasztalhatja a „vezetői magányt”, amikor egyedül marad felelősségével, döntéseivel. Munkája azonban döntő mértékben másokkal közös tevékenység, egyedül nem boldogulhat. Aki a közös küldetésben társként tekint munkatársaira és tudatosan velük együtt keresi a közös célokat és az azokhoz vezető utakat, az nemcsak az üzleti eredményességért tesz sokat, hanem a saját és munkahelyi közösségének jóllétéhez is közelebb jut. Hasonlóképp fontos az üzleti partnerekkel való együttműködés képessége.

Kommunikációs képesség: Az együttműködés lényegi összetevője, egyik kulcsa a jó kommunikáció. Enélkül a minden emberi közösségben természetszerűleg adódó konfliktusok is nehezebben orvosolhatók, s a közös küldetés és a stratégia sem osztható meg, így közös üggyé sem válhatnak. Aki asszertíven kommunikál, az fontos üzleti vezetői képességgel rendelkezik.

Felelősségtudat és felelősségvállalás: A vállalatvezetőt jobban elfogadják, ha nemcsak felelősségtudata sugárzik róla, de az is, hogy döntéseiért képes felelősséget vállalni és nem mindig másokra vagy a körülményekre mutogat kudarcok esetén. A felelősségtudat segíti a vezetőt abban is, hogy ne hozzon elhamarkodott döntéseket: a rá bízott anyagi javak és munkatársak nem lehetnek felelőtlen kísérletezés tárgyai.

Hatékony időbeosztás: A vállalatvezetőknek több a munkájuk, mint amennyi az idejük. Ezért nemcsak értéknek tekintik az időt, de képesek helyes sorrendet is felállítani a tennivalók között és elkerülni az értelmetlen üresjáratokat. Ez nem zárja ki, sőt, szükségessé teszi az egyéni és közösségi pihenést is. A „workaholic” vezető nemcsak magát teszi tönkre, de könnyen frusztrálja munkahelyi közösségét is.VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mennyire nehéz ez a képzés?

Mivel ez egy mesterképzés, olyanok vesznek részt rajta, akiknek van már felsőoktatási tapasztalatuk. Továbbá abból indulunk ki, hogy aki a korábbi tanulmányok után a továbbtanulást választja, annak megvan a kellő motivációja is. A kérdés leginkább az, hogy a résztvevők a képzésre fordítandó időt és energiát mennyire tudják saját élethelyzetükkel, jellemzően munka típusú más elfoglaltsággal összeegyeztetni. A kurzusok órarendjét igyekszünk mind nappali, mind levelező munkarendű képzésen úgy összeállítani, hogy az ebből a szempontból kellő mozgásteret biztosítson a résztvevőknek. De az is biztos, hogy egy minőségi képzésre időt, energiát kell fordítani annak sikeres elvégzése érdekében. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mit tanulnak az MBA-hallgatók?

A képzés úgy van fölépítve, hogy a résztvevők sikerrel elsajátítsák a vállalatvezetéshez szükséges menedzsment ismereteket a vállalatirányítás kulcságazataiban: a stratégiai tervezés és működés, a marketing, a projektvezetés és üzleti tervezés, valamint az emberi erőforrások helyes felhasználása területein. Ezek a záróvizsga tárgyai is. A tanterv emellett nagy hangsúlyt helyez a résztvevők kompetenciafejlesztésére az innováció és változtatásmenedzsment, a vállalatgazdaságtan, a vállalati pénzügyek és számvitel, az ellátásilánc-menedzsment, a kommunikációs készségek, az adatelemzés és a releváns jogi ismeretek terén. Mivel a szakon végzők gyakran nemzetközi térben működő szervezeteknél helyezkednek el, a képzés több tantárgyat szentel a vállalatirányítás nemzetközi vonatkozásainak az adózástól a nemzetközi üzleti környezeten át a nemzetközi működő tőke és a multinacionális vállalatok témaköréig. A gyakorlatban szintén hasznosnak bizonyulnak a gazdaság- és szervezetpszichológiai kurzusok. Külön kurzus foglalkozik a pénzügyi termékek árazásával és kockázatkezelésével. Sajátos értékszemléletet is igyekeznek továbbá fejleszteni a környezetgazdaságtannal, valamint a vállalati felelősségvállalással és katolikus etikával kapcsolatos kurzusok.

A négy féléves mesterképzés alatt 120 kreditet kell teljesíteni, tehát félévente átlagosan kb. 30 kreditet. (1 kredit az 30 hallgatói munkaórának felel meg, amely magában foglalja a kontaktórákat és az egyéni tanulásra fordított időt.) A tanterv kötelező és szabadon választható tárgyakból áll, a második évben diplomamunkát kell írni. A mintatanterv elérhető itt. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Nappali vagy levelező?

A nappali munkarendű képzést szerdán, csütörtökön és pénteken szervezzük. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik a következő két évben hangsúlyosan szeretnének tanulmányaikkal foglalkozni és ezért hajlandók és képesek egyéb elfoglaltságaikat ennek megfelelő kellő rugalmassággal alakítani. Nappalis hallgatóként természetszerűleg sokkal könnyebb bekapcsolódni a hallgatói közösségi programokba és a kari közéletbe, mert a rendezvények nagyobb részére hétköznap kerül sor. Aki nappali munkarenden végzi tanulmányait, a tapasztalatok szerint sokkal több időt tud szánni az önképzésre, a tehetséggondozásban való részvételre is. Mindez esély, de felelősség is: aki él a lehetőségekkel, saját jövőjét építi.

A levelező munkarendű képzés azok számára lehet jó választás, akik munkanapokon döntően dolgoznak, s munka mellett szeretnék elvégezni az MBA képzést. A tanrendi órák levelező munkarenden szombatonként vannak, akkor azonban gyakran reggeltől (késő) délutánig, akár estig is eltartanak. A levelező képzés alacsonyabb óraszám mellett több egyéni hallgatói felkészülést, önálló tanulást igényel, mint a nappalis. Ezért előnyt jelenthet, ha valaki úgy vág bele, hogy már van felsőoktatási tapasztalata. Néhány tovább érv a levelező munkarendű képzés mellett:
•    A szombati tanítási napok miatt az éves szabadságot alapesetben nem kell igénybe venni tanulmányi kontaktórákon való részvételre, csak a vizsgaidőszakban kellhet néhány napot a tanulásra, vizsgázásra áldozni.
•    A levelező munkarendű képzés centrális helyen, a PPKE JÁK Szentkirályi utcai épületeiben vagy a Mikszáth Kálmán téren folyik, néhány percre a Kálvin tértől. A vizsgákra is ott kerül sor. A környéken a parkolás szombatonként ingyenes. A főbb fővárosi pályaudvarokról az Egyetem kb. negyedórán belül elérhető.
•    A levelezős hallgatók is jogosultak diákigazolványra, amely – többek között – jelentős kedvezményre jogosít a lakóhely és az egyetem közötti helyközi közlekedésben.
•    Diákhitelt a levelezős hallgatók is igényelhetnek 45. életévük betöltéséig.
•    Oktatóink és a tanszékek elektronikusan is elérhetők, nem kell minden kérdéssel, problémával személyesen kilincselni náluk.
•    Ha mégis személyes ügyintézés szükséges, a tanulmányi ügyek túlnyomó része meghatározott szombati napokon is rendezhető, mert ilyenkor a Tanulmányi Osztály nyitva tart.
•    A más intézményben már teljesített olyan tárgyak, amelyek részei az MBA szakos tantervnek is, kreditátviteli eljárással beszámíthatók a képzésbe. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mennyibe kerül az MBA képzés a Pázmányon?

Aki állami ösztöndíjas képzésre nyert felvételt, annak a képzésének a jogszabályban meghatározott költségét az állam fedezi.

Aki önköltséges képzésre nyert felvételt, annak a beiratkozáskor, illetve az egyes aktív félévekre történő bejelentkezéskor önköltséget kell fizetnie. A tanulmányaikat a 2024/2025. tanévben MBA szakon megkezdők számára az önköltség összege

  • nappali tagozaton 550.000,- Ft/félév,
  • levelező tagozaton 400.000,- Ft/félév.

Az önköltség befizetésére meghatározott szabályok szerint részletfizetés vagy fizetési haladék kérelmezhető. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Milyen ösztöndíjakra számíthatok?

Vannak tanulmányi alapon és vannak szociális rászorultság alapján nyújtott ösztöndíjak. Akik önköltséges képzésre nyertek felvételt, azoknak a tanulmányi ösztöndíjak közül mindenekelőtt a Szent Kajetán Ösztöndíjat ajánljuk. Ez a 2024. évi általános vagy pótfelvételi eljárásban a 2024/2025. tanévre a PPKE MBA szakjára felvett önköltséges hallgatók számára nyújt az önköltség 90%-át kitevő ösztöndíjat a 2024/2025. tanév őszi és tavaszi félévében a felvételi pontszám alapján képzett nappali, illetve levelező tagozatos rangsor első 10 helyén szereplő hallgatók számára.

Az állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésben részt vevő (nappali tagozatos) hallgatók második aktív félévüktől tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek, előző aktív félévi korrigált kreditindexük alapján.

A szociálisan rászoruló hallgatók rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjra pályázhatnak. Előbbi a hallgató tartós szociális helyzete alapján biztosított, havonta folyósított, utóbbi a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére egy összegben folyósított juttatás. Az önköltséges, nappalis hallgatók szociális alapú ösztöndíja továbbá a Szent Miklós Ösztöndíj, amely összetett szempontrendszer alapján segíti a juttatást elnyerő pályázókat.

A tájékoztatás nem teljeskörű. A részletes információkat a konkrét ösztöndíj pályázati felhívása, a Hallgatói Térítés és Juttatási Szabályzat, az egyetemi és kari honlapon, valamint a hallgatói önkormányzat felületein elérhető tájékoztatók tartalmazzák. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mit érdemes tudnom a felvételi pontszámításról?

A pontszámítás részleteiről a Felvételi Felsőoktatási Tájékoztatóból lehet tájékozódni.

A felvételhez szükséges minimum pontszám: 50 pont.

A felvételi összpontszám (max. 100 pont) az alábbiak összegeként érhető el:

Az oklevél átlaga alapján kapott pont (max. 60 pont):
Az oklevél századpontosságig számolt átlaga x 12.
A pontszámot a kerekítés általános szabályai szerint egész pontban kell meghatározni.

Egy beadott esettanulmányra kapott pont (max. 15 pont):
Az esettanulmánynál a szakmai tapasztalatból fakadóan a problémafelvetés relevanciája, a kifejtés tartalmi mélysége, és a megoldási javaslatok adekvát módja releváns (5-5-5 pont).

A szóbeli vizsgára kapott pont (max. 15 pont):
A szóbeli vizsga az esettanulmányhoz kapcsolódó érvek kifejtéséről és megvédéséről szól.

Többletpontok (max. 10 pont):
Többletpont adható:

  • Előnyben részesítésért:
    • hátrányos helyzet miatt 3 pont
    • fogyatékosság miatt 3 pont
    • gyermekgondozásért 2 pont
  • Szakmai publikációért:
    • idegen nyelvű szakkönyv vagy publikáció külföldi lektorált folyóiratban: 10 pont
    • magyar nyelvű publikáció lektorált szakmai folyóiratban: 8 pont
    • publikáció gyűjteményes kötetben, konferenciakötetben: 5 pont
    • nem lektorált publikáció: 2 pont
  • OTDK-ért:
    • OTDK első hely: 8 pont
    • OTDK második hely: 5 pont
    • OTDK harmadik hely: 3 pont
    • OTDK külön díj: 2 pont
  • Demonstrátorságért: 2 pont

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Melyek a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok?

  • A gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai
  • A műszaki képzési területről:
    • műszaki menedzser alapképzési szak
  • Az agrár képzési területről:
    • a vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szak
  • Az informatika képzési területről:
    • a gazdaságinformatikus alapképzési szak
  • Az orvos- és egészségtudomány képzési területről:
    • az egészségügyi szervező alapképzési szak

VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Melyek a bemenethez feltételesen elfogadott (alap)szakok?

Azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a Kreditátviteli Bizottság elfogad. Az MBA bemenethez ilyenkor az szükséges, hogy a jelentkező egyedül a kérdéses szakon vagy azon és más képzése(ke)n együttesen összesen minimum 45 kreditet már megszerzett az alábbi ismeretkörökben az alábbiak szerint:

  • módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 5 kredit,
  • közgazdasági ismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaság-elmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit,
  • üzleti ismeretek (vállalati gazdaságtan, pénzügytan, gazdasági jog, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit,
  • társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) területéről 10 kredit,
  • szakmai ismeretek (szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, vezetés és szervezés, kontrolling stratégiai tervezés, emberi erőforrás menedzsment) területéről 10 kredit.

Pázmányos hallgatók a PPKE kurzuskínálatában is megtalálhatják a feltételes bemenethez előírt kreditek teljesítésére alkalmas kurzusokat (lásd ebben a táblázatban).

Aki az MBA képzésre feltételes bemenetet lehetővé tevő szakról jelentkezik, annak előzetes kreditelismerési kérelmet (Kérelem MBA előzetes kreditelismerésére) kell benyújtania az intézmény elérhetőségére a jelentkezési határidőig.

A PPKE JÁK honlapjáról letölthető formanyomtatványt a Tanulmányi Osztály formanyomtatványai között találják.

Kérjük, hogy az oklevélmellékletben / leckekönyvben jelölje be a kreditelismerésnél figyelembe vehető tárgyakat, és legalább a korábbi képzőhelye tárgytematikájára mutató linkkel segítse a kreditelismerés folyamatát! VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Felvételt nyerhetek-e az MBA szakra jogászi diplomával?

Ha az előző kérdésnél írtaknak megfelelően igazolja 45 kredit megszerzését az ott meghatározottak szerint, akkor igen. A gyakorlatban ez úgy lehet esélyes, ha a jelentkezőnek a jogász szakon kívül volt más olyan képzése is, amelyről – a jogász képzésen teljesített, az MBA bemenethez releváns kreditekkel együtt – a szükséges 45 kreditet megszerezte. Pázmányos hallgatók a PPKE kurzuskínálatában is megtalálhatják a feltételes bemenethez előírt kreditek teljesítésére alkalmas kurzusokat (lásd ebben a táblázatban). Aki tehát PPKE jogász szakos hallgatóként MBA-ben gondolkodik, annak érdemes előre terveznie és a szükséges mértékben fölvenni más képzések tárgyait is. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Milyen dokumentumokat kérünk minden felvételizőtől?

  • Oklevelet és oklevélmellékletet:
    a pontszámítás alapja az oklevél átlaga (századpontossággal), ezért az oklevél mellé az oklevél átlag igazolását is be kell nyújtani, amennyiben azt nem tartalmazza az oklevélmelléklet.
  • Szakmai önéletrajzot:
    amelynek kiegészítéseként a felvételiző bemutatja szakmai érdeklődését, szakmai érdemeit és eredményeit, valamint közvetlen motivációját az alábbi kettő kérdést illetően: „Miért az üzleti életben akar karriert elérni?” és „Miért szeretné a PPKE MBA programját elvégezni?”
  • Esettanulmányt:
    melynek leadásával a jelentkező a felvételi írásbeli részét teljesíti és amely a szakmai tapasztalata során felmerülő menedzsment probléma megoldására irányul. A menedzsment probléma témáját közelebbről nem határozzuk meg (lehet pénzügyi, irányítási, vezetési, marketing, etikai, stb. természetű). Az esettanulmány terjedelme 20-30 ezer karakter közé essen! A szóbeli felvételi során ennek az esettanulmánynak a megbeszélésére, kifejtésére és megvitatására kerül sor 2 fős bizottság előtt.

Az esettanulmány benyújtási határideje 2024. április 22.
A 2024-es pótfelvételi eljárás során az esettanulmány beadási határideje 2024. augusztus 7.

A dokumentumot az E-felvételibe fel kell tölteni, valamint kérjük elküldeni az mba@jak.ppke.hu címre is. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Mit kell tudni a szóbeli felvételi vizsgáról?

A szóbeli vizsga a benyújtott esettanulmányhoz kapcsolódó érvek kifejtéséről és megvédéséről szól 2 fős bizottság előtt. Erre összesen 15 pont kapható.

A szóbeli vizsgára 2024. június 17. és 2024. július 5. között kerül sor. Pontos időpontjáról az intézmény értesíteni fogja a felvételizőt, a Felviben megadott e-mail címen keresztül. 

A 2024-es pótfelvételi eljárás során a szóbeli vizsgára 2024. augusztus 16-án kerül sor. Pontos időpontjáról az intézmény értesíteni fogja a felvételizőt, a Felviben megadott e-mail címen keresztül. 

Pontos időpontjáról az intézmény értesíteni fogja a felvételizőt, a Felviben megadott e-mail címen keresztül. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Miért a Pázmány MBA képzését válasszam?

Küldetésünk egy értékalapú, keresztény üzleti szemlélet átadása. Olyan szakembereket képzünk, akik nemcsak üzleti profizmusra törekszenek, hanem tisztában vannak morális felelősségükkel és igyekeznek vállalatvezetői tevékenységüket a profitnál magasabb rendű értékek, végső soron az emberi egyén és közösség kibontakozásának szolgálatába is állítani. Képzésünket nemcsak keresztény elkötelezettségű érdeklődőknek ajánljuk, hanem minden olyan üzletember számára, aki vallja, hogy üzlet és etika egymástól nem elválaszthatók.

Oktatásunkat áthatja egy sajátos módszer, az esetmódszer. A kurzus résztvevői a menedzser szemszögébe helyezkedve keresik a választ az üzleti döntéseket meghatározó konkrét kérdésekre. Itt elsősorban a diákok beszélnek. Az oktató irányítja, előbbre viszi a résztvevők között zajló eszmecserét, vitát, az érvek ütköztetését. A PPKE MBA szakján tanító oktatók jelentős része külön kiképzést kapott erre az oktatási módszerre a Navarrai Egyetem barcelonai üzleti iskoláján (IESE) tanító szakemberektől. Az IESE teljes idejű MBA képzése világelső a The Economist 2021. évi rangsorában és harmadik helyezett a Financial Times 2023. évi globális rangsorában.

A PPKE JÁK elsősorban közösség: az igazságot közösen kereső oktatók, hallgatók és munkatársak közössége. Ebből is fakad, hogy bár a karnak sok hallgatója van, a hangulat családias és barátságos. Legalábbis a JÁK-on frissen végzettek ezt emelik ki (Frissdiplomás felmérés 2021/2022 őszi félév). Aki befogadó, értékes közösséget keres, jó helyen jár a Pázmány jogi karán.

Aki önköltséges képzésre nyer felvételt, annak célszerű pályáznia a Szent Kajetán Ösztöndíjra, amellyel sikeres pályázat esetén az önköltség 90%-ának megfelelő ösztöndíj nyerhető el a 2024/2025. tanév első két félévében. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ

Ha kérdésem van még, hol tudok érdeklődni?

A képzéssel és a felvételivel kapcsolatos kérdéseket az mba@jak.ppke.hu címen várjuk. VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ