Záróvizsga-tételek – Alkotmányjog
- Közjog és magánjog. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben
- Az alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk
- A magyar alkotmány történeti fejlődése. Rendszerváltozás és alkotmányozás
- Alkotmányosság –demokrácia – jogállamiság
- Az államhatalmi ágak viszonya. Kormányformák. Magyarország kormányformája
- Szuverenitás fogalma, a szuverenitás-elméletek fejlődése. Államszerkezet és államterület
- Nép és a nemzet az alkotmányjogban. Felelősség a határon túl élő magyarokért
- A nemzetiségek a magyar alkotmányjogban
- Az állampolgárság
- Jogszabályok, jogforrási hierarchia
- Törvény a jogforrási rendszerben
- Rendelet a jogforrási rendszerben; a felhatalmazás
- A jogalkotás folyamata. A jogforrások érvényességi kellékei, a jogszabályok hatályossága
- A nemzetközi jog és a magyar jog. Az uniós jog és a magyar jog
- A képviselet és a választási rendszerek. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása
- A választójog fogalma, alapelvei. A választási eljárás
- Az országgyűlési képviselők választása
- A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása
- Parlament fogalma, kialakulása. A magyar Országgyűlés funkciói
- Az Országgyűlés megbízatásának létrejötte és megszűnése
- Az Országgyűlés ellenőrző funkciója. Interpelláció és kérdés. A bizottságok ellenőrző szerepe
- Az országgyűlési képviselők jogállása. Mentelmi jog, összeférhetetlenség
- A különleges jogrend
- A közvetlen demokrácia
- A köztársasági elnök
- Az alkotmánybíráskodás. Az Alkotmánybíróság szervezete, az Alkotmánybíróság hatáskörei
- Az Állami Számvevőszék
- Az alapvető jogok biztosa
- A Kormány és tagjai, az állami vezetők. Az önálló szabályozó szervek
- A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése. A politikai felelősség
- A pénzügyi alkotmányosság alapjai. Közteherviselés, költségvetés, zárszámadás. A Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács
- A bíróságok
- Az ügyészség
- A helyi önkormányzatok az államszervezetben
- Nemzetközi emberi jogi dokumentumok (keletkezés-történet, érvényesítési mechanizmusok)
- Az emberi jogok eszméjének fejlődése, „generációi” és sajátosságaik
- Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége az alapjogvédelem terén
- Az alapjogok korlátozásának tartalmi kritériumai az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat szerint
- Az élethez való jog
- Az emberi méltóság
- A diszkrimináció tilalma
- Lelkiismereti és vallásszabadság. Állam és egyház viszonya
- A szólás szabadsága – versengő jogok és értékek
- A sajtószabadság és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- Az információs önrendelkezési jog
- A szociális jogok alkotmányi védelme, hatályosulása és jellemzői
- A tulajdonhoz való jog az alkotmányjogban
Záróvizsga-tételek – Közigazgatási jog
1. A közigazgatás fogalma és igazgatástani alapjai.
2. A jogállamiság és az alkotmányosság elveinek hatása a közigazgatásra. A közigazgatás törvény alá rendeltsége.
3. A közigazgatási jog, mint a közjog része. Az alkotmányjog és a közigazgatási jog kapcsolata és elhatárolása.
4. A közigazgatás, mint szervezet (struktúra) felépítése, elvei.
5. A közigazgatási jog (szisztéma) szabályozási területei, sajátosságai.
6. A közigazgatási aktustan.
7. A közigazgatási jogviszonytan.
8. Közigazgatási funkciók, feladatkörök és tevékenységfajták.
9. A közigazgatás kontroll-mechanizmusai.
10. A szervezeten belüli igazgatás. Az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés.
11. Közszolgálat.
12. A Kormány és működése. A miniszterek, a minisztériumok
13. A központi államigazgatás és az önkormányzatok kapcsolata.
14. A központi államigazgatási szervek.
15. A helyi önkormányzatok működése.
16. A közigazgatási eljárás fogalma. A magyar közigazgatási hatósági eljárásjog története. Az Ákr. hatálya.
17. Joghatóság, hatáskör, illetékesség. Hatásköri, illetékességi összeütközés.
18. Az eljárási jogviszony. A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei.
19. A hatósági eljárás megindítása és megindulása. Igazolási kérelem.
20. A tényállás tisztázása és a bizonyítás elmélete. Bizonyítás a hatósági eljárásban és a közigazgatási perben.
21. Döntések a közigazgatási hatósági eljárásokban. A döntés közlése.
22. A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. Fellebbezés és felügyeleti eljárás.
23. A közigazgatási per, a közigazgatási jogvita, a generálklauzula.
24. A közigazgatási perekben eljáró bíróságok rendszere, hatáskörök. Egyesbíró és bírói tanácsok.
25. Eljárástípusok és határozatok a közigazgatási perben.
26. Jogorvoslatok a közigazgatási perben. A jogegységi panasz. Az alkotmányjogi panasz.
27. A jogerő elmélete. Véglegesség és jogerő.
28. Állami nyilvántartások, igazgatási nyilvántartások.
29. Az állami statisztikai tevékenység és a statisztika szervei.
30. A jelölt által választott ágazati igazgatás bemutatása (helye az alkotmányos rendszerben, alanyok, hatáskörök, különös eljárási szabályok, kontrolleszközök).
31. Rendészeti igazgatás. A Rendőrség.
32. A közigazgatási jog komplex felelősségi rendszere. Objektív és szubjektív felelősségi formák sajátosságai a közigazgatásban.
33. Szabálysértések és közigazgatási jog. Szabálysértési törvény mint kódex. Szabálysértési felelősség és eljárásfajták.
34. A közigazgatási szankciók típusai és funkciói.
35. A közigazgatási bírság és a nem-pénzfizetési szankciók jellemzői.
36. A statisztikai területi egységek nomenklatúrája (NUTS): az 1059/2003/EK rendelet bemutatása és a magyar térszerkezet megfeleltetése.
37. Tagállami közigazgatás az uniós döntéshozatalban: a koordináció fogalma, típusai, szereplői és azok feladata.