Záróvizsga-tételek – Alkotmányjog

 

  1. Közjog és magánjog. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben
  2. Az alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányok történeti fejlődése és csoportosításuk
  3. A magyar alkotmány történeti fejlődése. Rendszerváltozás és alkotmányozás
  4. Alkotmányosság –demokrácia – jogállamiság
  5. Az államhatalmi ágak viszonya. Kormányformák. Magyarország kormányformája
  6. Szuverenitás fogalma, a szuverenitás-elméletek fejlődése. Államszerkezet és államterület
  7. Nép és a nemzet az alkotmányjogban. Felelősség a határon túl élő magyarokért
  8. A nemzetiségek a magyar alkotmányjogban
  9. Az állampolgárság
  10. Jogszabályok, jogforrási hierarchia
  11. Törvény a jogforrási rendszerben
  12. Rendelet a jogforrási rendszerben; a felhatalmazás
  13. A jogalkotás folyamata. A jogforrások érvényességi kellékei, a jogszabályok hatályossága
  14. A nemzetközi jog és a magyar jog. Az uniós jog és a magyar jog
  15. A képviselet és a választási rendszerek. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása
  16. A választójog fogalma, alapelvei. A választási eljárás
  17. Az országgyűlési képviselők választása
  18. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása
  19. Parlament fogalma, kialakulása. A magyar Országgyűlés funkciói
  20. Az Országgyűlés megbízatásának létrejötte és megszűnése
  21. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója. Interpelláció és kérdés. A bizottságok ellenőrző szerepe
  22. Az országgyűlési képviselők jogállása. Mentelmi jog, összeférhetetlenség
  23. A különleges jogrend
  24. A közvetlen demokrácia
  25. A köztársasági elnök
  26. Az alkotmánybíráskodás. Az Alkotmánybíróság szervezete, az Alkotmánybíróság hatáskörei
  27. Az Állami Számvevőszék
  28. Az alapvető jogok biztosa
  29. A Kormány és tagjai, az állami vezetők. Az önálló szabályozó szervek
  30. A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése. A politikai felelősség
  31. A pénzügyi alkotmányosság alapjai. Közteherviselés, költségvetés, zárszámadás. A Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács
  32. A bíróságok
  33. Az ügyészség
  34. A helyi önkormányzatok az államszervezetben
  35. Nemzetközi emberi jogi dokumentumok (keletkezés-történet, érvényesítési mechanizmusok)
  36. Az emberi jogok eszméjének fejlődése, „generációi” és sajátosságaik
  37. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége az alapjogvédelem terén
  38. Az alapjogok korlátozásának tartalmi kritériumai az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat szerint
  39. Az élethez való jog
  40. Az emberi méltóság
  41. A diszkrimináció tilalma
  42. Lelkiismereti és vallásszabadság. Állam és egyház viszonya
  43. A szólás szabadsága – versengő jogok és értékek
  44. A sajtószabadság és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
  45. A gyülekezési jog
  46. Az egyesülési jog
  47. Az információs önrendelkezési jog
  48. A szociális jogok alkotmányi védelme, hatályosulása és jellemzői
  49. A tulajdonhoz való jog az alkotmányjogban

 

Záróvizsga-tételek – Közigazgatási jog


1. A közigazgatás fogalma és igazgatástani alapjai.
2. A jogállamiság és az alkotmányosság elveinek hatása a közigazgatásra. A közigazgatás törvény alá rendeltsége.
3. A közigazgatási jog, mint a közjog része. Az alkotmányjog és a közigazgatási jog kapcsolata és elhatárolása.
4. A közigazgatás, mint szervezet (struktúra) felépítése, elvei.
5. A közigazgatási jog (szisztéma) szabályozási területei, sajátosságai.
6. A közigazgatási aktustan.
7. A közigazgatási jogviszonytan.
8. Közigazgatási funkciók, feladatkörök és tevékenységfajták.
9. A közigazgatás kontroll-mechanizmusai.
10. A szervezeten belüli igazgatás. Az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés.
11. Közszolgálat.
12. A Kormány és működése. A miniszterek, a minisztériumok
13. A központi államigazgatás és az önkormányzatok kapcsolata.
14. A központi államigazgatási szervek.
15. A helyi önkormányzatok működése.
16. A közigazgatási eljárás fogalma. A magyar közigazgatási hatósági eljárásjog története. Az Ákr. hatálya.
17. Joghatóság, hatáskör, illetékesség. Hatásköri, illetékességi összeütközés.
18. Az eljárási jogviszony. A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei.
19. A hatósági eljárás megindítása és megindulása. Igazolási kérelem.
20. A tényállás tisztázása és a bizonyítás elmélete. Bizonyítás a hatósági eljárásban és a közigazgatási perben.
21. Döntések a közigazgatási hatósági eljárásokban. A döntés közlése.
22. A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. Fellebbezés és felügyeleti eljárás.
23. A közigazgatási per, a közigazgatási jogvita, a generálklauzula.
24. A közigazgatási perekben eljáró bíróságok rendszere, hatáskörök. Egyesbíró és bírói tanácsok.
25. Eljárástípusok és határozatok a közigazgatási perben.
26. Jogorvoslatok a közigazgatási perben. A jogegységi panasz. Az alkotmányjogi panasz.
27. A jogerő elmélete. Véglegesség és jogerő.
28. Állami nyilvántartások, igazgatási nyilvántartások.
29. Az állami statisztikai tevékenység és a statisztika szervei.
30. A jelölt által választott ágazati igazgatás bemutatása (helye az alkotmányos rendszerben, alanyok, hatáskörök, különös eljárási szabályok, kontrolleszközök).
31. Rendészeti igazgatás. A Rendőrség.
32. A közigazgatási jog komplex felelősségi rendszere. Objektív és szubjektív felelősségi formák sajátosságai a közigazgatásban.
33. Szabálysértések és közigazgatási jog. Szabálysértési törvény mint kódex. Szabálysértési felelősség és eljárásfajták.
34. A közigazgatási szankciók típusai és funkciói.
35. A közigazgatási bírság és a nem-pénzfizetési szankciók jellemzői.
36. A statisztikai területi egységek nomenklatúrája (NUTS): az 1059/2003/EK rendelet bemutatása és a magyar térszerkezet megfeleltetése.
37. Tagállami közigazgatás az uniós döntéshozatalban: a koordináció fogalma, típusai, szereplői és azok feladata.