A Jog- és Államtudományi Karon rendezett műhelytalálkozó neves tudósokat hozott össze, hogy a jogtörténet, a filozófia, a szemiotika és a kortárs jog szemszögéből újragondolják a több évszázados múltra visszatekintő Querelle des femmes-t – a nők természetéről, szerepéről és jogi státuszáról szóló intellektuális vitát. Az esemény gazdag interdiszciplináris párbeszédet kínált, nyomon követve a nőkről alkotott elképzelések fejlődését az ókori világtól a modern emberi jogi keretekig, és feltárva, hogy a női identitás hogyan formálja továbbra is a jogi normákat és gyakorlatokat.
A programot El Beheiri professzorasszony (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Római Jogi Tanszékének vezetője) nyitotta meg, aki a „Nők az ókori világban: szövegek olvasata” témát vizsgálta. Előadása rávilágított arra, hogy az ókori irodalmi és normatív források már akkor is árnyalt vitákat folytattak a nők természetéről és társadalmi szerepéről. Kiemelte, hogy a római jog nem választotta szigorúan el a biológiai természetet a társadalmi nemi szerepektől, és hogy az egyenlőség gyökerei már az ókori forrásokban is nyomon követhetők. Rámutatott továbbá, hogy számos szövegben a homines (férfiak) kifejezés gyakran implicit módon magában foglalta mind a férfiakat, mind a nőket, hacsak nem tettek kifejezett különbséget.
Erre a történelmi alapra építve Erdődy János (habilitált egyetemi docens és dékánhelyettes, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)  „Veteres voluerunt [...]” – Nők az ókori forrásokban és a joggyakorlatban címmel tartott előadást, amelyben elemezte, hogy a korai jogi hagyományok hogyan határozták meg a nők szerepét, és ezek az elképzelések hogyan tükröződtek a joggyakorlatban. Előadása rávilágított arra, hogy bizonyos jogi elismerések ellenére az ókori római társadalom tagadhatatlanul „férfiak világa” maradt, ahol a nemek közötti hierarchia határozta meg az életet.
Könczöl Miklós (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense; a HUN-REN Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatárs) az attikai szónokoknál a nők neveit és jogait vizsgálta. Előadása bemutatta, hogy a klasszikus Athén retorikai és nyelvi gyakorlata hogyan alakította a nők jogi láthatóságát és cselekvőképességét, különösen kitérve az örökléssel kapcsolatos ügyekre, ahol a házasság – vagy annak hiánya – előzetes kérdése döntő szerepet játszott.
A kortárs jogi kérdésekre térve Zakariás Kinga (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi docense) előadásában a „magzati szívverés” kötelező figyelembevételét mint a magyar abortuszjog új követelményét – az anya önrendelkezési jogának emberi jogi korlátait – tárgyalta. Előadásában kritikai szemmel vizsgálta a várandós nők (anyák) önrendelkezési jogának korlátait, és az életvédő szemszögből közelítette meg a szabályozást. Ennek során figyelembe vette mind a magzat érdekeit, mind a várandós nő különösen érzékeny helyzetét, kiemelve az egymással versengő jogok és értékek közötti komplex egyensúlyt.
Frölich  Johanna (a Ludovika Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense) „Az anyaság mint magán- és közügy” című kutatásával arra reflektált, hogy az anyaság hogyan helyezkedik el a személyes autonómia és a közjog metszéspontjában. Kiemelte továbbá, hogy az anyaság filozófiája egy szélesebb körű, az analitikus természetjoggal foglalkozó kutatási projekt részét képezi. Javaslata szerint a fogalom egyértelműbb megértése segíthet felhívni a figyelmet a sérülékeny anyai kötelékre és annak alapvető értékére a társadalom és az emberiség számára.
A reproduktív jogok és a biológiai realitások témáját tovább boncolgatta Navratyil Zoltán (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és dékánhelyettese), aki „Utolsó esély az anyaságra: a biológiai különbözőség mint végzet az Evans kontra Egyesült Királyság ügyben” című előadásában azt elemezte, hogy a jogrendszerek hogyan reagálnak a biológia által támasztott korlátokra a mesterséges megtermékenyítés területén. Ahogyan azt bemutatta, az ügy egyik központi ellentmondása az, hogy a formálisan egyenlő jogok a férfiak és nők közötti természetes reproduktív aszimmetria miatt egyenlőtlen és hátrányos eredményhez vezethetnek a nők számára.

A diskurzust a nemzetközi emberi jogokra kiterjesztve Clara Chapdelaine-Feliciati (a Xi’an Jiaotong-Liverpool Egyetem jogtudományi docense) „A gyermeklányok helyzete” című előadásában bemutatta "The Status of the Girl Child under International Law: A Semioethic Analysis." című könyve mögött álló kutatást. Ezen munkájára támaszkodva ő nyújtotta az első átfogó jogi elemzést a gyermeklányok nemzetközi jog szerinti státuszáról, összekapcsolva a jog és a szemiotika területeit. Innovatív elméleti eszközök – például a jelentés-értelem-jelentőség hármasa (sense, meaning, significance) és a szemiotika – alkalmazásával megvizsgálta a legfontosabb nemzetközi egyezményeket, köztük a Gyermekjogi Egyezményt és a CEDAW-t, hogy felmérje, mennyire hatékonyan ismerik el a gyermeklányokat, és kezelik a szexizmus, a gyermekellenesség és az interszekcionális diszkrimináció többrétegű kihívásait. Előadása rávilágított mind az értelmezési hiányosságokra, mind a nemzetközi jog nyelvének reformlehetőségeire.

Ezt követően Láncos Petra professzor (európai jogi professzor és dékánhelyettes, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a női perspektíva szerepét vizsgálta a nemzetközi tényfeltárásban, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a nők tapasztalatait beépítsék a nemzetközi jogi folyamatokba a pontosabb jelentéstétel biztosítása érdekében – különösen azokon a területeken, ahol túlnyomórészt nők vesznek részt, vagy ahol a nők egyedi és nélkülözhetetlen perspektívát hoznak.

Végül Molnár Sarolta (a Pázmány JÁK egyetemi docense) áttekintette a nők helyzetét a családjogban, hangsúlyozva, hogy a férfiak köré épített egyenlőség nem igazságos, és hogy a „nemek szempontjából semleges” családjog azzal a hibával járhat, hogy eltünteti a reprodukció, a gondozás és a gazdasági kiszolgáltatottság terén fennálló valós, rendszeres aszimmetriákat, amelyek így újra megerősíthetik az egyenlőtlenséget.

A műhelybeszélgetés rámutatott arra, hogy a Querelle des femmes alapvető kérdései továbbra is rendkívül relevánsak: miközben a jognak az egyenlőségre kell törekednie, egyúttal szembe kell néznie a különbségek valóságával is. A kibontakozó élénk vita megerősítette, hogy a történelmi és filozófiai betekintés és a kortárs jogi elemzés ötvözése értékes perspektívákat kínál arra nézve, hogyan érhető el a nemek jogi értelmezésének igazságosabb és árnyaltabb megközelítése.