Ugray György Pietá című szobra 1941-ben készült, most pedig a művész családja, Egyetemünk Jog- és Államtudományi Karának adományozta az alkotást. Ugray György 1940–41-ben Rómában tanult és dolgozott, ekkor készítette Flóra, Primavera, Pietà, Szent István című szobrait.
A római iskola alkotójának, Ugray György művészetének középpontjában az emberi alak állt: klasszikus ihletésű, realista szemléletű szobrászatának legfontosabb megvalósult művei a történeti tematikát feldolgozó domborművek. Bár megvalósult domborműveinek többségét a rendszerváltás után eltávolították a közterületekről és közintézményekből, több gipszből és fából mintázott szobrát viszont kőbe faragták vagy bronzba öntötték és állították fel méltó helyen. A művész halála után felesége a harmadik kerületi Kórház utcai lakásban egy – azóta sajnálatosan megszűnt – lakásmúzeumot alakított ki, az alkotás itt várakozott sorsára. Most a hagyaték kezelői a szobrász számos más alkotásával együtt kezükbe vették a mű sorsát.
A szobor megáldását megelőzően először Dr. Komáromi László a JÁK dékánja beszédében azt a kérdést válaszolta meg, hogy miért van szükség egy Szűz Máriát ábrázoló szoborra az egyetem falain belül. „Szűz Mária a megtestesült ige, az első a szentek között, így egy katolikus egyetemen indokolt az ő ábrázolása.” A JÁK Dékánja elmondta a Szent Szűz alakja figyelmeztet a tiszta áldozatra, a belső készenlétre és a csend végtelen hatalmára, így minden hallgató, oktató és kolléga számára inspiráló lehet az ő alakja.
