A piaci visszaélésekről szóló 596/2014 EU rendelet (Market Abuse Regulation, a továbbiakban: MAR) egyik központi fogalma az ésszerű befektető. E fogalom értelmezése számos kapcsolódó kérdést von maga után, például azt, hogy melyek azok az információk, amelyek esetében valószínű, hogy a MAR 7. cikkének (4) bekezdése értelmében jelentős hatással lehetnek a pénzügyi eszközök árára tekintettel. Nem világos, hogy az ésszerű befektető fogalmát hogyan kell értelmezni ebben az összefüggésben. A vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29 EK irányelv (18) preambulumbekezdésében a jogalkotó kifejezetten rögzíti, hogy az átlagfogyasztói minőség vizsgálata nem statisztikai teszt, és az átlagfogyasztó fogalmát az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni. A MAR azonban hallgat az ésszerű befektető fogalmáról. Bár az ésszerű befektető a piaci visszaélésről szóló európai szabályozás egyik központi fogalma, e fogalom értelmezésénél még mindig nagy a bizonytalanság.
David Bartlitz (Paderborni Egyetem) előadása e jogbizonytalanságot vette górcső alá, amikor az ésszerű befektető fogalmát empirikus szemszögből vizsgálta. Megközelítésének lényege egy esemény-tanulmány elvégzésében állt, amely során meghatározott részvényekre vonatkozó ad hoc bejelentéseket elemzett. Bartlitz a releváns ad hoc bejelentéseket esetcsoportokba rendezte azzal a céllal, hogy gazdasági és jogi következtetéseket vonjon le a vizsgált bejelentések árra gyakorolt hatásairól.
