Bevezetés  a jogfogalmakba

A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István, Dr. Könczöl Miklós, Dr. Tattay Szilárd

kredit: 4
félév: 1
óratípus: előadás
óraszám: N:2, L:15
előhallgatás: ---
számonkérés: kollokvium

 A tantárgy tartalma:

 A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelméleti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, körülbelül egyharmada pedig az államelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához elengedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudomány-rendszertani bevezetéssel kezdődik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismertetése, majd az összehasonlító jogi bevezetést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul.
 
Tananyag:
Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Ötödik, átdolgozott kiadás. Miskolc, Prudentia Iuris, 2012.
Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest, SzIT, 2003.

A tanegység propedeutikus jellegű. Célja elsősorban az, hogy bemutassa és elemezze a jogi tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen alapvető jogi fogalmakat (jog, jogszokások, jogrendszer, jogcsaládok, jogi kötelezettség, alanyi jog, jogi felelősség, állam, államszervezet etc.), megismerkedjenek a jogösszehasonlítás alapjaival, valamint néhány jogelméleti problémával is (jogforrások kérdése, jog és erkölcs kapcsolata, jogértelmezés fajai etc.).

Tanegység tartalma:
1. A jogász és a jog
2. Jog és jogtudomány
3. A jogforrások
4. A társadalmi normák és a jog
5. A jog keletkezése és a jogalkotás.
6. A jogszabályok
7. A jogrendszer
8. A jogrendszerek csoportosítása
9. A jogösszehasonlítás
10. Jogkövetés és jogalkalmazás.
11. A jogviszony és a jogi felelősség
12. Az államfogalom összetevői
13. Az államhatalom és szervezete

 

Bevezetés a jogfogalmakba

2024/25 tanév őszi szemeszter

Felkészülést segítő kérdések, tételsor a szóbeli kollokviumhoz

 

Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Ötödik, átdolgozott kiadás. Miskolc: Bíbor 2012.

Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Budapest: Szent István Társulat 2002, etc.

  

  1. Tudomány és paradigma (Ea. [Tk. 7–34. olvasmány])
  2. A jogtudomány mint társadalomtudomány (Ea.)
  3. A jogászi hivatás és a jogászi ethosz (Ea., Tk. 36–50., 57–62. „A jogászi szakmák a modern jogrendszerekben” [Tk. II. fejezet többi része olvasmány])
  4. A jogtudományok osztályozása (Ea. [Tk. 29–34. olvasmány])
  5. Természetjog és pozitivizmus (Ea.)
  6. Igazságosság és jogbiztonság (Ea.)
  7. A társadalmi normák kialakulása és a jog (Ea.)
  8. A társadalmi normák jellemzői és szerepük (Tk. 90–92. Ea. „A társadalmi normák szerepe”)
  9. Normatív pluralizmus, juridizáció, dejuridizáció (Ea.)
  10. Jog és jogforrás. A jogforrás-fogalmak tipológiája (Tk. 63–68., Ea.)
  11. Formális és nem-formális jogforrások (Tk. 69–81.)
  12. A jogalkotás típusai és folyamata (Ea., Tk. 82–89.)
  13. Jogi norma – jogtétel – jogszabály – jogszabályhely (Tk. 93–94.)
  14. A jogi normák szerkezeti elemei. Hipotézis – diszpozíció – jogkövetkezmény (Ea., [Tk. 94–98. nem jó!])
  15. A jogszabályok tipológiája (Ea. [Tk. 99–101. nem pontos!])
  16. A joganyag rendezése (Ea., Tk. 101–103.)
  17. A jogszabályok érvényessége és hatálya (Ea., Tk. 104–109.)
  18. A jogrendszer tagozódása. Közjog – magánjog (Ea., Tk. 110–117.)
  19. A jogrendszer horizontális tagozódása. A jogágak (Ea., Tk. 117–126.)
  20.  A jog vertikális tagozódása (Ea, Tk. 126–131.)
  21. A jogrendszer egységessége, normakollízió. Hatáskör, illetékesség (Tk. 133–136.)
  22. A joghézag és a jogszabályok értelmezése (Tk. 131–133., 182–184.)
  23. A jogösszehasonlítás általános kérdései. A jogrendszerek csoportosítása (Ea., Tk. 137–145. „Az iszlám jog” olvasmány)
  24. A common law jogcsalád (Ea., Tk. 155–166.)
  25. A római-germán jogcsalád (Ea., Tk. 147–155.)
  26. Az EU és az európai jog (Tk. 166–173.)
  27. Jogérvényesülés, jogkövetés, jogismeret, jogalkalmazás (Ea., Tk. 175–178.)
  28. A jogalkalmazás modellje. A jogi eljárás és az eljárási jog (177–181., 186–189.)
  29. A jogalkalmazás szakaszai (Tk. 181–186.)
  30. A közigazgatási és a büntetőeljárás (Tk. 189–194.)
  31. A polgári peres eljárás és a mediáció (Tk. 194–198.)
  32. A laikus részvétel a bíráskodásban (Tk. 198–202.)
  33. A jogviszony (Tk. 203–207.)
  34. A jogi tények (Ea., Tk. 207–209.)
  35. A jogviszony elemei (Tk. 207–217.)
  36. Felelősség és felelősségrevonás a jogban (Tk. 217–226.)
  37. A feudális abszolutizmus állama (Tk. 227–232.)
  38. A polgári állam (Tk. 232–237., Ea. „Az államfogalom elemei”)
  39. A polgári állam fő formái a XIX–XX. században (Tk. 237–255.)
  40. A hatalommegosztás tanának lényege (Ea., Tk. 261–265.)
  41. A totális állam (Tk. 251–258. [258–260. olvasmány])
  42. A törvényhozó hatalom (Tk. 266–269.)
  43. A végrehajtó hatalom (Tk. 269–273.)
  44. A bürokratikus szervezet (Tk. 279–284.)
  45. A bíráskodás mint hatalmi ág (Tk. 273–279.)
  46. A szuverenitás fogalma (Tk. 285–293.)
  47. A szuverenitás belső oldala (Tk. 293–303.)
  48. A szuverenitás külső oldala (Tk. 303–309.)
  49. Az államok osztályozásának elméleti kérdései (Ea., Tk. 310–312.)
  50. Az államok klasszikus osztályozása (Tk. 312–316.)
  51. Az államok jogi-szervezeti szempontú osztályozása (Tk. 316–324.)
  52. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása (Tk. 324–329.)