Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások
.png)
A rendezvényre egyetemi oktatók és hallgatók jelentkezhetnek!
A közigazgatás digitalizációja már több mint egy évtizede szerepel az európai tagállamok napirendjén, azzal a céllal, hogy a közigazgatási szolgáltatásokat hatékonyabbá és összekapcsolhatóvá tegyék. A digitalizáció számos előnnyel járhat a közigazgatás területén: felgyorsíthatja a közigazgatási eljárásokat, miközben csökkentheti a személyzeti és raktározási költségeket egy olyan időszakban, amikor a kormányok takarékoskodásra törekednek. Emellett megteremti a személyes és egyéb adatokat tartalmazó közigazgatási nyilvántartások interoperabilitásának kereteit, ami rendkívül fontos az egyablakos ügyintézés szempontjából. Az így létrejövő e-közigazgatás a távoli területeken élő lakosok számára is elérhetővé válik, miközben biztosítja a távmunkához szükséges környezetet a közigazgatási személyzet számára, biztosítva a közigazgatás megfelelő működését válság- vagy vészhelyzetekben, például háború vagy világjárvány idején is.
A közigazgatás digitalizálása azonban komoly kihívásokat is rejt magában: az adatvezérelt algoritmikus döntéshozatal legitimitási vagy elfogultsági problémákat vethet fel. Erre példa az Egyesült Királyságban 2020-ban kirobbant A-level algoritmus-botrány, ahol a leghátrányosabb helyzetű tanulók jegyeit túlzottan leminősítették. Az automatizált döntéshozatal - hatókörétől függően - magában hordozza a tisztességtelen döntések kockázatát, például azáltal, hogy megszünteti a mérlegelési jogkört az egyes egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsággal kapcsolatos döntéshozatal során. Ellenőrzés nélkül az algoritmusok akár idegengyűlölő döntéseket is hozhatnak: a hollandiai gyermekgondozási segélycsalási botrány jó példa erre. A hatóságok a csalással gyanúsított - jellemzően etnikai kisebbségekhez tartozó - családokat kizárólag egy öntanuló algoritmus "kockázati profiljai" alapján szankcionálták, ezeket azonban elfogult adatokkal tápláltak.
Az adatmegosztás feltételeinek szabályozásával az uniós adatkezelési intézkedéscsomag célja, hogy az uniós polgárok és a gazdaság javát szolgáló adatvezérelt innováció fellendüljön, miközben áthidalja a digitális szakadékot. Az adatcserét vagy a digitális nyilvántartások - beleértve a különböző közigazgatási szervek által kezelt vagy tárolt nyilvántartásokat is - interoperabilitását azonban nemcsak szemantikai és technikai kihívások, hanem olyan jogi követelmények is akadályozhatják, mint az adatbiztonság és az adatvédelem a tagállamokon belül és a tagállamok között. A teljes interoperabilitás sértheti a jogokat és érdekeket, például amikor az egészséggel és nemi orientációval kapcsolatos személyes adatok közigazgatásokon vagy akár vállalatokon keresztül is hozzáférhetővé válnak, mint a Grindr-botrányban.
A digitalizáció egyenlőtlen fejlődése, a hozzáférés vagy az ellenőrzés hiánya szintén problémás lehet. A Magyarországon rövidesen bevezetendő "digitális állampolgárság" tartalmazza az állampolgár összes jogosítványát és személyi igazolványát, lehetővé teszi az elektronikus aláírást, a hatóságokkal való kommunikációt, sőt a fizetést is. Mivel azonban a digitális állampolgársághoz tartozó funkciók digitalizálásának technikai üteme eltérő, a polgárok nem fognak tudni hozzáférni a digitális állampolgárság funkcióinak teljes köréhez. Ami a hozzáférhetőséget illeti, a digitális írástudással, hardverrel vagy csatlakozási lehetőséggel nem rendelkező polgárok, például a lakosság idősebb vagy szegényebb tagjai, illetve a kisebbségi nyelvet beszélők nehézségekbe ütközhetnek a közigazgatási szolgáltatásokhoz való joguk gyakorlása során az átalakult, digitális közigazgatási környezetben. Ez jogfosztottsághoz vezethet, mivel másokra kell hagyatkozniuk ügyeik digitális intézésében, vagy akár diszkriminációhoz is, például amikor a digitális kompetenciákkal nem rendelkező szülők nem tudnak kommunikálni a digitális iskolai rendszereken keresztül, aminek következtében a kisebbségi háttérrel rendelkező gyermekeknek jellemzően meg kell ismételniük az osztályukat. Végezetül az adminisztratív személyzet távoli munkáját is megfigyelhetik, ami esetleg a magánélethez fűződő ésszerű elvárások sérelmét okozhatja (vö. Copland kontra Egyesült Királyság, az EJEB 2007. április 3-i 62617/00. sz. határozata).
A REALaw a következő 2024-es Fiatal Kutatók Fórumára várja az előadásokat, amelyet 2024. szeptember 5-6-án tartanak Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, többek között a következő témákban:
- a közigazgatás digitalizációjának uniós és nemzeti követelményei, illetve európai összehasonlító elemzés a közigazgatás digitalizációjáról;
- az általános közigazgatási jogi elvek (pl. gondossági kötelezettség, hatékony jogorvoslat, arányosság stb.) követelményei a digitalizációval összefüggésben;
- az e-közigazgatás uniós adatvédelmi vonatkozásai;
- az e-közigazgatási szolgáltatások által okozott károkért való felelősség;
- hozzáférés és digitális szakadék az e-közigazgatásban;
- a közigazgatás digitalizációjának új kihívásai, beleértve az elfogultság vagy megkülönböztetés veszélyét stb.
