Tisztelt Hallgatók!
A Nemzetközi jogi záróvizsga anyaga Kovács Péter "Nemzetközi Közjog" (Osiris, Bp., 2011.) c. tankönyve, továbbá az európai jogi záróvizsga megjelölt tankönyvei az előadásokon elhangzottakkal és a záróvizsga előkészítőn említett frissítésekkel együtt.
Az Európajog záróvizsga anyaga: Szabó Marcel-Gyeney Laura-Láncos Petra Lea - Pünkösty András (Szerk.) Az Európai Unió jogának alapjai (Pázmány Press 2021.), valamint Szabó Marcel-Gyeney Laura-Láncos Petra Lea: Uniós szakpolitikák (Pázmány Press 2019.), az előadásokon elhangzott firssítésekkel együtt.
Az itt közölt oldalszámok és információk tájékoztató jellegűek, a tananyagot semmilyen értelemben nem korlátozzák, ezért a vizsgán a megjelölt oldalakon nem szereplő kiegészítő kérdésekre is számítani lehet.
EURÓPAJOGI TÉTELEK
1. Az európai integráció mélyülése: az alapító szerződések főbb rendelkezései; az Egységes Európai Okmány; a Maastrichti Szerződés; az Amszterdami Szerződés; a Nizzai Szerződés; az Alkotmányszerződés; a Lisszaboni Szerződés. Az alapító szerződések jelenlegi struktúrája
2. Az európai integráció bővülése 1958-tól napjainkig és a Brexit. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
3. Az Európai Unió, mint a nemzetközi jog alanya. A szupranacionalitás fogalma. A második világháború után született főbb integrációs elméletek (funkcionalizmus, euroföderalizmus, tranzakcionizmus, interdependencia elmélet, rezsimelmélet, kormányközi megközelítés, neofunkcionalizmus).
4. Az Európai Unió jogforrási rendszere. Az elsődleges jog. Az általános jogelvek helye a jogforrási hiearchiában
5. Az Európai Unió jogforrási rendszere. A másodlagos jog. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések
6. Az Európai Unió hatáskörei a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően. Az Európai Unió hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos elvek
7. Az uniós jog közvetlen hatálya. A közvetett hatály. A közvetlen hatály és a közvetett hatály elhatárolása
8. Az uniós jog elsőbbsége: az Európai Bíróság megközelítése. Alapjogi fenntartás, szuverenitáskontroll, identitáskontroll fogalma, a német és a magyar alkotmánybíróság gyakorlata
9. Az Európai Bizottság (összetétel, kinevezés és elmozdítás, működés, döntéshozatal, hatáskörök)
10. Az Európai Parlament (összetétel, megválasztás, működés, döntéshozatal, hatáskörök)
11. Jogalkotás az Európai Unióban (rendes jogalkotási eljárás, különleges jogalkotási eljárások)
12. Az Európai Tanács összetétele, jelentősége és hatásköre. Az Európai Tanács és az Európa Tanács elhatárolása
13. A Tanács összetétele, feladat- és hatáskörei, döntéshozatala. A COREPER
14. Az Alaptörvény E) cikke. A magyar álláspont kialakítása és érvényesítése az Európai Unióban. Szubszidiaritás-vizsgálat
15. Az Európai Bíróság és a Törvényszék összetétele, hatásköre. Az Európai Unió Bírósága eljárásrendje
16. Az Európai Unió szerződéses és szerződésen kívüli felelőssége
17. Az előzetes döntéshozatali eljárás
18. Kötelezettségszegési eljárások
19. A tagállam kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése miatt
20. Megsemmisítési eljárás és semmisségre hivatkozás. Mulasztási eljárás.
21. Az Európai Unió céljai és értékei. Az EUSz. 7. cikke szerinti eljárások. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Az alapvető jogok védelme az uniós jogban (az Európai Bíróság gyakorlata és az Alapjogi Charta)
22. Az uniós polgárság jogintézménye. Uniós polgárság és tagállami állampolgárság. Az uniós polgárokat megillető jogok
23. A szabad mozgás irányelv rendszere: a kiutazás, a beutazás és a tartózkodás joga és korlátai
24. Az egyenlő bánásmód elve és a diszkrimináció tilalma az uniós jogban. Az őshonos kisebbségek védelme az uniós jogban
25. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség. A közös mezőgazdasági politika
26. A közös kül- és biztonságpolitika. A közös kereskedelempolitika
27. Az áruk szabad mozgása – a vámok és a vámokkal egyenértékű díjak tilalma, a diszkriminatív és protekcionista adók tilalma
28. Az áruk szabad mozgása – a mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
29. A munkavállaló fogalma az uniós jogban, a munkavállalók szabad áramlásának tartalma és lehetséges korlátozásai
30. A letelepedés szabadsága
31. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabályai az uniós és a magyar jogban
32. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
33. A tőke szabad mozgása
NEMZETKÖZI KÖZJOGI TÉTELEK
1. A nemzetközi közjog sajátos természete, kötelező erejének alapja
2. A nemzetközi jog magyarországi alkalmazása
3. A nemzetközi közösség és jogrend kialakulása a XVI. századtól napjainkig
4. A nemzetközi szerződések megkötésének folyamata
5. A nemzetközi szerződések érvénytelensége
6. A nemzetközi szerződések értelmezése
7. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások
8. A nemzetközi szerződések relatív hatálya és a normakonfliktus
9. A nemzetközi szerződések megszűnése
10. Szokásjog és kodifikáció
11. A "civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek", a méltányosság és az "ex aequo et bono" értékelése jogforrástani szempontból
12. Az államok egyoldalú aktusainak jogforrási szerepe
13. A nemzetközi szervezetek jogi aktusainak jogforrási jellege
14. A bírói gyakorlat és a jogtudomány szerepe a nemzetközi jogban
15. Az állam fogalmi elemei
16. Az állami főhatalom fogalma és fajtái, az állami immunitás
17. Az erőszak alkalmazására vonatkozó nemzetközi jogi szabályok alakulása: ius ad bellum és ius contra bellum
18. A népek és nemzetek önrendelkezési joga
19. A belügyekbe avatkozás tilalma és az együttműködési kötelezettség
20. Az államterület megszerzésének nemzetközi jogi szabályai
21. Az államelismerés és a kormányelismerés
22. Államutódlás
23. A nemzetközi szervezetek szerveinek tipológiája összetétel és hatáskör szempontjából
24. Az államok nemzetközi jogi felelősségének konstitutív elemei
25. Kimentési okok az államok nemzetközi jogi felelőssége alól
26. Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban
27. Az emberi jogok védelme az Európa Tanácsban
28. A nemzetközi migráció és a menekültek jogállása
29. A nemzetközi jogi kisebbségvédelem alapintézményei
30. A diplomáciai kapcsolatok létesítése, az állandó diplomáciai képviselet feladatai
31. A diplomáciai kiváltságok és mentességek
32. A konzuli kapcsolatok létesítése, a konzuli képviselet feladatai
33. A konzuli kiváltságok és mentességek
34. A diplomáciai és a konzuli védelem
35. A nemzetközi jogviták rendezésének nem bírói eszközei
36. A nemzetközi jogviták rendezése választottbíróság révén
37. A Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárás legfontosabb szabályai
38. A Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezési eljárásának legfontosabb szabályai
39. A Biztonsági Tanács hatásköre a nemzetközi béke és biztonság megóvása érdekében
40. A fegyveres összeütközések nemzetközi joga: a humanitárius nemzetközi jog alapvető szabályai
41. A Duna nemzetközi jogi helyzete
42. A tengeri övezetek nemzetközi jogi helyzete
43. A polgári légi közlekedésre és a világűr használatára vonatkozó legfontosabb nemzetközi jogi szabályok
44. A környezetvédelem legfontosabb szabályai
