A gazdaság és a jog metszete

Létrejötte óta töretlen az érdeklődés a Gazdasági jogi szakjogász képzés iránt, melynek középpontjában a gazdaság és a jog metszete áll. A képzés átfogó tudást ad a gazdaság működéséről, megmutatja a jogászok számára is fontos gazdasági összefüggéseket, segítséget nyújt abban, hogyan lehet a közgazdaságtan nyelvét a jogra fordítani és viszont. Mindezekről Dr. Szalai Ákos szakfelelőssel, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet egyetemi docensével beszélgettünk.

Miért kell ötvözni a gazdaságot és a jogot egy képzésen belül?

Olyan képzést szerettünk volna létrehozni, ami a jogászok számára összeszedi azokat a fontosabb közgazdasági jellegű fogalmakat, gazdasági összefüggéseket, amelyek a jogi munkájukat segítik, ott, ahol ezek a fogalmak, összefüggések a leggyakrabban megjelennek. Ilyen pl. a polgári jog, az adójog, a számvitel vagy a versenyjog területe. Szeretnénk bemutatni, hogy egy-egy fogalom miként tér vissza a legkülönbözőbb jogterületeken: lehet, hogy jogilag nem is ugyanúgy nevezzük, de a mögötte lévő gazdasági logika hasonló. A tananyagot is úgy állítottuk össze, hogy azokat a jogi és gazdasági témákat válogattuk ki, amelyeknél ezeket az összefüggéseket a legegyszerűbb megmutatni és megértetni.

Ehhez az oktatók részéről sem elég pusztán a jogi tudás.

Kifejezetten olyan oktatókat kértünk fel, akik a saját területükön nem csak kiváló jogászok, hanem a mögöttes gazdasági logikát is ismerik; akik mind a két területet értik, és nem csak arra képesek, hogy megtanítsák a közgazdasági részét vagy a jogi részét, hanem a kettő közötti összefüggést is látják. Ez az egész képzésnek a kulcsa. A gazdaság és a jog metszetét szeretnénk megértetni, átfogóan, nem egy-egy területbe belemélyedve.

Hiszen – és ezt mindig elmondom a hallgatóknak a képzés elején – a jogászoknak tudniuk kell, hogy az ügyfeleik nagy része nem fog jogi nyelvet beszélni, közgazdászoknak pedig, hogy a jogászok nem beszélik a közgazdaságtan nyelvét. Ezért van szükség arra a „fordítóprogramra", amit itt megmutatunk, hogyan lehet azt viszonylag könnyen megérteni és a jog nyelvére lefordítani, amikor valaki jogilag nem szabatosan mondja el, hogy mit szeretne.

A tanárainknak túlnyomó része a Pázmányról érkezik, egy másik, igen jelentős aránya pedig a Corvinusról. Ők ott jogászként a közgazdászok számára fordítják le a jogot, nem a jogászok számára fordítják le a közgazdaságtant. Az ő tanításukban és ügyvédként a munkájukban is megjelennek ezek az egyszerre gazdasági és egyszerre jogi összefüggések és egymásra hatásuk.

Könnyen boldogulnak a jogászok a közgazdaságtannal?

Az eddigi tapasztalataim szerint azt mondhatom, hogy a többségük igen, nem jelent számukra megugorhatatlan kihívást. Bár azt mindig elmondják a hallgatók, hogy „át kell állítani az agyukat", mert az egyes jogi fogalmakról ők nem ebben a kontextusban gondolkoztak eddig. Lehet, hogy egy kicsit több erőfeszítéssel, mint ha egy klasszikus jogi logika szerint felépülő képzésen vennének részt, de sikerülni szokott nekik az ismeretek elsajátítása.

Mennyire gyakorlatorientált a képzés?

Az évek múltával egyre inkább azt merem mondani, hogy igen erőteljesen gyakorlatorientált ez a szakunk. Természetesen ez óránként, tantárgyanként eltérhet. Olyan témáknál, amelyekbe mélyebben kell belemennünk, mert bizonyos fogalmakkal a jogászok akkor találkoznak először, pl. a pénzügyi alapfogalmak vagy éppen a számvitel esetén, természetesen van elmélet is. De az elmúlt években, nagyjából a tárgyak felénél kialakítottuk azt a rendszert, hogy az elméleti anyaggal nem időzünk az órákon, hanem azt előadás formájában, online tananyagként előre odaadjuk a hallgatóknak, hogy hallgassák meg, amikor kedvük, idejük engedi. Az órákon pedig kifejezetten ezeknek a gyakorlati megjelenését vesszük végig; magyar vagy éppen külföldi jogi eseteket dolgozunk fel a jogi és közgazdasági fogalmak segítségével.

Kiknek ajánlható a képzés?

Arról már ejtettünk szót, hogy mik azok a területek, amikkel foglalkozunk: adójog, számvitel, társasági jog, versenyjog, kártérítési jog. A Deák Intézetben mindegyikre van külön képzés is, tehát ha valaki valamelyik területen nagyon el akar mélyedni, akkor megtalálhatja rá a megfelelő képzést. A gazdasági jogi szakjogász képzés azoknak ajánlható, akik kevésbé akarnak egy-egy területre specializálódni, a gazdaság működése általában érdekli őket, a gazdaság és a jog közötti kapcsolat van a fókuszukban a munkájuk vagy az érdeklődésük miatt. Azoknak tehát, akik olyan gazdasági összefüggéseket szeretnének megérteni, amik kompatibilisek a különböző területeken. Ez a tudás nagy segítségükre lesz akkor, hogyha egyszer majd területet váltanak, és pl. a szerződési jogból a társasági jog irányába vagy a kártérítési jogból a versenyjog irányába fordulnak. De azoknak is ajánlható, akik ügyvédként, bíróként sok területtel foglalkoznak.

Érkeznek pozitív visszajelzések a hallgatóktól?

Az első vizsgán mindig rászánom az időt arra, hogy elbeszélgessek a hallgatókkal. Sokan mondják, hogy nem hirdetésekből értesültek, tájékozódtak a képzésről, hanem azok a kollégáik, barátaik erősítették meg őket abban, hogy a munkájában használni tudják az itt megszerzett tudást, akik már elvégezték a képzést.