A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János
| kredit:4 | félév: 4 | óratípus: előadás | óraszám:N:2; L:15 | előhallgatás: Bevezetés a jogfogalmakba | számonkérés: kollokvium |
A tantárgy tartalma:
Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a méltányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében - tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jogellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében. Francisco Suárez törvény- és jogfelfogása. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány.Tananyag:Frivaldszky János szerk.: A jogi gondolkodás mérföldkövei a kezdetektől a XIX. század végéig SzIT Budpapest 2016.Tételsor 2022-23. tanév 2. félév
A.
1. Klasszikus görög retorika és jog (7-10.)
2. Arisztotelész jogi retorikája (10-15.)
3. A római jogi örökség: Ulpianus (19-28.)
4. A római jogi örökség: Cicero (28-32.)
5. A római jogi örökség: a dialektika szerepe (32-38.)
6. A római jogi örökség: jog, igazságosság, méltányosság (38-48.)
7. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig (53-59.)
8. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése: logica vetus és logica nova (61-68.)
9. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése: retorika és dialektika (68-80.)
10. Aquinói Szent Tamás gondolati rendszere: az örök törvény (96-104.)
11. Aquinói Szent Tamás gondolati rendszere: a természeti törvény (105-115.)
12. Aquinói Szent Tamás gondolati rendszere: a pozitív jog (115-122.)
13. William Ockham jogfilozófiája: természetjog (129-133.)
14. William Ockham jogfilozófiája: természetes jogok (134-137.)
15. Luther Márton törvénykoncepciója (142-147.)
16. A kálvini tanrendszer: teológiai-antropológiai alapok (152-157.)
17. A kálvini tanrendszer: természeti törvény és pozitív törvény (157-164.)
18. Francisco Suárez jogfilozófiai szintézise: a törvény fogalma és fajai (172-176.)
19. Francisco Suárez jogfilozófiai szintézise: a jog objektív és szubjektív fogalma (176-181.)
B.
20. Hugo Grotius természetjogtana: De Indis (184-186.)
21. Hugo Grotius természetjogtana: A háború és a béke jogáról (186-189.)
22. Thomas Hobbes jog- és államtana: elméleti alapok és emberkép (192-198.)
23. Thomas Hobbes jog- és államtana: természetjog és természeti törvény (198-201. és 207-213.)
24. Thomas Hobbes jog- és államtana: állam és szuverenitás (202-207. és 214-215.)
25. John Locke jog- és politikafilozófiája: a természeti törvény (224. és 229-232.)
26. John Locke jog- és politikafilozófiája: a természeti állapot (225-229. és 233.)
27. John Locke jog- és politikafilozófiája: a tulajdon szerepe (225-226. és 233-235.)
28. John Locke jog- és politikafilozófiája: állam és kormányzat (236-246.)
29. A klasszikus analitika általános jellemzése; Jeremy Bentham jogelmélete (254-255. és 258-262.)
30. A klasszikus analitika: John Austin jogkoncepciója (255-258.)
31. Johann Gottlieb Fichte individualitás- és szabadságfogalma (264-269.)
32. Johann Gottlieb Fichte jogfelfogása (270-275.)
33. Történeti jogi gondolkodás: Edmund Burke és Friedrich Carl von Savigny elmélete (280-284.)
34. Történeti jogi gondolkodás: Henry Sumner Maine jogelmélete (284-287.)
35. Rudolf von Jhering jogtudomány-felfogása (290-295.)
2023. május 16.
