Jogelmélet2

A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Tattay Szilárd

kredit:
4
félév:
5
óratípus:
előadás+gyak.
óraszám:
N:2+1 ; L:15+2
előhallgatás:
Jogelmélet 1.
számonkérés:
írásbeli kollokvium
 
A tantárgy tartalma:
A jog, a jogtudomány és a jogi érvelés a klasszikusok nyomán. A modern jogfogalom: a jogi kényszer központivá válik. A büntetés jogfilozófiája: bűn, igazságos bűnhődés és méltóság. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozófiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Emberi személy, jogalanyiság, jogképesség, a méhmagzat jogi státusa. Jogfilozófiai megfontolások az öngyilkosságban való közreműködésről. A menekültek alapvető emberi jogairól. Alapvető természetjogi intézmények: házasság és család. Gyermeki jogok és a család jogai. Jog, jogosultság, erőszak: Jhering és Kelsen koncepciói és azok kritikája. Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. Emberi méltóság helyes jogfilozófiai értelme. Természettől a természetjogig. Természetjog és jogszociológia. A „dolog természete”. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. Jog a személyközi (polgári) viszonyokban. Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. Herbert Hart jogelméletének értékelése. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségei: felhatalmazás, érvénytelenség, ellenállás és a lelkiismereti kifogás intézménye. A szubszidiaritás elve. Jogrendszerek versenye és a jogmegkerülés a természetjog, az igazságosság és a közjó mérlegén.

Kötelező irodalom:

TK= Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Negyedik, javított kiadás. (Budapest: Szent István Társulat, 2019)
JF= Jog és filozófia. Antológia a XX. századi jogi gondolkodás köréből. Szerk. Varga Csaba (Budapest: Szent István Társulat, 2001)
TJ= Természetjog. Szöveggyűjtemény. Szerk. Frivaldszky János (Budapest: Szent István Társulat, 2006)
Herbert Hart: A Jog fogalma (Budapest: Osiris, 1995) 

Jogelmélet 2. kötelező gyakorlat 
 (Nappali tagozat)
 
 Az aláírás feltétele: 
 - aktív szemináriumi részvétel (legfeljebb egy hiányzás) és 
 - az ellenőrző dolgozat(ok) sikeres megírása
 
 Tematika és kötelező irodalom:
 
 JF = Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szerk. Varga Csaba (Budapest: Szent István Társulat 2001)
 RI = Ratio iuris. Szövegek a természetjogi gondolkodás tanulmányozásához. Szerk. Paksy Máté és Tattay Szilárd (Budapest: Pázmány Press 2014)
 TJ = Természetjog. Szöveggyűjtemény. Szerk. Frivaldszky János (Budapest: Szent István Társulat 2006) 
 
 · Rudolf von Jhering: ‘Küzdelem a jogért’ JF, 1–25.
 · Hans Kelsen: ‘Jogi pozitivizmus és a természetjog doktrínája’ JF, 351–358.
 · Hans Kelsen: ‘Mi az igazságosság?’ JF, 303–322.
 · Herbert Hart: A jog fogalma (Budapest: Osiris 1995) VI. fejezet 1. szakasz és IX. fejezet 1–2. pont, 121–132. és 215–231.
 · John Finnis: ‘Természetjog és természetes jogok: Képek és elképzelések’ RI, 75– 86.
 · Gustav Radbruch: ‘Jogfilozófia’ JF, 161–170.
 · Jacques Maritain: ‘A személy jogai’ TJ, 81–103.

A kötelező olvasmányok szövege elektronikus formában elérhető a kari könyvtár honlapján:

http://jak.ppke.hu/ppke-jak-kari-konyvtar/online-forrasok/kotelezo-olvasmanyok/jogelmelet-2

Tételsor 2023/2024 tanév őszi félév

  1.  Jog, jogtudomány és jogi érvelés a klasszikusok nyomán. TK, 12–18.
  2. A modern jogfogalom: a jogi kényszer központivá válik. TK, 20–31.
  3. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozófiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. TK, 36–58.
  4. A házasság és a család jogfilozófiai szempontból. TK, 75–109.
  5. Jog, jogosultság, erőszak. TK, 120–134.
  6. Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. TK, 139–158.
  7. Természettől a természetjogig: az emberi természet jogi normativitása nyomában. TK, 166–188.
  8. Természetjog és jogszociológia. TK, 195–204.
  9. A ‘dolog természete’ a természetjogias jogfilozófiai megközelítésben. TK, 207–218.
  10. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. TK, 221–244.
  11. Jog a személyközi (polgári) viszonyokban. TK, 248–260.
  12. Jogfilozófia, természetjog és normapozitivizmus: Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. TK, 263–276.
  13. Herbert Hart elméletének értékelése: a jogi érvényesség, az engedelmesség és jogkövetés, valamint a jog és az erkölcs viszonyának problémái. TK, 280–301.
  14. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségeiről: a felhatalmazás, az érvénytelenség és az ellenállás kérdései. TK, 309–324.
  15. A szubszidiaritás elve jogfilozófiai és politikai filozófiai szempontból. TK, 326–333.
  16. A jogrendszerek versenye és a jogmegkerülés a természetjog, az igazságosság és a közjó mérlegén. TK, 337–354.
  17. A személyi méltóság egyes jogfilozófiai kérdései (A büntetés jogfilozófiájáról: bűn, igazságos bűnhődés és méltóság. TK, 33–35; Jogfilozófiai megfontolások az öngyilkosságban való közreműködésről. TK, 66–68; A menekült meneküléshez való alapvető emberi jogáról és a befogadni köteles államok kötelezettségéről. TK, 70–72; Az emberi méltóság helyes és helytelen kortárs jogfilozófiai értelmeiről, valamint az abból fakadó alapvető jogi követelményekről. TK, 162–164.)
  18. Rudolf von Jhering: ‘Küzdelem a jogért’ JF, 1–25.
  19. Hans Kelsen: ‘A jogi pozitivizmus és a természetjog doktrínája’ JF, 351–358.
  20. Hans Kelsen: ‘Mi az igazságosság?’ JF, 303–322.
  21. Gustav Radbruch: ‘Jogfilozófia’ JF, 161–170.
  22. Jacques Maritain: ‘A személy jogai’ TJ, 81–103.
  23. Herbert Hart: A Jog fogalma (Budapest: Osiris, 1995) VI. fejezet 1. pont és IX. fejezet, 121–132. és 215–245.
  24. John Finnis: Természetjog és természetes jogok RI, 75-86