A konferenciát a Miskolci Egyetem keretei között működő Közép-Európai Akadémia és Közép-Európai Professzori Hálózat, illetve a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség, a PPKE JÁK Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékével együtt szervezték.
A címben jelzett kérdés az alkotmányos szabályok számára egyre fokozódó kihívást jelent, különösen annak fényében, hogy a jogrendszer részletes szabályai nem képesek minden esetben a szükséges mértékben és módon reagálni azon kérdésekre, amelyek nehezen foghatóak meg a bevált módokon, illetve jelentős morális tartalmat hordoznak. Ezen esetekben egy generális, az egyes szabályozási nehézségeken felülemelkedő megközelítés szükséges, amelyre az alkotmányos elvárások szintje nyújt megfelelő helyet és lehetőséget. Figyelemmel a közép-kelet-európai régió történelmi és jogi fejlődésének számos hasonlatosságára, indokolt, hogy az összehasonlítást ezen a szinten is elvégezzük, segítve ezzel egymás jogfejlődését e téren. A konferencia egy, a témával foglalkozó összehasonlító jogi kötet kiadásának előzménye. Erről és a kapcsolódó kutatás fontosságáról szólt bevezetőjében Prof. Dr. Szilágyi János Ede, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója.
A konferenciát Prof. Dr. Kuminetz Géza Rektor Úr nyitotta meg „Teremtésvédelem és emberi jogok - katolikus szemmel" című előadásával. Bevezetésként taglalta, miért van szükség az ilyen témák tárgyalására: „Azért, mert az ember helytelenül ítélt önmaga helyéről és a kozmoszban való feladatairól; éspedig azért, mert megtagadta Teremtőjét. Már nem őrizni és művelni akarja a teremtést, hanem leigázni, kizsákmányolni, lerombolni." Amiért mindezt szükséges katolikus szemmel nézni: „A katolicitás látásmódja holisztikus, vagyis egyszerre veszi figyelembe és értékeli a valóság különböző adatait." Az emberi jogok kapcsán pedig új látásmód szükséges: „a jog ma, s köztük az alapvető emberi jogok inkább durvuló érdekeket, s nem értékeket védenek; nem a jogokat kell védeni, hanem bennük, velük és általuk az embert. Ez a belátás pedig a jognak új felfogását sürgeti. Talán szerencsés lenne az emberi kötelességeket is deklarálni, s ezeknek jogokkal szembeni prioritását hangsúlyozni." Előadásában ezt követően kitért a holisztikus látás modelljének szükségességére, amely kérdéseket vet fel, és helyes válasz esetében „ember léptékű társadalmat, tartósan élhető környezetet építünk". A teremtésvédelem nagy kérdései között hangsúlyozta egy új gazdasági indikátor alkalmazásának szükségességét, ez a bruttó nemzeti boldogság-index (GNH). Foglalkozott a keresztény ökofilozófiai felfogás lényegével, ahol „az ember egyszerre része a természetnek, de valamiképp felette is van, s erkölcsileg felelős a természet őrzéséért, alakításáért végső soron a Teremtőnek. Az ember világ feletti uralma korlátos." Előadásának következő pontjában választ keresett a krízis megoldására és az ember feladataira, amely tartalmas életre, a közjó és emberi méltóság tiszteletére, egy környezethez való emberi jog létének indokoltságára, a javak rendeltetésszerű használatára kell irányuljon: „A jogok és a kötelességek, minden pontos megfogalmazás ellenére sem érvényesülnek, vagyis nem fogják a szándékolt céljukat elérni, ha az egyéni és a társadalmi tudatban nem történik kedvező változás, vagyis ha a felelősségtudatban és az életstílusban nem történik változás." Amit el kell érni, az ökotudatos életstílus: „Ennek az ökotudatos életstílusnak egyéni és társadalmi területen egyaránt az alábbiak a fő jellemzői: józanság, mértékletesség, önfegyelem." Befejezésként hangsúlyozta, hogy a fenntartható életforma alapvetően kooperatív, illetve az ember látásmódot, relációt kell helyreállítani, a Teremtő és a teremtés tiszteletével.
Prof. Dr. Bándi Gyula előadásában – melynek címe: „Fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek jogai, erkölcsi és jogi megfontolások" – a fenntartható fejlődés fogalmából és annak értelmezési kérdéseiből kiindulva kiemelte, hogy a fenntartható fejlődés ökológiai alapokon kell álljon, amelyen és amelyben él a társadalom, melyet a gazdaság kell támogasson és a megfelelő intézményi rend segít. Ennek számos jogi vonatkozásáról beszélhetünk, de vannak ezen belül is kiemelten fontos elemek, az elővigyázatosságtól és integrációtól a társadalmi részvételen át a jó kormányzásig. Mindenekelőtt azonban a generációs – jelen és jövő nemzedékeket egyaránt felölelő – méltányosság az igazán megkülönböztető sajátosság. A fenntartható fejlődés és a jövő nemzedékek érdekei védelme etikai alapokon áll, amint erre a katolikus egyház vezetőinek különböző, a hatvanas évekig visszamenően megjelent megnyilatkozásai felhívják a figyelmet. A jövő nemzedékekről gondolkodva – hiszen az ő várható igényeiket nem ismerhetjük – a jelen kötelezettségeit kell megformálni, a jelen generációk felelősségét hangsúlyozni, ennek jogi kereteit kialakítani. Erre nézve a magyar Alkotmánybíróság egyre szélesedő gyakorlata jó példát mutat, amikor értelmezi az Alaptörvény rendelkezéseit, amelyek az állam kiemelt felelőssége mellett 'mindenki' kötelezettségeire is rámutatnak. E kérdések nemzetközi szinten is egyre nagyobb szerepet kapnak, amire jó példa az ENSZ főtitkára által tavaly novemberben kiadott 'Our Common Agenda' vagy a környezethez való jog beemelése szükségességének ugyancsak 2021. októberi elismerése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által.
Az átfogó előadásokat a régió országai vezető professzorainak előadásai követték, amelyek áttekintették alkotmányos szabályozásuk és az erre épülő gyakorlatuk fő vonalait. Ez előadások sorrendjében (ami az országok angol abc-szerinti sorrendjét követte):
- Prof. Frane Staničić, University of Zagreb, Horvátország
- Prof. Michal Radvan, Masaryk University, Csehország
- Prof. Bartosz Majchrzak, University of Warsaw, Lengyelország
- Prof. Károly Benke, Constitutional Court, Constitutional Law Department National Institute of Magistracy, Románia
- Prof. Michal Maslen, Trnava University, Szlovákia
- Prof. Vasilka Sancin és Prof. Miha Juhart, University of Ljubljana, Szlovénia
- Prof. Sanja Savčić, University of Novi Sad, Szerbia
- Krajnyák Enikő, Miskolci Egyetem, Magyarország
Az országonkénti előadásokat követően Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens (PPKE JÁK) egy sajátos alkotmányos és emberi jogi kérdés, a GMO-k aktuális szabályozásáról és kapcsolódó gyakorlatáról tartott előadást.
Befejezésül pedig Prof. Dr. Szilágyi János Ede elemezte a „A jövő nemzedékek és a környezet védelmének alkotmányos keretei" c. kutatás jelen állapotát, izgalmas összevetéseket téve az egyes országok kirajzolódó szabályozása és gyakorlata kapcsán. Elmondta, hogy az összehasonlító jogi kutatás még folyamatban van, amelynek lezárultával ez év őszén ugyancsak egy konferencián összegzik az eredményeket, amelyek kötetben is meg fognak jelenni.
Szöveget írta: Prof. Dr. Bándi Gyula, tszv. egyetemi tanár
Képeket készítette: Markócs Máté (PPKE)
