Prof. Dr. Frivaldszky János tanszékvezető egyetemi tanár előadásában rámutatott arra, hogy a morálfilozófiai érvelésekben manapság előszeretettel hanyagolt "személy" fogalma egybe kell, hogy essen az "ember" fogalmával, ahol indkettőnek nem a racionalitás képessége, hanem az emberi lélek az alapja.Ezért az emberi embrió is ember és személy is egyben, mert lelke van. A transzhumanizmus fogyasztói szemléletben tekint az emberre, így az általuk hangoztatott "jobbítás" szándéka is pusztán az ember fizikai és mentális képességeit érinti, illetve arra irányul, hogy az ember minél jobban érezze magát, maga mögött hagyva az emberi korlátozottságokat, a fájdalmat, a halált, az öregedést és a betegséget, de a lelki kínokat is. A transzhumanizmus úgy akarja jobbítani az emberi természetet, hogy nem tisztázza azt, hogy mi is az emberi természet. Sőt, új fajt akar "kitenyészteni" az emberből genetikailag manipulálva őt, hibridálva embert, állatot és gépet.

Míg a hagyományos orvosi szemlélet gyógyít és kúrál betegségeket, a transzhumanizmus úgy manipulálja az egészséges embert, hogy nem célja a gyógyítás. Nem tekinti tehát sem az orvosi értelemben vett egészséges normalitást, sem a morálfilozófiai értelemben vett emberi természetet. Ezzel szemben az ember törekvésének a tökéletesedésére kell irányulnia, tiszteletben tartva az emberi természetet, s annak korlátait, amelyekből - úgy mint a fájdalomból, az emberi korlátok átéléséből és a halállal való szembenézésből - számos emberi erény, erkölcsi értelem és feladat születhet, ha helyesen viszonyulunk azokhoz.