Alumni estet tartott november 25-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 19 éves jogi fakultása. Az öregdiák találkozó résztvevői találkozhattak egymással és professzoraikkal, s az ünnepi alkalmon jó néhány különleges mondta is elhangzott.

Varga Zs. András dékán bevezetőjében a hatalommegosztás szükségességére hívta fel a figyelmet: „A Teremtés Könyvében, amely arról beszél, hogy Isten megteremtette az embert saját képmására, szó sincs arról, hogy uralkodjatok egymás fölött – szó sincs arról, hogy hajtsátok egymást uralmatok alá." Hozzátette: a hatalomgyakorlás korlátja az ember méltósága. A jog megpróbál békét teremteni az individuum és a közösség között és – tetszik, nem tetszik – hordoz bizonyos transzcendens elemeket. „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is kimondja: minden ember egyenlő szabadságúnak és egyenlő méltóságúnak születik. Nem vagyunk egyformák, mégis egyenlők vagyunk – ez például transzcendens."
Elmondta még: az általunk is követett jog, amióta létezik, az egymás közötti hatalommegosztást próbálja korlátozni, elviselhetővé tenni.

Zlinszky János prodékán mindehhez hozzátette: „A mi hivatásunk éppen az, hogy az egyén és a közösség kettősségét összhangba hozzuk, működtessük. Az egyénnek a közösségben, és a közösségnek is a közjót kell szolgálnia." Idézte a Szentírást: „Boldogok a békességet szerzők... Ránk, jogászokra gyakran mondják, hogy abból élünk, hogy mások veszekednek. A viszályból jól lehet élni, a viszálynak piaca van – ugyanakkor a békességszerzés nem ki fizetődő - ám ez a szemlélet hamis. Hosszú távon megéri békességszerzőnek lenni. Az erkölcsi alapon vitt, joggal egyeztetett jóra, és közjóra törekvés feltétlenül kifizetődő ezen a pályán. Boldogok a békességszerzők – hiszen a békességszerzésnek egyrészt társadalmi jelentősége van, ugyanakkor egyéni haszna is. Csakis ezzel a hozzáállással lehet belső békét hozó módon megfutni ezt a pályát."

Lábady Tamás címzetes egyetemi tanár is a Teremtéstörténetig nyúlt vissza beszéde kezdetén: „Isten a teremtés sok jó pillanata után először akkor mondja ki, hogy valami nem jó, amikor látja Ádám eredeti magányosságát: nem jó az embernek egyedül lennie. Ezért Isten megalkotta az asszonyt - és nem pedig egy másik férfit. Isten ugyanakkor a teremtéssel nem hagyta magára az embert. Három királyi utat mutatott a házastársaknak, melyek közül az első a házastársak elmélyült kommunikációja, amit nevezhetünk akár a szeretet dialógusának is. A második a hitvestársak testi kapcsolata, a harmadik pedig az imaélet, vagyis a házastársak reakciója, válasza Isten megelőző szeretetére."
Lábady Tamás a továbbiakban arról beszélt, hogy az első szeretet mindvégig megőrizhető a házasságban – még ha ezt sokan nem tudják, nem hiszik is.

A megnyitó után a végzett hallgatók három szekcióban folytathattak eszmecserét aktuális jogpolitikai kérdésekről.

(G.D.)

Fotó: PPKE ITK VM Stúdió - Mandácskó Zoltán