Frivaldszky János előadásában arra kereste a választ, hogy

Valóban érvényes és vállalható-e korunkban a klasszikus természetjogi gondolkodás?

A karunk dísztermében tartott előadás kapcsán Kuminetz Géza professzor úr mondta a laudációt.

„Frivaldszky János tagtársunk 1969-ben született Budapesten. Nős, három gyermek apja; felesége Jung Csilla klinikai pszichológus, a logoterápia tanára.

A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett. Érettségi után három diplomát is szerzett. Az elsőt az ELTE BTK-ának olasz szakján, a másodikat ugyancsak az ELTE-n, annak Állam – és Jogtudományi Karának politológia szakján, végül a harmadikat a Miskolci Egyetem Állam – és Jogtudományi Karának jogász szakján. Mindeközben teológiai és morálfilozófiai tanulmányokat is folytatott Olaszországban.

2004-ben szerzett PhD fokozatot „A természeti törvény a politikai gondolkodásban a kezdetektől a történeti jogi iskoláig" című disszertációjának megvédésével. 2012-ben lett habilitált doktor.

E rövid felsorolásból is jól kirajzolódik tagtársunk sokirányú érdeklődése és tehetsége, ami tovább bontakozott az egyetemi élet minden területén, vagyis oktatásban, kutatásban és tudományszervezésben egyaránt. Tanított Miskolci Egyetem BTK-ának, illetve a PPKE BTK-ának szociológia tanszékén, illetve a PPKE JÁK-ának Jogbölcseleti Tanszékén. Ez utóbbi intézményben 2014 óta egyetemi tanár, az említett tanszék vezetője. Volt e karon oktatási dékánhelyettes, jelenleg a doktori iskola titkára. De korábban szakértőként dolgozott az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában is. 2012/13-ban vezette a PPKE Keresztény Filozófiai Intézetét, illetve 2014-2018 között részt vett a Budapesti Corvinus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által Keresztény Társadalometikai Elvek a Gazdaságban (KETEG) címen indított képzésben. Tagja az MTA Politikatudományi Társaságának és a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaságnak. Felkért kutató a trentói Centro di Ricerche sulla Metodologia Giuridica, valamint a torinói Osservatorio sul Buon Governo, az Osservatorio sull'Antropologia della Libertà és a Centro Studi „Diritto, religioni e letterature" intézetekben.

Kutatási területe és kutatási tevékenysége: A (katolikus) természetjog eszmetörténete és jelene. Az emberi élethez és méltósághoz való jog, a házasság és család jogfilozófiája. A személyközi kapcsolatok etikája jog- és politikai filozófiai megközelítésben. A közjó és a jó kormányzás eszmetörténete és jelene.

Az MTMT honlapján található lista jelenleg
160 publikációját jegyzi, melyben 10 saját könyv
is jelzi tudományos munkásságának sokszínűségét és termékenységét. 

Nevét és írásait ismerik és elismerik itthon és külföldön egyaránt.

Elismerései: Idén neki ítélte a szakmai zsűri a

Természetjog Kiváló Kutatója és Oktatója címet.

De talán nem tévedek, ha tagtársunk fő alkotásának mégis a 2012-ben létrehozott Ius Naturale Kutatócsoportot tekinti, - mely most már kezd nemzetközi kutatóműhellyé válni -, hiszen kutatási területét ez a fogalom, vagyis a természetjog és neki tulajdonított katolikus tartalom fogja össze. Ám nem kis bátorságra volt szüksége, hogy ilyen témát tegyen ma a jogbölcselet fő kutatási irányává, mivel a tudomány ideológusai cenzúrázzák, diszkvalifikálják a jognak ezt a filozófiai megközelítését. Éspedig azért, mert ez az irány a jogi jelenség feltétlenül kötelező tartalmi alapját kutatja és jelzi, amivel semmiféle tételes jog nem kerülhet ellentétbe. Csakis így nem lesz a jog a hatalom brutális eszközévé, csakis akkor lesz az ember méltó a nevére, ha a formálisan deklarált, de bizonytalan tartalmú jogok primátusa helyett az emberi kötelességek határozott tartalommal töltött primátusát hangoztatjuk és érvényesítjük. A természetjognak ez a katolikus fogalma a közös nevező az etika, a jog és a vallás előírásai között, hiszen megállapításai a józan ész belátásai és következtetései. Épp ezért ennek feltérképezése és kellő érvényesítése adja a népek, vallások békés egymás mellett élésének lehetőségét; ez adja a különböző felfogású és vallású emberek között az érdemi dialógus alapját. Az alapvető emberi kötelességek és jogok ugyanis csak akkor maradnak alapvetőek és igazi emberhez méltó kötelességek és jogok, ha lényegi tartalmuk minden ember számára ugyanaz. Ma, a relativizmus diktatúrájában, mely bizony az objektivitásukra oly büszke tudományok berkeiben is paradox módon erősen jelen van, épp a természetjogi felfogás a következetes, a tárgyilagos, rámutatva az emberi élet olyan követelményeire, melyek az abszolút érvényesség igényével lépnek az ember elé, s hívják az embert ezen örök értékek hű szolgálatára.

E hűséges szolgálat nélkül ugyanis nincs se humánum, se érett személyiség, se valódi társadalmi kibontakozás.

Zárszóként még csak annyit, elképzelhető, hogy mégis tévedtem, amikor azt állítottam, hogy Frivaldszky professzor fő műve a természetjogi kutatócsoport megszervezése és irányítása.

Mert a katolikus ember önmagát, krisztusivá lett-tett önmagát tekinti élete fő művének, s tudós esetében ennek a személyi kiteljesedésnek szolgálatában áll a tudomány művelése is.

 Bizton állíthatom, hogy Frivaldszky professzor urat nem tette felfuvalkodottá sem a tudás, sem a hatalom. Ezért méltán foglalhatja el ma székét, s lesz teljes jogú tagja a Szent István Tudományos Akadémiának."

Az esemény meghívója: