Az öt kategóriában meghirdetett versenyre több mint kétszáz pályaművet küldtek be a hazai felsőoktatásban részt vevő csapatok és egyénileg induló hallgatók. A verseny keretében az MNB Oktatási Klub arra hívta fel a pályázókat, hogy olyan rendkívül fontos kérdésekről gondolkodjanak mint a fenntartható nyugdíjrendszer, a hazai demográfiai krízis, vagy egy a jelenleginél jobban működő felsőoktatási rendszer. Az írásbeli fordulóra beérkezett pályaműveket egy legnevesebb hazai szakembereket is tömörítő bizottság bírálta el, amelyet a szóbeli döntő követett.
Szerencsés Krisztián a fizetési kérelem témájával foglalkozott csapattársával együtt.
A versenyről és a kutatás eredményeiről alább olvashatunk.
„2020 márciusában részt vettem az Arsboni Gyakornoki Programjában, amin belül a FinTech kutatócsoport kötelékébe tartoztam. Eme kutatás során a 2020 márciusában bevezetett Azonnali Fizetési rendszert (AFR) vetettük vizsgálat alá. Az AFR szerves része többek között a fizetési kérelem, mely későbbiekben dolgozatunk témájává vált. A gyakornoki program végeztével a kutatócsoport kapcsolatban maradt, majd láttuk, hogy kiírásra került a szóban forgó verseny, és lehet pályázni a „Digitális azonnali pénzügyi rendszer" kategóriában is. Két csapatot állítottunk ki, amelyből az egyiket Szitó Mátyással, az ELTE jogi karának hallgatójával alkottuk, nevünk pedig az Associates lett.
Témánknak a fizetési kérelmet választottuk, ami nem csupán szerves része az AFR-nek, hanem egy, ezidáig példa nélküli pénzügyi szolgáltatás is. Dolgozatunk két oldalról közelítette meg a fizetési kérelmet, egyrészt megvizsgáltuk a Polgári Törvénykönyv paradigmarendszerén keresztül, miszerint maga a fizetési kérelem tekinthető-e szerződésnek, ajánlatnak, illetve a fizetési kérelem elfogadása a teljesítés tekintetében önálló teljesítésnek, avagy csupán a teljesítés kisegítő eszközének tekinthető-e, másrészt pedig közgazdaságtani oldalról is górcső alá vettük a szolgáltatást. A közgazdaságtani pillér kifejtése során vizsgáltuk, miszerint piaci kudarcnak tekinthető-e a fizetési kérelem, továbbá azt, ha és amennyiben annak tekinthető, akkor mik állhatnak eme jelenség mögött, illetve mik nem, mint például a fogyasztási szokások, a pénzügyi piac ismervéi, avagy a koronavírus. Eme pillér során egy kvalitatív primer kutatást is végeztünk, amely során Magyarországon működő pénzintézeteket kérdeztünk a fizetési kérelemről. Dolgozatunk leadása után nem sokkal, örömmel értesültünk arról, hogy
bejutottunk az országos döntőbe. A mi szekciónkba csupán 5 pályamű került kiválasztásra, kifejezetten felemelő érzés volt eme 5 pályamű között tudni magunkat.
A téma kutatása közben az alábbiakra jutottunk:
A Polgári Törvénykönyv rendszerébe történő beillesztés során arra jutottunk, hogy a fizetési kérelem szerződésnek tekinthető, amennyiben a felek akarata kiterjed a szerződés megkötésének szándékára, ugyanakkor nem minden szerződéstípus esetében elegendő ez. Így például annak ellenére, hogy az írásbeliség alternatív kritériumrendszerét teljesíti, jelen formájában nem alkalmas például ügyvédi ellenjegyzés befogadására. Emellett a teljesítés körében azt állapítottuk meg, hogy főszabály szerint a fizetési kérelem jóváhagyását a teljesítés kisegítő eszközeként kell értelmezni, míg taxatíve meghatározott esetekben, fikció alkalmazásával teljesítésként is lehet rá tekinteni.
A közgazdasági pillér során a piaci kudarc tudományos követelményeinek a fizetési kérelem szereplése eleget tett 2020 márciusától kezdődően 2020 novemberéig. Tehát a hipotézis megállt, elismerve azt, hogy pár hónap múlva elképzelhető, hogy nem beszélhetnénk piaci kudarcól a szolgáltatás esetében. A piaci kudarc követelményei pedig azért teljesülhettek, mivel egyrészt számos pénzintézet másirányú fejlesztésekre fókuszált a koronavírus következtében, továbbá a legnagyobb hazai szolgáltató egyelőre nem emelte be a fizetési kérelmet szolgáltatásai közé, ami azért problémás, mivel a fizetési kérelem során a tranzakció sikeressége érdekében mindkét fél pénzintézeténél szükséges a fizetési kérelem szolgáltatás jelenléte. Így amennyiben a legnagyobb szolgáltató nem vezeti azt be, ügyfeleik nem képesek azt használni, s azok sem képesek ezekkel az ügyfelekkel fizetési kérelmen alapuló tranzakciót létrehozni, akiknek a bankja egyébként ezt bevezette. Ugyanakkor az a hipotézisünk, miszerint a fizetési kérelem nem megfelelő beillesztése az Általános Szerződési Feltételekbe eredményezte a piaci kudarc feltételeinek beállását, nem bizonyosodott be.
Munkánk során forrásaink között szerepeltek a PPKE-JÁK oktatóinak munkái is. Egyrészt a Polgári Törvénykönyv keretrendszerébe történő beillesztés során többek között a 2017-ben elhunyt Lábady Tamás professzor úr tankönyvét is felhasználtuk, továbbá a közgazdaságtudományi pillér során a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet oktatóinak, név szerint Schlett András, és Katona Klára munkáit használtuk a JÁK oktatóit tekintve. Illetve H. Szilágyi István munkája is felhasználásra került a jogértelmezési iskolák kapcsán.
A döntő a koronavírus miatt online került megrendezésre december elején. Az esélyegyenlőség végett előre fel kellett venni prezentációnkat, melyet a döntőben lejátszottak a zsűrinek. A prezentációt követően a pénzügyi szektor igazán elismert személyei által alkotott zsűri tett fel kérdéseket, mint például Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója vagy Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kifejezetten örültek, hogy joghallgatók egy inkább közgazdasági témában írtak dolgozatot, továbbá hipotézisrendszerünk logikai felépítésének kiválósága került még említésre, a szükséges kritika mellett. A döntőt követően nagyjából egy héttel került sor az eredményhirdetésre, amelynek értelmében tárgynyereményben részesültünk, ami nem volt más, mint egy mobilnetre képes iPad.
