Hogyan emlékezik vissza a pázmányos évekre?

Nekem a pázmányos emlékek már az egyetemi évek előtt elkezdődtek, ugyanis a Gradus érettségi előkészítő első vagy talán második évfolyamának voltam hallgatója gimisként. Őszintén, korábban nem gondoltam, hogy a Pázmányra is beadnám a jelentkezésem, de a tanfolyam során az oktatók és az akkori gradusos tanárok személyisége és beszámolói meggyőztek arról, hogy érdemes ide járni.
A pázmányos évekre mindig jó szívvel emlékszem vissza, mind a tanári, mind a hallgatói közeg támogató és együttműködő volt a tanulmányaim során, és sosem kellett félnem attól, hogy nem kérdezhetek akár tanáraimtól, akár a hallgatótársaimtól, ha nem volt világos valami.

Mesélne egy emlékezetes történetet hallgatói éveiből?

Pár apróbb dolgot emelnék ki:
Másodéves koromban a kedvenc zenekarom, a Kowalsky meg a Vega játszott a Pro Fac napon. A Pro Fac napok a közösségi élet egyik legjobb eseményei voltak szerintem az egész tanulmányaim alatt, illetve ezen az alkalom pedig hatalmas élmény volt, hogy tudtam beszélgetni és közös fotót készíteni a kedvenc énekesemmel. Egy másik Pro Fac napon pedig a Mikszáth téren bográcsoztunk a hallgatótársakkal, ez szintén különleges élményként maradt meg bennem. Mindkét esemény azt erősítette bennem, hogy a hallgatói önkormányzat aktívan tevékenykedett azért, hogy közösség épülhessen a Pázmányon.
Másik emlékezetes élmény volt, amikor az általam vezetett kari lap, az Ítélet 2015-ben az Év hallgatói lapja kategóriában 3. helyezettként végzett a DUE Médiahálózat által szervezett versenyen. Emellett szintén az Ítélethez kapcsolódó emlék, amikor az EFOTT-on az Ítéletnek köszönthetően sajtósként vehettünk részt több nyáron is a szerkesztőkkel, ez mindig jó csapatépítő volt.

Melyik oktató volt a legnagyobb hatással Önre egyetemi évei alatt?

Dr. Szabó Sarolta tanárnő, aki a nemzetiközi magánjogot annyira megszerettette velem, hogy végül ehhez a szellemi tulajdonvédelem és a nemzetközi magánjog kapcsolatairól írtam a diplomamunkámat.

Mi motiválta arra, hogy az Ítéletben és a Gradus ad Facultatem szervezetben is aktívan tevékenykedjen? Hogyan egyeztette össze a két szolgálatot?

A jelentkezésem a Gradushoz egykori diákként egyértelmű volt, az Ítélethez pedig az irodalom iránti szeretetem vezetett. Az már az elején egyértelmű volt, hogy nem lehet mindkettőt ugyanakkora aktivitással végezni, így nálam inkább az Ítélet kapott hangsúlyt (főleg miután főszerkesztő lettem), és a Gradusban pedig ott segítettem ahol tudtam.

Az diploma utáni években mennyire okozott nehézséget az elhelyezkedés, munkába állás? Hogyan talált érdeklődési körének megfelelő munkát?

Nekem annyiban szerencsém volt, hogy ötödévesként megkerestek a Bird & Bird Ügyvédi Irodától, hogy lenne-e kedvem ott gyakornokoskodni. Az irodát korábban nem ismertem, de az ott dolgozó, engem megkereső ügyvéd urat igen, ugyanis korábban, az Arsboni Gyakornoki Program keretein belül egyeztettem vele egy cikkem kapcsán, és ez pozitív élményként maradt meg benne. Szerencsém volt, mert egy olyan irodai közegbe cseppentem ahol mind a légkör, mind a munka olyan volt, hogy maradni szerettem volna később jelöltként is (a szellemi tulajdonvédelem volt az egyik fő profil, ami nekem az egyik kedvenc területem), mind pedig ők is számítottak rám később jelöltként.
Így ilyen szempontból nekem szerencsém volt, de mindenkinek azt tanácsolom, hogy érdemes elkezdeni minél korábban gyakornokoskodni, minél több területet kipróbálni, hogy a diploma után legyen ha nem is tiszta de tisztább képük arról, hogy merre szeretnének vagy éppen nem szeretnének továbbindulni, illetve legyen egy-két kontakt, akit meg lehet keresni.
Ehhez nyújt segítséget például a második munkahelyem, az Arsboni is, ahol már elsőéves hallgatókkal is leülünk kávézni, és segítünk nekik a karriercéluk meghatározásában és megvalósításában.

Mivel foglalkozik jelenleg?

Jelenleg a Beruházási Ügynökség feladatkörét ellátó BMSK Zrt-nél dolgozom, amely a 700 millió forint értékhatárt meghaladó állami magasépítési beruházások megvalósító építtetője. Számomra azért különleges ez a munkahely, mert számtalan sportberuházást valósít meg, és nekem ez mindig is célom volt, hogy a sport területéhez kapcsolódó jogterületen dolgozhassak. Így lettem például nagy kézilabda fanatikusként a 2022-es férfi kézilabda EB-re készülő arénák jogi felelőse, ami nekem egy valóra vált álom.
Emellett másodállásban az Arsboni Gyakornoki Programját vezetem koordinátorként.

Mesélne az Arsboni Gyakornoki Programról? Hallgatóink hogy tudnának részt venni?

Az Arsboni Gyakornoki Program célja a jogi újságírás iránt érdeklődő tehetséges hallgatók összegyűjtése; és lehetőség számukra, hogy végzett jogászok mentorálásával kutassanak és publikáljanak. Emellett intézménylátogatások és karrierbeszélgetések keretében megismerhetnek számos életpályát az Arsboni Közösség tagjainak beszámolói által, valamint karriertanácsadásssal segítjük őket céljaik megvalósításában.
Szerintem ez az Arsboni Gyakornoki Program egy egyedülálló lehetőség ma Magyarországon, mert egyszerre fogja át és nyújt betekintést, kapcsolatokat a jogi pályák összességébe, másrészt pedig már hallgatóként lehetőség van egy országosan olvasott jogi lap hasábjain publikálni.
Minden félévben meghirdetjük a programot, a jelentkezési feltételeket itt szoktuk közzétenni:
https://karrier.arsboni.hu/gyakornoki-program/

Mit üzenne a mostani hallgatóinknak?

Élvezzék ki az egyetemi éveket, mert – bár közhelyes, de tényleg így van – nem lesz sosem ennyi szabadidejük már az életben, és használják ki ezt az időt arra, hogy minél több munkahelyen kipróbálják magukat, és minél több közösségi tevékenységben vegyenek részt. Főként, mert azok az emberek, akik most az egyetemi mindennapjaik része, ők lesznek majd diploma után a jogásztársaik, és szerintem a jelenlegi világban a kapcsolati tőke az egyik legnagyobb érték.
Plusz természetesen olvassák az Arsbonit! :D