Hogyan emlékezik vissza a pázmányos évekre?

A jogászképzésben töltött időszak volt számomra az egyik legsűrűbb időszak: egyidőben voltam hallgató, szakkollégista, gyakornok, projekttag és önkéntes. Szakkollégistaként olyan területeken bővítettem elméleti tudásomat, amelyek nem képezték részét az egyetemi képzésnek, vagy nagyobb fokú elmélyülést igényeltek, mint amit az egyetemi oktatás keretei lehetővé tettek. Gyakornokként az egyetemen elsajátított elméleti tudást alkalmaztam és egészítettem ki szakmai gyakorlati tapasztalattal. Emellett különféle szakkollégiumi projektek keretében és önkéntesként — részben a Pázmány Jog karitász színeiben — csapatmunkáról és szolgálatról tanultam és tehettem szert ezeken a tapasztalatokon keresztül alaposabb önismeretre.

Melyik oktató volt a legnagyobb hatással Önre egyetemi évei alatt?

Könczöl Miklós egyetemi docenst szeretném kiemelni oktatóim közül. Hálás vagyok a szabadságért, amelyet biztosított számomra az órai kereteken belül az érdeklődési területeim megismerésére, megértésére, a bennem felmerülő kérdések megvitatására és feltételezéseim, következtetéseim megkérdőjelezésére. Sokat jelent számomra a biztatás, támogatás és az aktív, értő diskurzusok, email váltások, amelyekkel tudásom bővítését, kutatási kérdéseim fejlesztését, OTDK tanulmányom és diplomamunkám megírását segítette.

Jelenleg Amerikában, Kaliforniában tanul a Stanford Egyetemen. Hogy került oda, mi motiválta a külföldön való tanulásra?

Elsőéves hallgatóként találkoztam előszőr a joggazdaságtannal, amely iránti élénk érdeklődésem végig kísérte tanulmányaimat, és amelynek köszönhetően betekintést nyertem az empirikus jogi kutatás világába. 2015 őszi félévében az Adorjan-ösztöndíjnak hála, alkalmam nyílt egy empirikus jogi kutatási konferencián részt venni St. Louisban. Mivel pedig mind a joggazdaságtani, mind az empirikus kutatás élvonala az Amerikai Egyesült Államokban van, egyértelmű volt számomra, hogy itt érdemes kutatásmódszertani képzést keresnem. Hálás vagyok az esélyért, amelyet a Stanford Law School JSD programjába való kiválasztásommal kaptam a módszertani eszköztáramnak a folytatólagos bővítésére és saját kutatásban való alkalmazására.

Ezelőtt is már több évet töltött külföldön tanulmányainak köszönhetően. Mit gondol, kint marad majd és ott fog munkába állni vagy szeretne hazajönni Magyarországra?

Hosszú távon mindenképpen Európában szeretnék letelepedni. Bízom benne, hogy idővel lesz igény, érdeklődés és kereslet Magyarországon is a jogalkotást és szabályozási döntéseket támogató empirikus jogi kutatásra és az ilyen kutatások eredményeinek alkalmazására.

Mivel szeretne foglalkozni, mely jogterület érdekli a legjobban és miért?

A már említett empirikus jogi kutatáson nyugvó szabályozási és jogalkotási tanácsadás mellett szeretném elősegíteni a joghallgatók statisztikai írástudásának megalapozását illetve növelését. Fontos, hogy mind a bírák, mind az ügyvédek képesek legyenek közgazdászok által elkészített szakértői véleményeknek a megértésére, értékelésére és megítélésére. Hasonlóan, az államigazgatási szektorban és a jogalkotásban, politikában is—tehát végső soron pályaválasztástól függetlenül—elengedhetetlen a statisztikai adatoknak az értő feldolgozása, alkalmazása.

Ön szerint a jogi szakmában mennyire állja meg a helyét az a mondat, hogy a „jó pap holtig tanul?"

Maximálisan, abban az esetben is, ha az ember munkája/kutatása nem kötődik semmilyen anyagi joghoz. Az empirikus jogi kutatásban alkalmazott módszertani eszközök folyamatosan fejlődnek, eszköztáruk gyorsan bővül. Az új kutatási módszerek pedig új kérdések megválaszolását teszik lehetővé, új távlatokat nyitva a kutatás számára elméleti feltevések igazolására, folyamatok megértésére, hatásvizsgálatok, felmérések elvégzésére—és végső soron az igazság megismerésére.

Mit üzenne a mostani hallgatóinknak?

Próbálják minél jobban kihasználni az egyetemi éveket érdeklődési területeik elméleti és gyakorlati megismerésére, hogy felkészültek legyenek tájékozott döntést hozni, mire elérkezik a pályaválasztás ideje.