Hogyan emlékszik vissza a pázmányos évekre?

Szép emlékeim vannak egyetemi éveimről. Nemcsak azért, mert fiatalok voltunk és éltük a fiatalok többé-kevésbé gondtalan életét, ráadásul az egyetemen ismertem meg feleségemet is, hanem az előadásokról, professzorokról is sok jó emlékem van.

Szerettem pázmányos egyetemista lenni, szívesen lennék újra az.

Mesélne egy emlékezetes történetet hallgatói éveiből?

A Kar alapító dékánja, a mindenki által nagyon tisztelt Zlinszky János professzor szigorlatoztatott minket első év végén római jogból. Elég szigorú vizsgáztató volt, ráadásul a római jog így első év végén meglepően sok tanulást igényelt. Rendesen meg voltunk illetődve. Alaposan elhúzódott a vizsgáztatás, mi reggel óta ott izgultunk a terem előtt, mikor dél körül kijött professzor úr, és jelezte, hogy ebédszünet következik, menjünk mi is, együnk egy jó ebédet. Valamelyikünk félve megjegyezte, hogy hogy is bírnánk összeugrott gyomorral, ilyen stresszben bármit is enni. Dékán úr megállt, végigmért minket, és csak ennyit mondott:

„Rossz szakmát választottak. Ha feszült helyzetben nem tudnak egy jót ebédelni, ne legyenek jogászok!"

Végül az lettem, és a stresszes ebédek is jól mennek már...

A Kar alapítása utáni első évfolyamosok között végzett. Milyen volt egy formálódó Karon végezni tanulmányait? Mi jellemezte akkoriban a Pázmány jogi karát?

Nagyon lelkes hallgatók voltunk, és nagyon jó tanári kart kaptunk. A körülmények évről évre javultak, nagyon látványos volt akkoriban a Kar infrastruktúrájának folyamatos fejlődése. Első évben reggelente 15-20 perccel hamarabb kellett érkezni, hogy legyen helyünk. A professzorok között szinte az egész Alkotmánybíróság ott volt, olyan legendás tanáraink voltak, mint a már említett Zlinszky János, Kilényi Géza, Lábady Tamás, Békés professzor, Pálinkás bíró úr, és még hosszan sorolhatnám. Nem éreztük semmilyen hátrányát annak, hogy egész új kar volt akkor a jogi kar. Sőt! Inkább adott egyfajta lendületet, erőt mind a tanári karnak, mind a hallgatóknak.

Melyik oktató volt a legnagyobb hatással Önre egyetemi évei alatt?

Nem szeretnék egy oktatót kiemelni, sokukra jó szívvel emlékszem vissza. Lábady Tamás, Zlinszky János és Kilényi Géza előadásai különösen nagy élményt jelentettek. Kár, hogy ma már egyikük sincs velünk.

Máshogy kell tanulni ma a jogot, mint 20 évvel ezelőtt?

Egész biztos. Annyira aprólékos, összetett, egyes jogterületeken már már szinte követhetetlen lett a joganyag – praxisomból például a EU-s harmonizációval érintett pénzügyi területekre gondolok – hogy a tételes jogi szabályozás betanulása helyett sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az elvi szintű jogi megközelítésnek, a szabályozási logikák, motivációk megértésének, a jogi gondolkodás, analízis elsajátításának.

Nem jogtechnikusokat kell képezni, hanem igazi, nagybetűs jogászokat.

Sokkal több gyakorlati képzésre is szükség van, ennek hiányát mint sok jogászt foglalkoztató munkáltató is tapasztaltam.

Mire a legbüszkébb pályafutása során?

Az MNB-s munkámra, eredményekre büszke vagyok. Alelnökként hat évig vezettem a pénzügyi felügyeletet. Nagyon jó csapatot tudtam magam köré építeni. Komoly megújítást vittünk velük végbe a pénzügyi ágazatban, számos olyan korábbi egyensúlytalanságot, problémát vagy akár jogtalanságot, visszaélést tudtunk feltárni és kijavítani a szektorban, amik korábban akár évtizedekig is épülhettek. Hat éves alelnökségem alatt az MNB felügyeleti területe egy komoly szakmai presztízzsel bíró hatóság lett, aminek a felügyelt szektor nagyon odafigyelt a szavára, véleményére.

Az MNB alelnökeként gyakran kellett a politika és a szakmaiság között ingadozni? Hogyan tudta ezt megvalósítani? Hogy élte meg ezt a szerepvállalást?

Az MNB és Monetáris Tanácsa a monetáris politika alakítója, ilyen értelemben szakpolitikus voltam, ezért a szakmaiság és ez a fajta politikai gondolkodás sosem ütközött a mi munkánkban. A felügyeleti munka egyfajta hatósági munka, politikai nyomásgyakorlást sosem éreztem, talán ezért is tudtunk ennyi eredményt felmutatni hat év alatt. Jó munka volt, nagyon élveztem.

Mivel foglalkozik mostanában?

Két főbb területen dolgozom, egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyetteseként a KSH kommunikációjáért és kormányzati kapcsolattartásért felelek, másrészt egy modellváltó egyetem fenntartó alapítványának felügyelőbizottsági elnökeként az új struktúra, működési mód kialakításában van komoly és érdekes feladatom.

Azt csiripelték a madarak, hogy elkezdett asztaloskodni, ami homlokegyenest más típusú tevékenység, mint amit egyelőre végez. Mi motiválja erre? Hosszú távon mi a terve, szakmát vált?

Igen, az MNB alelnökséget követően tényleg megszereztem az épület- és bútorasztalos képzettséget, és fel is szereltem egy elég komoly asztalosműhelyt, ahol tömörfa bútorokat készítek. Ez most a KSH-s munka mellett inkább csak hobbiként tud működni, de komoly terveim vannak a faipar területén.

Mit üzen hallgatóinknak?

Élvezzék ki egyetemista éveiket. Próbáljanak minél korábban - már egyetem mellett is – valamely jogi területen munkát vállalni. Egész más úgy tanulni a jogot, hogy ha van valamihez kötni a gyakorlatból, mintha csak elméleti tárgyként tekintünk rá.