...a márciusi ifjak első útja a Pilvax Kávéház ,,Közvélemény asztalától" egyenesen a joghallgatókhoz vezetett. Nem is csoda, hiszen sokan maguk is folytattak jogi tanulmányokat. Jókai Mór, aki joghallgatóból lett író, majd országgyűlési képviselő, így összegezte a forradalom kiváltó okait:

,,A magyar nemzetet félmilliónyi nemes ember képezte. Az választott megyei tisztviselőket és az országgyűlés alsó házába követeket, megyénkint kettőt. Ezeknek a megyei rendek utasításokat adtak s ha követeik ez utasítások ellenére szóltak és szavaztak, visszahívhatták őket.

A polgári osztály is képviselve volt az országgyűlésen. A királyi városok egy-egy követet küldtek. S valamennyi királyi város követeinek a szavazata „egy" szavazatot adott ki. Ez volt a polgárság részvevése a törvényhozás műveletében.

Hát a többi? A tizenöt millió lakosa az országnak? A földmívelő, a munkaviselő nép? A jobbágyság? Annak semmi szava nem volt.
A „misera plebs contribuens", a „glebae adstrictus" jogokkal nem bírt, csak kötelességekkel.

Ő viselte az adó terhét, sokféle címen, ő adta az újoncokat a rendes hadsereghez, s azok szolgáltak tíz esztendeig, szabadságolás nélkül: a nemesség csak a haza határán betörő ellenség ellen tartozott harcolni. A jobbágy szolgált a földesúrnak ingyen, szántott, vetett, aratott, robotolt, forspontozott; fizette termése után a dézsmát, kéménye után a füstpénzt; csinálta az országutat, bírája volt az „úriszék", törvénye az „urbarium". A bot volt a rangkülönbség jelképe a nemes és a jobbágy között.
Tizenöt millió lakosnak nem volt hazája Magyarország."

Pontosan hogy is volt az, ,,amikor egy csoport fiatal ember azzal a képtelen követeléssel állt elő, hogy legyen egész Magyarország fiatal"? Ajánljuk Jókai Mór: A márciusi fiatalság (visszaemlékezés) c. írását.