A Bécsi Egyetem Jogtörténeti Intézete és a Pázmány Jogtörténeti Tanszéke szervezésében három napos szemináriumon vehettek részt Bécsben a két egyetem hallgatói. A téma a két világháború közötti időszak volt.
Idén lesz 100 éve, hogy felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és ezzel a két ország történelme külön utakon haladt tovább. Az I. világháború után, jogtörténeti szempontból, nagyon érdekes időszak következett, nem csak Ausztriában és Magyarországon, hanem globálisan is.
A szemináriumon részt vett hallgatók egy szabadon választható tantárgy keretében már ősszel elkezdtek foglalkozni a két világháború közötti aktuális kérdésekkel. Mindenki kiválasztott egy-egy kutatási területet, amit alaposan megvizsgált. A Pázmányon Benjáminné dr. Szigeti Magdolna professzor asszony vezette a kutatást, Bécsben pedig Dr. Thomas Simon professzor úr, a Jogtörténeti Intézet vezetője. A kutatások eredményéről 20 perces előadásokban számoltak be a hallgatók egy három napos szakmai találkozón Bécsben. A gondolatébresztő előadásokat kérdések és estébe nyúló érdekfeszítő eszmecsere követte.
A prezentációk a témák kronológiai sorrendjében követték egymást. A magyar vonatkozású témák között szó volt a Tanácsköztársaság választójogi rendszeréről, a királykérdésről, a Bethlen-féle választójogi reformról, a kormányzó jogköréről és a magyar kisebbségek helyzetéről. A szemináriumon részt vett karunk dékánja, Dr. Szabó István professzor úr is, aki rengeteg érdekes információval tudta kiegészíteni a referátumokat, a magyar témákhoz egyébként fő forrásként a Dékán Úr tanulmányait használtuk fel.
Sokan Ausztriával vagy Németországgal kapcsolatos témát választottak. Major Fruzsina pédául a weimari alkotmányról beszélt, ezen belül a talán legvitatottabb és legérdekfeszítőbb cikkelyről, a 48-asról, mely a szükségrendeletekről és a birodalmi elnök rendkívül széles kivételes hatalmáról szól. Mások, mint Paksi Máté, részben Európán kívülre tekintve, az 1936-os szovjet alkotmányban (csupán formálisan) megjelenő emberi jogokkal, és a szovjet büntetőpolitikával foglalkozott. Krizsán Zoltán az USA New Deallel kapcsolatos jogalkotásáról tartott előadásában kiemelte, hogy a két világháború közötti amerikai politika és jogfejlődés az európai kontinenst is érintette, s annak hosszú távú hatásai a mai napig érzékelhetőek. Benjáminné dr. Szigeti Magdolna ezzel kapcsolatban megjegyezte, megnyugtató látni, hogy az 1929-es gazdasági világválság kezelésére demokratikus úton is volt lehetőség, még akkor is, ha ez Európában sok helyen nem sikerült. Ezt a gondolatot folytatva felmerült az is, hogy amíg az USA-ban a demokrácia alulról fejlődött ki, addig az európai országok többségében, (főleg keleten) a feudalizmus hagyománya jó táptalajnak bizonyult az autoriter rendszerek kialakulásához, és emiatt sokáig a demokrácia nem igazán tudott mély gyökereket verni.
Az előadások mellett jutott idő a városban felkeresni a vizsgált korhoz kapcsolódó nevezetes helyszíneket. A hallgatókat Dr. Wilhem Brauneder professzor úr vezette körbe, aki a Bécsi Egyetem jogi karának korábbi dékánja, és az osztrák Nemzeti Tanács alelnöke (osztrák kifejezéssel élve: 3. elnöke) volt 1996 - 1999 között. A professzor úrral a szeminárium résztvevői látogatást tettek az osztrák parlament ideiglenes helyszínén, ahol a tárlatvezetés során bemutatták az osztrák törvénykezés történetét, nagy hangsúlyt fektetve a két világháború közötti időszakra.
A szeminárium nagy sikerén felbuzdulva a szervező felek kilátásba helyezték a folytatást. Dr. Thomas Simon úgy fogalmazott, hogy mind a tanárok, mind a diákok sokat tanultak egymástól ezalatt a három nap alatt, és mindenképpen érdemes lesz folytatni a most megkezdett munkát, hogy jövőre egy hasonló szakmai találkozót lehessen tartani. Dr. Stefan Hammer, a Bécsi Egyetem Jogbölcseleti Intézetének professzora, aki szintén részt vett a szemináriumon, viccesen megjegyezte, erősíteni kell a kapcsolatot a „birodalom két fele" között. Felmerült az is, hogy jövőre felkeresik a horvát, szlovén és cseh kollégákat is az együttműködés ötletével, hiszen az osztrák és magyar jogtörténet ezer szálon kapcsolódik ezekhez az országokhoz.
írta: Szabó Kenéz