A konferencia visszanézhető Karunk YouTube csatornáján.

A 2022. március 18-ai konferencián El Beheiri Nadja előadásában a családi alapokon kialakult societas máig ható és a gazdasági életben jelentős szerepet betöltő formációját tárják elénk.

Erdődy János előadása a gyermek apa általi elismerésének jelentőségéről a magzatot jogtárgynak vagy érdekeit védendő jogalanynak tekintő nézőpont pandektisztikában betöltött hátterének vizsgálatáról szól.

Tussay Ákos rávilágított arra a párhuzamra, ami az egykori társadalmak családfői és politikai hatalomról alkotott gondolkodása között figyelhető meg.

Landi Balázs történelmi ívet rajzolva vezetett bennünket végig a társadalomban váltakozó szociáblilitás és intim családi berendezkedés apaságra gyakorolt labirintusán.

Schanda Balázs annak a kérdésnek a feszültségét vizsgálta, hogy az apa a családban különösen is jelentős szerepet játszhat a személy felelősségre való felhívásában, ugyanakkor apai státuszával kapcsolatban külön nevesített alkotmányi védelemben nem részesül.

Szeibert Orsolya előadásában azzal foglalkozott, hogy az a tény, hogy valaki biológiai valóság szerint apa és hogy jogilag is betöltheti-e ezt a státuszt elválhat egymástól, vajon mi a gyermek és az apa érdeke, amikor a biológiai apa el van zárva a jogi apaságtól, mert ezt a pozíciót más tölti be?

Navratyil Zoltán elénk tárta, hogy fenntartható-e az az axióma, hogy az ivarsejtet adományozó kiléte titkos akár a szülők, akár a gyermek előtt a tudomány eszközeinek bárki általi hozzáférhetősége okán.

Barzó Tímea kelet-európai jogrendszereket összefogó összehasonlító elemzésében kimutatta, hogy szülői jogállás premisszái ugyan sok esetben hasonlóak, azonban az eltérések vizsgálatakor érdekes felfedezéseket tehetünk az adott vagy saját jogrendszerünk szülő-képére vonatkozóan.

Kőrös Andrással arra kerestük a választ, hogy versenghet-e egymással az örökbefogadás és vérszerinti apaság, és hol van ebben a versenyben a gyermek?

Horváth Írisszel áttekintettük, hogy a származási perek szabályainak változása milyen képet rajzol ki arról, hogyan alakult a szülőségről való gondolkodás jogrendszerünkben a rendszerváltás óta.

Az apa felelőssége nemzetközi elemmel rendelkező ügyeben, olyan terület, amellyel keveset találkozhatott eddig a szakma, ezért Raffai Katalin ezt vizsgálta egy esetleges jogharmonizációt is felvetve.

Molnár Sarolta a szülők komplementaritásáról és arról beszélt, hogy a szülők közötti viszony, megromlásának következményei milyen súlyosan hat a gyermekre. 

A három részből álló konferencián az előadásokat követően élénk tanácskozás alakult ki a felvetett témákról, mely a jelenleti formának köszönhetően a kávé és ebéd szünetben is folytatódhatott.

A konferencia az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.