A konferencia visszanézhető Karunk YouTube csatornáján.
A 2022. március 18-ai konferencián El Beheiri Nadja előadásában a családi alapokon kialakult societas máig ható és a gazdasági életben jelentős szerepet betöltő formációját tárják elénk.
Erdődy János előadása a gyermek apa általi elismerésének jelentőségéről a magzatot jogtárgynak vagy érdekeit védendő jogalanynak tekintő nézőpont pandektisztikában betöltött hátterének vizsgálatáról szól.
Tussay Ákos rávilágított arra a párhuzamra, ami az egykori társadalmak családfői és politikai hatalomról alkotott gondolkodása között figyelhető meg.
Landi Balázs történelmi ívet rajzolva vezetett bennünket végig a társadalomban váltakozó szociáblilitás és intim családi berendezkedés apaságra gyakorolt labirintusán.
Schanda Balázs annak a kérdésnek a feszültségét vizsgálta, hogy az apa a családban különösen is jelentős szerepet játszhat a személy felelősségre való felhívásában, ugyanakkor apai státuszával kapcsolatban külön nevesített alkotmányi védelemben nem részesül.
Szeibert Orsolya előadásában azzal foglalkozott, hogy az a tény, hogy valaki biológiai valóság szerint apa és hogy jogilag is betöltheti-e ezt a státuszt elválhat egymástól, vajon mi a gyermek és az apa érdeke, amikor a biológiai apa el van zárva a jogi apaságtól, mert ezt a pozíciót más tölti be?
Navratyil Zoltán elénk tárta, hogy fenntartható-e az az axióma, hogy az ivarsejtet adományozó kiléte titkos akár a szülők, akár a gyermek előtt a tudomány eszközeinek bárki általi hozzáférhetősége okán.
Barzó Tímea kelet-európai jogrendszereket összefogó összehasonlító elemzésében kimutatta, hogy szülői jogállás premisszái ugyan sok esetben hasonlóak, azonban az eltérések vizsgálatakor érdekes felfedezéseket tehetünk az adott vagy saját jogrendszerünk szülő-képére vonatkozóan.
Kőrös Andrással arra kerestük a választ, hogy versenghet-e egymással az örökbefogadás és vérszerinti apaság, és hol van ebben a versenyben a gyermek?
Horváth Írisszel áttekintettük, hogy a származási perek szabályainak változása milyen képet rajzol ki arról, hogyan alakult a szülőségről való gondolkodás jogrendszerünkben a rendszerváltás óta.
Az apa felelőssége nemzetközi elemmel rendelkező ügyeben, olyan terület, amellyel keveset találkozhatott eddig a szakma, ezért Raffai Katalin ezt vizsgálta egy esetleges jogharmonizációt is felvetve.
Molnár Sarolta a szülők komplementaritásáról és arról beszélt, hogy a szülők közötti viszony, megromlásának következményei milyen súlyosan hat a gyermekre.
A három részből álló konferencián az előadásokat követően élénk tanácskozás alakult ki a felvetett témákról, mely a jelenleti formának köszönhetően a kávé és ebéd szünetben is folytatódhatott.
A konferencia az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.
