2019. október 16-án a Pázmány Nap keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a fenntarthatóság és a teremtésvédelem jegyében tartott programokat.

A délelőtti központi programokat – doktoravatás és rektori székfoglaló – követően hallgatói szervezeteink az aulában gyülekeztek, hogy egymással és az érdeklődő hallgatókkal találkozhassanak. Minden hallgatói szervezet képviselte magát: Caritas, Erasmus Tutorok, Gradus ad Facultatem, Hallgatói Önkormányzat, Ítélet, Pázmány Tutorok.
A Caritasnál volt lehetőség ruhákat leadni vagy cserélni, szép számmal gyűltek zsákok, amelyekkel a későbbiekben szervezeteket tudnak majd támogatni. Az ősz folyamán még egyszer tart majd gyűjtést a szervezet.

„A bírói munkára mindig, mint hivatásra tekintsenek. Ne tévesszék szem elől azt, hogy a bíróság elsődleges feladata az igazságszolgáltatás, amelynek során a jogvitákat az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve kell rendezni. Mindig tartsák szem előtt azokat a bírói erényeket, amelyek meg kell határozzák a mindennapi tevékenységüket:
a pártatlanságot és a függetlenséget."

Dr. Gerber Tamás gondolatai ezek. A Budapest Környéki Törvényszék elnöke volt vendégünk ezen a napon, aki Fenntartható bíróság címen tartott előadást. A pályaorientációs előadás keretében beszélt a bírói életpályáról, a bírói hivatásról, beleszőve a BKT Szakmai Gyakornoki Programját, amelyet a BKT 2019 tavaszán indított el.

A délután folyamán Dr. Bándi Gyula professzor úr és Dr. Halász Zsolt tanszékvezető úr kihirdette a Dr. Halustyik Anna Díj és Ösztöndíj nyertesét. A díjátadón a díj névadójának édesanyja, Panni néni, aki egyben a díj alapítója szintén megtisztelte jelenlétével az eseményt.

A Halustyik Anna díjat Vad Viktória hallgatónk kapta,

aki 2019-ben az OTDK Pénzügyi jogi szekciójában I. helyezést ért el.

A Halustyik Anna ösztöndíjat Dr. Veres Zoltán megbízott oktatónk kapta,

aki pénzügyi jogi tudományos kutatásokat végez a pénzügyi fogyasztóvédelem terén és az ösztöndíj a kutatási eredményeinek publikációját támogatja.

A programsorozat kiemelt eseményeként egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, amely a

„Szerepünk a teremtésvédelemben és a fenntartható fejlődésben" címet viselte.

A beszélgetés meghívottjai Dr. Baricz Sarolta Laura OP, Sipos Katalin, Dr. Salamon László, Dr. Bándi Gyula és Nobilis Márió voltak. Tahyné Dr. Kovács Ágnes adjunktus moderálta a kerekasztal beszélgetést. Rövid felvezetőben, a meghívottak és a jelenlévők számára gondolatébresztő vetítést tartott. Néhány dián a „Ciwem év környezetvédelmi fotósa" pályázat 2019-es díjazottjainak képeit mutatta be. Elsőként Laura nővért kérdezte, aki egykor az egyik vezető multinacionális cég magyarországi leányvállalatának kereskedelem-fejlesztési menedzserként járta a világot, elmondta, hogy az egyik legnagyobb nehézség ezzel a témakörrel kapcsolatban, hogy

a gazdaság működése középpontjában kizárólag a profitmaximalizálás áll, így a gazdaság nem kedvez annak, hogy a fenntarthatóság szempontjai érvényesülni tudjanak.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója kiemelte, hogy mindenki tud tenni annak érdekében, hogy pozitív változás következzen be, amit egy nagy elhatározáshoz hasonlítót, és egy gyermekjátékkal, - a macskabölcsővel - szemléltetett. Az életnek három alapfeltételére hívta fel a figyelmet: élelmiszer, víz, levegő. Ahogy fogalmazott, sajnos már most ott tartunk, hogy mind a három területen akadnak nehézségek, ami nem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

Nobilis Márió atya rögtön első megszólalásában három fontos fogalompárt (triót) említett meg.

• Haladás-növekedés-fejlődés hármasa, mint szem előtt tartandó vezérfonal. Nem mindegy, hogy melyik szemlélet határozza meg a tetteinket. Viszonyulhatunk a tradíciókhoz, de tudnunk kell, miért nyúlunk vissza, ezáltal egyfajta önazonosságra tehetünk szert.
• Tömeg és közösség - többen az egyik megoldandó problémaként a tömeget jelölik meg a fenntarthatóság kérdéskörében. Ezzel kapcsolatban népességszabályozás és ehhez kapcsolódó etikai-, erkölcsi kérdések merülnek fel. Márió atya szerint a tömeggel önmagában nem lenne gond, ha ez a tömeg közösséggé tudna válni, közösségben tudna élni.
• Megcsinálás és teremtés - Az emberi racionalitásnak két pólusa van, és csak a kettő együttes jelenléte hozhat egyensúlyt, amely által emberré lehet válni. A technikai: meg tudom csinálni, a spekulatív: újra és újra rákérdezek arra, hogy mi ez a dolog? Ezt a kérdést pedig szüntelen felteszem, mintha nem is lenne rá végleges válasz. A mai világban túlsúlyban van a technikai és elsorvadt a spekulatív szemlélet. Fontos, hogy sose felejtsük el, hogy mi nem teremtünk. Nem a mi alkotásunk a világmindenség, mi csak meghívást kaptunk arra, hogy ebben a világban munkálkodjunk.

Dr. Bándi Gyula professzor úr az országon belüli természeti-környezet állapotról adott egy rövid áttekintést. A jövő nemzedékek szószólójaként a jogalkotás folyamatainak nehézségeibe és akadályaiba adott rövid betekintést. Aláhúzta, hogy minden politikai rendszer a gazdaság érdekében tesz, itt kapcsolódott Laura nővér első gondolatához. Az egyik leglátványosabb probléma szerinte az, hogy sok közszereplő szívesen beszél a teremtésvédelemről, csak éppenséggel nem szívesen tesz érte konkrétan semmit. Amikor pedig ott tartunk majd, hogy már késő lesz, akkor

„ki fog odaállni hatalmas nagy hűtőszekrényekkel, hogy visszafagyassza a gleccsereket?"

Az egyének szívesen burkolóznak abba, hogy azt mondják, hogy kicsik vagyunk és Magyarország is kicsi ahhoz, hogy változás történjék. De ezzel a szemlélettel nem jutunk előrébb. Kicsiségünk ellenére is vállalni kell mindent, amit meg tudunk tenni.

Dr. Salamon László alkotmánybíró úr szerint a vizsgált konfliktus lényege, hogy

a gazdaságra épített jólét iránt vágy látszólag szemben áll a természet, teremtett világ, környezet ajándékaival.

A teremtésvédelem mindig háttérbe szorul a gazdasághoz képest. Sokszor bár látszik, hogy hogyan is lenne jó, az igazi kérdés az, hogy hogyan lehet valóban érvényre juttatni? Hogyan lehet tényleg érvényesíteni/megvalósítani az elképzeléseket? Összességében a demokráciában hogyan lehet érvényre juttatni a teremtett világ védelmét? Mint kiemelte, a választópolgár képviselőt (és ezzel együtt képviseletet is) választ, de a nagy kérdés, hogy milyen szempontok alapján teszi ezt meg. Ha a többség nem látja, hogy mi fele kellene törekedni, akkor sajnos nem ér semmit a kis közösségek törekvése. Óriási felelőssége van ebben az egész kérdéskörben a médiának, az oktatásnak, a nevelésben résztvevőknek, és az egyháznak is. Remélhetően nem kell eljutnunk oda, hogy változást csak egy nagy katasztrófa fog kiváltani.

Tahyné Dr. Kovács Ágnes összefoglalva az elhangzottakat megerősítette, hogy

a felelősséghárító magatartás helyett a gyakorlati lépések visznek előre. Egy nap 24 órájában rengeteg döntést kell hozni, ezekben az apró pillanatokban kellene felelősségteljesen és átgondoltabban cselekedni, ami persze gyakran nem könnyű.

Nobilis Márió atya kiemelte, hogy Aquinói Szent Tamás gondolatát, miszerint minden ember erkölcsi lény, fel tudja ismerni, mi a jó. Mi emberek pedig alapvetően a jóra való hajlammal rendelkezünk.

Sipos Katalin igazgató asszony felhívta a figyelmet, hogy a környezeti katasztrófa nem fog berobbanni csak úgy egyszer.

A klímakatasztrófa legalább 10 éve zajlik.

Külön kiemelte, hogy jelenleg az ipar használja fel a vizek 75%-át. Már többen felismerték, miszerint a vízbiztonsági probléma rohamosan gazdasági problémává növi ki magát, és máris meghatározó lesz a cégek, gyárak számára, hogy foglalkozzanak a környezetvédelemmel.
Minden megoldás elérhető! Bizonyos változások már elindultak. Ma már a politika is óvatosabban fogalmaz környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, kevésbé söpri le a problémák asztaláról a kérdéskört.
A legnagyobb kérdés, hogy ahhoz képest, hogy mennyire kevés időnk van, mennyi idő lesz míg a változtatásokat megvalósítjuk.

Dr. Bándi Gyula professzor úr megerősítette, hogy felesleges cselekedeteinkből kellene lefaragnunk, ostoba fogyasztói mivoltunkat kellene levetkőzni. Apró döntéseinkben merjünk okosabbak lenni.

Márió atya a demokráciával kapcsolatban osztott meg egy gondolatmenetet. Eszerint

nem hinni kell a demokráciában, hanem használni.

Felhívta a figyelmet arra a közvéleményben téves értelmezésben, amely a hierarchiát negatívnak tünteti fel és egyedül a demokráciát tartja elfogadhatónak. Így a demokrácia ellentéte az autokrácia, nem a hierarchia. A hierarchia nem autokráciát jelent. Ez egy szent rendszer. A hierarchiára véleménye szerint erősebben kellene támaszkodni.
Utalt a szubszidiaritásra és ezzel összefüggésben arra, hogy célszerű lenne megtalálni a hatékony köztes szintet a nagyhatalmak és az egyen között.

A valódi kérdés a hétköznapokban: igény vagy szükséglet az adott tevékenység, fogyasztói magatartás?

Ha igény, az nem bűn önmagában, és a szükségletről is le lehet mondani olykor. A skála széles, egyéni döntéseket kíván.

Összegezve az elhangzottakat, mintegy „közös nevezőként" - és a kerekasztal második elemeként - Tahyné Dr. Kovács Ágnes a vendégekhez fordult azzal a kérdéssel, hogy ki hol lát lehetőséget arra, hogy a társadalom összessége és az emberek tudatát formálni lehessen? Milyen fórumok állnak rendelkezésünkre?
Tahyné Dr. Kovács Ágnes dián szemléltetve bemutatott olyan fiatalokat, akik sokat tesznek a mindennapokban világszinten a változásért.

A társadalmi tudatformálás kapcsán Laura nővér abban hisz, hogy értékrendet kell választani, közös tevékenység, közösség által kell előmozdítani a változást.

A jelenlegi atomizált társadalmi szerkezet nem természetes, hanem a fogyasztói világ következménye.

Sipos Katalin azt erősítette meg, hogy a mindennapi döntéseinkhez kell egyfajta háttértudás. Ő a döntések esetén a vízlábnyom és a karbon számlálót pörgeti magában, ez alapján hoz döntést.

A kerekasztal harmadik paneleként Tahyné Dr. Kovács Ágnes két olyan természeti csodára hívta fel a figyelmet, ami megmutatja, hogy az tájékozott és felelős emberi magatartások és a természet regenerálódása kéz a kézben segíti egymást. Elsőként Csernobil természet általi visszahódításáról beszélt, majd a Nagy Korallzátonyok visszatelepítésének sikeréről. A kerekasztal-társaságot arról kérdezte, mennyire bizakodóak, mit tudnak a saját szakterületükön hasonló sikerként a hallgatóság a jövő generáció elé tárni.

Sipos Katalin igazgató asszony felhívta a figyelmet arra a csodára, hogy

a természet képes regenerálódni, de vajon érdemes-e megvárni, hogy ez a regeneráció az ember nélkül menjen végbe?

Álláspontja szerint a szellemi és erkölcsi potenciál megvan az emberekben, csak a kapitalizmus, történelmi előzmények által utat vesztett az emberiség.
Véleménye szerint fontos, hogy döntéseink során a boldogságot, boldogulást és a lemondásokat egyensúlyban tartsuk. Hiszen az az életünk normális része, életmódja kell legyen. Az idő az egyik legsürgetőbb tényező jelenleg. A politikusok döntése pedig a mi aktivitásunkon múlik leginkább. Elmesélte sorsfordító tiltakozásukat, amely által a 7 nap alatt 66 000 ember által aláírt petíció hatására az agrárminiszter visszavonta a beruházási tervet a Csarna-völgy területén.
A beszélgetés lezárásaként Tahyné Dr. Kovács Ágnes megköszönve a vendégeknek az értékes gondolatokat összegezte az elhangzottakat. Egyben a jelenlevőket arra buzdította, hogy

éljenek az internet adta lehetőségekkel, amely által egyre több ötletet, mozgalmat, közösséget ismerhetünk meg, így mi is megtehetjük, ami tőlünk telik.

A kerekasztal beszélgetés mindenkiben számos gondolatot ébresztett, így a vendégek a formális lezárás után még folytatták a jelenlévőkkel a tartalmas beszélgetést, gondolatcserét.

A beszélgetés után a hallgatói szervezetek interaktív szemléletformáló tevékenységekkel segítették egymást és az arra járókat, hogy egyszerű, a hétköznapokban megvalósítható ötleteket tudjanak beépíteni életükbe vagy ismereteiket mélyítsék a témával kapcsolatban.

Kávézaccból lehetett arcradírt készíteni, ökológiai lábnyom tesztet kitölteni, Kahoot játékkal ismereteket bővíteni, Activityzni, rövid videók megnézése után ellenőrizni az elsajátított információk mértékét.

Az aulában a HuMuSztól kölcsön kapott 10 lépés a nulla hulladék felé molinóval lehetett találkozni, amely összefoglalta a rendezvényt megelőző napokban különböző bejegyzésekben megjelenített ötleteket, amely által jelentősen lehet csökkenteni a hulladékot mindennapjainkban.

Összességében egy tartalmas, tanulságos és cselekvésre ösztönző programsorozattal színesítettük a kari élet programtárát.

A beszámolót készítette: Tahyné Dr. Kovács Ágnes és Steiger Anita