A francia elektronikus hírközlési szabályozó ARCEP 2012. november 22-én hatósági eljárást indított a Free internet-hozzáférés szolgáltató ellen, mivel ez utóbbi korlátozza az ADSL előfizetői számára a Google tulajdonában álló YouTube videó megosztóhoz való hozzáférést. A vita hátterében az áll, hogy a Free (elsőként az internet-hozzáférés szolgáltatók közül) nyíltan kérdőjelezi meg az internetgazdaságtan egyik alapvetését jelentő Bill and Keep modellt és pénzt akar szedni a Google-től, amiért az használja a hálózatát.
A Bill and Keep modell röviden annyit tesz, hogy a fogyasztók internethez való hozzáférését biztosító ún. eye-ball internet-hozzáférés szolgáltatók nem kérnek pénzt a hálózatukon "végződtetett" tartalmakért (ennek ellenértékét az előfizetőktől szedik be), míg a kimenő adatforgalom célbajutásért tranzit szolgáltatást vesznek, vagy peering megállapodást kötnek. Ez az elv biztosítja az internet-semlegességet, a hálózati és szolgáltatás/alkalmazás szint különválasztásával.
A Google és Free közötti vita elmérgesedését jól jelzi, hogy 2013 első hetében a Free egy olyan szoftvert telepített az ADSL előfizetői feltételes hozzáférési rendszerébe (CAS), amivel blokkolja az internetes tartalmak mellett elhelyezett reklámokat (ami elsősorban természetesen a Google-t érinti érzékenyen). Az intézkedés szinte az összes francia tartalomszolgáltató haragját felkeltette és azzal fenyegetnek, hogy amennyiben a Free nem hagy fel a blokkolással, akkor ők - válaszul - elérhetetlenné teszik online oldalaikat a Free 5 millió ADSL előfizetője számára. A feszültséget enyhítendő a hírközlésért felelős francia miniszter január 7-re magához rendelte az érdekelt feleket, továbbá az ARCEP is vizsgálódik.
Habár tudvalevő, hogy több nagy internet-hozzáférés szolgáltató évek óta szorgalmazza, hogy a nagy tartalom előállítók járuljanak hozzá a hálózatok finanszírozásához, sőt több nagy szolgáltató tárgyal is erről, mégis ez az első eset, amikor egy szolgáltató ilyen radikális eszközhöz fordul.
Az eset precedens értékű lehet: egyrészről avíttá teszi a Bizottság azon álláspontját, mely szerint Európában jelenleg nincsenek kirívó problémák a hálózat-semlegességgel, másrészről pedig lehetőséget teremt arra, hogy a szabályozó (jelen esetben az ARCEP) a gyakorlatban alkalamzza az önmaga, a Bizottság és - a területen a legkomolyabb munkát végző - BEREC által lefektetett elveket alkalmazza.
A BEREC IP összekapcsolódásról szóló, tavaly december 6-án megjelent riportja (BOR(12)130) szerint egyébként nem javasolt a PSTN/ISDN rendszerből átvett "végződtetési" díjrendszert átvenni az IP alapú hálózat esetében, hiszen ez utóbbi működése alkalmatlanná teszi erre.
Bartóki-Gönczy Balázs
