Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz, Budapest, Pázmány Press, 2014.
A monográfia letölthető innen.
Monográfia sorozatunk 5. kötete.
A hatalommegosztás kérdésköre az alkotmányjog klasszikus kérdéskörei közé tartozik, ma is fontos azonban annak vizsgálata, hogy az eszme milyen modern tartalommal tölthető meg. A könyv arra tesz kísérletet hogy a hatalommegosztásból kiindulva gyakorlatias szemlélettel vizsgálja az alkotmányos berendezkedésben intézményesített szerveket és feltárja azok legfontosabb kapcsolódási pontjait.
Mindenki másképp kezd egy puzzle kirakásához. Vannak, akik a jellegzetes ábrák darabjait kezdik egymáshoz illeszteni, mások módszeresen a sarkokkal és a szélső darabokkal kezdenek, nem az ábrákból, hanem a formákból indulnak ki. Megint mások hosszan nézik a mintaképet, a minta alapján próbálják feltárni, hogyan néz majd ki a puzzle végső formájában. Az egyes módszerek eredményességét pedig az mutatja meg, hogy helyére került-e valamennyi elem és az egyes darabkák értelmes, a mintaképnek megfelelő képet mutatnak-e.
Az állam szerkezeti felépítése hasonlít a kirakós játékhoz. Mindkét esetben előre meghatározottak a darabok, az összekapcsolás szabályai és mind az államszervezet, mind a puzzle esetében a kép az egyes elemek összeillesztését követően válik értelmessé.
Magyarország 2012. január 1-je óta hatályos Alaptörvénye összekeverte a puzzle-t, több darabkát elvett, azokat más darabokkal pótolta. Az új képrészletet mutató darabkákat egymáshoz kell illeszteni, a régi darabok új helyét is meg kell keresni, hogy a végén feltáruljon az összkép: az állam működésének rendje. A puzzle darabkáinak száma véges ugyan, de már maga a darabkák összekeresése is komoly kihívás, az elemek összeillesztése pedig csak ez után következhet.
A hazai szakirodalomban komoly irodalma van a hatalommegosztásnak, több értékes írás tett fontos megállapításokat az államszervezeti felépítés alapjairól. Jelen mű nem ezekhez kíván hozzátenni, és arra sem vállalkozik, hogy az egész puzzle-t kirakja, Magyarország teljes államszervezetét bemutassa. Ezek helyett az írás célja, hogy az elméleti alapok segítségével a puzzle elemeit felkutassa és pár darabot összekapcsoljon, hogy azok értelmes képpé formálódjanak. A jelen írásban bemutatott darabkák kiválasztása önkényes tehát, nem a teljeskörűségre törekszik, hanem egyes darabok módszeres összeillesztésére. Ebből kiindulva mutatja be az Alaptörvény által konstituált alkotmányos berendezkedés hatalmi ágait, a hatalmi tevékenységet gyakorló intézményeket.
