ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS SZAKOS HALLGATÓKNAK

2024 ŐSZ

 

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

(a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. alapján)

1. A polgári eljárásjog alapfogalmai, forrásai és alapelvei
2. A hatáskör és illetékesség
3. A bíróság összetétele, a bírák kizárása
4. A peres felek és más személy a perben
5. A perbeli képviselet
6. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és viselése, a költségkedvezmények rendszere
7. Az eljárási cselekményekről általában, az idézés, a kézbesítés és a jegyzőkönyvezés, a beadványok, a ulasztás és az igazolás
8. A kereset fogalma és a keresetjog, keresetfajták, a keresetlevél, keresetváltoztatás, viszontkereset
9. A tárgyalás előkészítése és az ideiglenes intézkedések, perfelvételi szak a tárgyalás vezetése, a tárgyalás menete, a tárgyalás elmulasztása
10. Akadályok az eljárás, illetve tárgyalás menetében
11. A bizonyítás fogalmi elemei; a bizonyítási kötelezettség, a bizonyítási teher, a bizonyítás elrendelése és lefolytatása, a bizonyítás eredményének mérlegelése és az előzetes bizonyítás
12. A tanúbizonyítás és a szakértői bizonyítás
13. A szemle és az okirati bizonyítás
14. A bírósági határozatokra vonatkozó általános szabályok, az ítélet fajtái, szerkezete és tartalma, a végzés és a perbeli egyezség
15. A határozatok joghatásai
16. A fellebbezés
17. A perújítás és a felülvizsgálat
18. A személyállapottal kapcsolatos perek közös szabályai. A házassági perek
19. Származás megállapítása iránti eljárások
20. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek. A gondnoksággal kapcsolatos perek
21. Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek.
22. A munkaügyi perek
23. Kollektív igényérvényesítés

 

NEMPERES ELJÁRÁSOK

24. A fizetési meghagyásos eljárás. Európai fizetési meghagyásos eljárás
25. A hagyatéki eljárás. Öröklési ügyek az Európai Unióban.
26. A közjegyzői okirat és tanúsítvány.
27. A személyállapottal kapcsolatos nemperes eljárások.
28. A cégeljárás.
29. Fizetésképtelenségi eljárások. Fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó szabályok a közösségi jogban.
30. Bírósági végrehajtás alapelvei és általános szabályai. A végrehajtás szervezetrendszere. A végrehajtási eljárás közös szabályai.
31. Végrehajtható okiratok.
32. Végrehajtás munkabérre, egyéb járandóságra. Végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre.
33. Az ingóvégrehajtás. Az ingatlan végrehajtás.
34. Meghatározott cselekmények végrehajtása. Biztosítási intézkedések. A hitelezők kielégítése.
35. Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban. A végrehajtási perek.
36. Határozatok és közokiratok elismerése és végrehajtása az Európai Unióban.

 

KÖZIGAZGATÁS
IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS
BA ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2024

Bírósági szervezet és igazgatás

1. A bíráskodás kialakulása (inkvizitórius és adverzariális eljárások)
2. A bírósági szervezet működési elvei (bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma, az igazságszolgáltatás egységének elve)
3. A bírósági szervezet felépítésének történeti áttekintése (az 1869. évi IV. törvénycikktől napjainkig)
4. A 2011-es reform jelentősége a bírósági szervezet felépítésében (előzményei, kiváltó okai, céljai, főbb elemei)
5. A bíróságok központi igazgatása és a bíróság vezetése (szervezeti oldalról, hatásköri oldalról)
6. Bírósági igazgatási modellek
7. A bíróságok központi igazgatásának szereplői 1990-től napjainkig
8. A bíróság vezetésének egyszemélyi felelős vezetői valamint testületei
9. Az ügykiosztási rend
10. A bírói megbízatás keletkezése összehasonlító megközelítésben és Magyarországon
11. A bírói jogállás – személyes függetlenség
12. A bírói függetlenség garanciái: mentelmi jog, elmozdíthatatlanság, összeférhetetlenség
13. Az igazságügyi alkalmazott jogállása
14. A bíráskodás az alkotmánybíróság határozatai alapján

 

Ügyészségi szervezet és igazgatás
1. A modern ügyészség kialakulása
2. Az ügyészség helye az államszervezetben, az ügyészi szervezet és tevékenység modelljei. Az ügyészség feladatai az Alaptörvény rendszerében
3. Az ügyészség büntetőjogi feladatainak rendszere
4. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak rendszere
5. Az ügyészség kapcsolata más közjogi intézményekkel
6. Az ügyészség szervezete, szervezetalakítási jogkörök
7. A Legfőbb Ügyészség szervezetének belső tagozódása
8. A fellebbviteli főügyészségek, a főügyészségek és a járási (járási szintű) ügyészségek szervezetének belső tagozódása
9. Az ügyészség vezetői

10. Hierarchia és irányítás az ügyészi szervezetben (a legfőbb ügyész normatív utasítása; a körlevél; a felettes ügyészség leiratai, az ügyészek utasíthatósága; az instruálás; a felügyeleti ellenőrzések)
11. Ügyészségi testületek és érdekvédelmi szervezetek
12. Az ügyészség szervezetére vonatkozó nemzetközi együttműködések
13. Az ügyészségi szolgálati viszony keletkezése és megszűnése
14. A függetlenséget biztosító eszközök, a minősítés, a kirendelés, a minisztériumi beosztás, a külföldi munkavégzés
15. A munkavégzés és a továbbképzések
16. A javadalmazás, valamint a fegyelmi és kártérítési felelősség

 

BÜNTETŐ

BA Záróvizsga,  Büntetőjogi Tanszék tételei 2024 ősz
(2018 – a 2017. XC. tv. alapján)
Büntetőeljárásjog

Új (2018 – a 2017. XC. tv. alapján)                                                      

1.A törvény alapvető rendelkezései (alapelvei) 
2. Az ártatlanság vélelme, a védelem elve
3. Az ítélkezés alapja, vádhoz kötöttsége, a bizonyítás alapvetései
4. A büntető eljárás alapja és akadályai
5. A bírósági szervezet, a bíróság hatásköre, illetékessége.
6. Az ügyész szerepe, feladatai a büntető lejárásban
7. A nyomozó hatóságok
8. A terhelt és a védő jogállása
9. A sértett, a magánfél és a polgári jogi igény
10. A magánvádló, a pótmagánvádló és a pótmagánvádas eljárás alapvető kérdései
11. A bizonyítás elvei, törvényessége
12. A bizonyítási eszközök
13. A tanú, a tanúvédelem fontosabb szabályai
14. A szakértő és a szakvélemény
15. A leplezett eszközök fogalma, csoportosítása
16. A kényszerintézkedések fogalma, csoportosítása
17. Az őrizet, a személyes szabadságot érintő bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedések

18. A személyi szabadságot nem érintő kényszerintézkedések
19. Az előkészítő eljárás, a felderítés, a vizsgálat rendszere, főbb szabályai
20. A bíróság feladatai a vádirat benyújtása előtt.
21. Ügyészi eszközök az elterelésre, a vádemelés
22. A tárgyalás előkészítésének jelentősége, szerepe, főbb szabályai
23. Az első fokú bíróság eljárása
24. A jogorvoslatok fogalma, csoportosítása
25. A másodfokú és harmadfokú eljárás
26. A megalapozatlanság, a súlyosítási tilalom, és az eljárási szabálysértések
27. A rendkívüli jogorvoslatok
28. A külön eljárások, a fiatalkorúak elleni eljárás
29. Az egyszerűsítő külön eljárások
30. A különleges eljárások       

2024. szeptember