Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat egy olyan területtel, ami túlmutat, azonban kapcsolódik a közigazgatási jog, illetve részben a jogtörténeti tanulmányaihoz.
Az órán találkozhatnak az aktuális joganyaggal és tapasztalatot szerezhetnek egy borászati rendelet megalkotásában. Rávilágít a hétköznapi életben is fontos tudnivalókra, hiszen a bor története mindig is jelen volt a vallásban is és a magyar nemzet kultúrájában is.
A hallgatók betekintést nyernek a hegyközségek szabályozásába, mellyel kiszélesítik a Közigazgatási jog I. és Közigazgatási jog III. tárgyakkal szerzett tudásukat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
I. A bor története és biológiai vonatkozásai
A Kárpát-medence borászatát a magyarság magával hozott ősi, belső-ázsiai és Kaukázus-vidéki hagyományai, valamint a Pannóniában fennmaradt és átvett, római gyökerű gyakorlat befolyásolta. Mindezekre nagy hatással volt a térítő bencés, majd a később megtelepedő tanítórendek, valamint a bevándorló telepesek Itáliából, Burgundiából, Anjouból és a Rajna völgyéből hozott tudása, ízlésvilága.
A középkori virágzást követően a török hódoltság másfél évszázada alatt a magyar bortermelés is komolyan károsodott. Ebben az időszakban vette át Tokaj vidéke az aszúbortermelésben a török által 1523-ban elfoglalt Szerémség szerepét. A tokaj-hegyaljai aszúborok első írásos nyomaival az 1550-es évektől lehet találkozni. A sok évszázados hagyomány szellemében helységenként szigorúan ügyeltek a borok eredetiségére, s az 1655. Évi XXXI. Törvényben – első alkalommal – ezt írásba is foglalták.
A második világháború után, 1948-tól komoly törések következtek be a szőlő- és bortermelésben. A nagyüzemi gazdálkodás elsőrendű célja kizárólag a minél nagyobb mennyiség elérése volt. Ezt az időszakot főképpen az átgondolatlan telepítések jellemezték.
- A bor és a pezsgő feltalálása
- A filoxéra megjelenése és hatása a jogalkotásra
- A peronoszpóra megjelenése és hatása a jogalkotásra
II. A borászati szabályozás régen és napjainkban
A borjog kialakulása az államalapítással egyidejűleg létrejött, szorosan kapcsolódott a Kárpát-medence szőlőművelésének, borkultúrájának és társadalmi-gazdasági fejlődésének alakulásával, azonban a törvényi szabályozásra a 19. század második feléig kellett várni. Szent István korabeli törvények már említik a szőlőbirtoklás rendjét. Nagyon fontos pont volt a történelemben, hogy 1737-ben III. Károly magyar király királyi rendelete alapján a Tokaji Borrégió a világ egyik első lehatárolt borrégiója lett. A Fekete leányka (Fetească Neagră) erdélyi őshonos kékszőlő fajtánk, írások maradtak fenn róla. Eredete I. Istvánig nyúlik vissza, a Hunyadiak pedig bizonyítottan legkedveltebb boruknak tartották, sőt a legendás Fekete Sereg katonáinak is megparancsolták fogyasztását. Elsősorban a Kárpátok lejtőin terem, s nagy túlélőnek is tekinthető, hiszen azon kevés szőlőfajta, mely túlélte a filoxéra pusztítását, s mind a mai napig saját gyökerén termesztik.
A borjog hatályos szabályai a következőképpen épülnek fel. A legfőbb anyagi jogi szabály a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény, mely a magyar borjog alapja, szabályozza a borászati tevékenységet, eredetvédelmet, nyilvántartásokat, borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, ellenőrzését. A törvény első körben részletesen szabályozza magát a szőlőtermesztést, a borászati termékek előállítását, kiszerelését, forgalomba hozatallal kapcsolatos szabályokat. Ugyanúgy megmaradt a törvényben a tokaji borvidékre vonatkozó szabályozás külön kiemelése, és ami a legnagyobb újdonságot jelentette, az ePincekönyv rendszer szabályozása.
- A törvényi háttér
- A hegybíró szerepe
- Hegyközségek
- A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
III. A borászati szabályozás problémái
- A borrégiók és borvidékek összetettsége
- A szubszidiaritás hiánya a borászati szabályozásban
IV. A borforgalmazás hazai és Uniós szabályozása, a szellemi alkotások védelme
Az európai uniós tagsággal járó jogi és gazdasági szabályozás a termelőket is folyamatos fejlesztésre sarkallja. Magyarországon a 2011. Év új szabályozást hozott a minőség és az eredetvédelem terén. Az egységes európai rendszernek ma már Magyarország is része. A világ egyik legelismertebb szakírója, Hugh Johnson számos művében említi Franciaország és Németország mellett Magyarországot, mint az európai borkészítési hagyományok letéteményesét. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy szemben Európa déli országaival, ahol a szőlőtermesztés szinte minden család életének részét képezte, a fenti három államban – köztük Magyarországon is – kiemelt szerepet kaptak a gazdaságban a szőlőművelésre alkalmas területek, ahol mást nem is igen termesztettek.
- Uniós szabályozás
- A bor-eredetvédelem Magyarországon
V. Borkulturális alapismeretek és a borok vallásban betöltött szerepe
- A borok csoportosítása és fajtái
- Bor és gasztronómia
- A 3 lépéses vizsgálat
- A bor a nemzeti kultúrában
A speciális kollégium felvétele azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik a Közigazgatási jog 1. tantárgyat már teljesítették.
A félév igazolásának feltételei:
- a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti óralátogatás,
- aláírás
Jogszabályi háttér:
-A borhamisításnak és a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. törvénycikk
-A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról 1924. évi IX. törvénycikk
-A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmáról szóló 1936. évi V. törvénycikk
-A hegyközségekről szóló 2012. évi CCIX. törvény
-A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. törvényerejű rendelet
-A borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet
-A szőlő és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény
-A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
-A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény
-A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény
-A szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII.29.) AM rendelet
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Óraterv felosztása:
- A bor története és biológiai vonatkozásai
- A bor és a pezsgő feltalálása
- A filoxéra megjelenése és hatása a jogalkotásra, A peronoszpóra megjelenése és hatása a jogalkotásra
- A borászat törvényi háttere régen és ma
- A hegybíró szerepe és a hegyköszségek, a hegyközségekről szóló törvény rendelkezései
- A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint köztestület
- A borrégiók és borvidékek összetettsége
- A szubszidiaritás hiánya a borászati szabályozásban
- A borforgalmazás Uniós szabályozása
- A bor-eredetvédelem Magyarországon
- A borok csoportosítása és fajtái, vallásban betöltött szerepe, a borfajták szabályozása
- A 3 lépéses vizsgálat, Bor és gasztronómia, A bor a nemzeti kultúránkban
Az értékelés kritériuma:
Részvétel, aktivitás, beadandó dolgozat.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
- Interaktív előadás, diasorokkal. A cél a beszélgetés és a hallgatók tudásának bővítése egy kötelező anyagon túlmutató témában.
- Csoportos munka, ahol egy borászati szabályozást készítünk elő.
Kötelező irodalom:
- Pókecz Kovács Attila: A magyar borjog története a közelmúltban (19-21. sz.) (JURA, 2013/1., 173-187. o.)
- Mezey Barna: Bor és törvényhozás a magyar joghistóriában. (Különös tekintettel a borkereskedelem szabályozására), In: Bor és jogtörténet (szerk. Mezey Barna), Budapest 2011. 98-115. o.
- Tattay Levente: A bor és az agrártermékek eredetvédelme, Mezőgazda Kiadó, 2001
Ajánlott irodalom:
- Hugh Johnson: A bor története, Park kiadó 2005
- Ott Anett: „Borban az igazság” - Avagy a borászat jogszabályi keretei egy borkedvelő jogász tollából
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása:
b) képességei:
c) attitűdje:
d) autonómiája és felelőssége:
Tantárgy oktatója:
Dr. Ott Anett
