Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy megalapozza a hallgatók ismereteit az európai jóléti államok modelljeiről, azok történeti és intézményi fejlődéséről, valamint a jóléti rendszerek előtt álló aktuális kihívásokról. Fejleszti a hallgatók képességét arra, hogy felismerjék és elemezzék a globalizáció, demográfiai változások, migráció, energiapolitikai és környezeti problémák hatásait a jóléti rendszerekre. Cél továbbá a kritikus gondolkodás és az összehasonlító elemzés készségének fejlesztése a válaszreakciók értékelésén keresztül.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy a jóléti államok fejlődésének, intézményi típusainak és aktuális kihívásainak komplex megértésére épít. A félév során a hallgatók megismerik az európai jóléti rendszerek történeti, társadalmi és gazdasági beágyazottságát, majd elemzik a globális és belső strukturális kihívások hatását e rendszerek fenntarthatóságára és átalakulására.
1. hét – Európai jóléti modellek elméleti keretei:
A jóléti állam fogalmának kialakulása, alapfunkciói, társadalompolitikai háttere. A jóléti rendszerek osztályozása Esping-Andersen nyomán, valamint alternatív tipológiák.
2. hét – A kontinentális modell sajátosságai:
A német és francia jóléti rendszerek jellemzői: társadalombiztosítási elv, családpolitikai és munkaerő-piaci beágyazottság, a munkaalapú jogosultság rendszere.
3. hét – A skandináv modell működése:
Univerzális jóléti rendszer, a redisztribúció szerepe, adópolitikai sajátosságok, szociális szolgáltatások minősége és elérhetősége.
4. hét – Az angolszász modell jellemzői:
A jóléti állam minimalista felfogása, célzott ellátások, piaci logikán alapuló szolgáltatásszervezés, a munkaerőpiac szerepe a jóléti funkciókban.
5. hét – Gazdasági versenyképesség és jóléti rendszerek:
A jóléti kiadások és a gazdasági növekedés viszonya, a jóléti újraelosztás és a foglalkoztatás összefüggései.
6. hét – Demográfiai kihívások:
Elöregedés, alacsony termékenységi ráta, fenntarthatósági kockázatok, generációk közötti feszültségek.
7. hét – A munkaerőpiac átalakulása:
A munkavállalás formáinak változása, automatizáció és digitalizáció hatása a szociális biztonsági rendszerekre.
8. hét – Migráció és jóléti állam:
Nemzetközi migrációs trendek, a migráció hatása a szociális rendszerekre, integrációs kihívások és politikai válaszok.
9. hét – Energiabiztonság és környezeti fenntarthatóság:
Az energiapolitikai kihívások és a klímaváltozás társadalompolitikai vonatkozásai, zöld jóléti állam koncepciók.
10. hét – Költségvetési hiány és államadósság:
A jóléti kiadások költségvetési hatásai, fiskális fenntarthatóság, kiadáscsökkentési stratégiák, adósságválságok tanulságai.
11. hét – Európai közösségi politikák I.:
Az Európai Unió szerepe a szociálpolitika koordinálásában, jogharmonizációs folyamatok, kohéziós és szociális alapok.
12. hét – Európai közösségi politikák II.:
A szociális pillér, az Európai Szociális Jogok Chartája, Európai Szemeszter, szociális innovációk és kísérleti programok.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók képessé válnak az európai jóléti államok típusainak összehasonlító elemzésére, valamint a különböző jóléti modellek (kontinentális, skandináv, angolszász) intézményi működésének értelmezésére. A tanulmányok során elsajátítják, hogyan lehet a gazdasági, demográfiai, munkaerő-piaci és migrációs folyamatokat rendszerszinten vizsgálni, és ezek hatását elemezni a jóléti politikákra.
A tárgy keretében külön figyelmet kap a jóléti rendszerekre ható kihívások (pl. elöregedés, államadósság, energiapolitikai kockázatok) elemzése, valamint az ezekre adott szakpolitikai válaszok értékelése. A hallgatók megtanulják az elméleti ismeretek alapján értelmezni a különböző nemzeti és európai szintű válaszreakciókat, felismerni azok közpolitikai kontextusát, és önálló következtetéseket levonni a társadalompolitikai alternatívák értékelése során.
Noha a tárgyhoz nem kapcsolódik külön gyakorlati óra, az oktatás során fejlesztésre kerülnek a kritikai gondolkodás, az elemző készség, valamint az elméleti keretek gyakorlati alkalmazásának képessége a kurzus keretében feldolgozott esettanulmányok és példák révén.
Az értékelés kritériuma:
A hallgatók teljesítményének értékelése a megszerzett elméleti tudás, a rendszerszintű összefüggések felismerése és az önálló elemzőképesség alapján történik. A félév során az értékelés írásbeli zárthelyi dolgozaton vagy vizsgán alapul, amely komplex kérdéseken keresztül méri a tananyag megértését és alkalmazását. A számonkérés során kiemelt szerepet kap a problémák több szempontú megközelítése és az európai jóléti rendszerek összehasonlító elemzésének képessége.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A kurzus oktatása elsősorban elméleti előadás formájában történik, hagyományos frontális oktatási eszközökkel, ugyanakkor a feldolgozott témákhoz igazodva interaktív elemekkel egészül ki. Az előadások során vizuális (pl. diagramok, modellek, grafikonok) és auditív szemléltetőeszközök segítik a tananyag befogadását.
Az előadásokat rendszeres kérdés-válasz szakaszok, rövid vitaindító felvetések és hallgatói reflexiók egészítik ki, különösen a jóléti rendszerek működését érintő aktuális társadalompolitikai események kapcsán. Egyes órákon altémák interaktív bemutatására is sor kerül – például eltérő országmodellek vagy szakpolitikai válaszok összevetése több nézőpontból.
A kurzus célja nem csupán az ismeretátadás, hanem az aktív, értelmező gondolkodás ösztönzése is, ennek megfelelően a hallgatói közreműködés fontos részét képezi az oktatási folyamatnak.
Kötelező irodalom:
- Greve, B. (Ed.): Routledge International Handbook of the Welfare State (2nd ed.). Routledge, 2022. ISBN: 9780367634084
- Nicholas Barr: A jóléti állam gazdaságtana - A nagy ellátórendszere működésének összefüggései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009. ISBN 9789630585385
Ajánlott irodalom:
- Greve Bent: Welfare and the Welfare State: Central Issues Now and in the Future. Routledge, 2019. ISBN 9780367356996
- Árva László - Katona Klára - Schlett András: Stages of Globalisation: Alternative Ways from Eastern Europe and the Far East. Bratislava, Kalligram, 2013. ISBN 9788081017780
- Andor László: Jóléti modellek, európai válságok. Budapest, Noran Libro, 2017. ISBN 9786155761195
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
a) tudása: T2, T3, T5, T6, T8, T9, T18
b) képességei: K6, K7, K10, K11, K12, K13, K14, K20, K21, K26
c) attitűdje: A2, A3, A4, A7, A13, A18, A20
d) felelőssége és autonómiája: F2, F3, F5
a) tudása:
- Érti és átlátja a politika és gazdaság összefüggéseit, a politikatudomány és a közgazdaságtan alapvető elméleteit, továbbá elemzései módszereit.
- Tisztában van a legmeghatározóbb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel.
- Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományterület alapvető kérdéseit.
b) képességei:
- Képes a politikai és a gazdasági folyamatok, jelenségek komplex értelmezésére, etikai aspektusainak fölismerésére.
- Képes társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összevetésére, kritikai elemzésére.
- Képes a tudományterület eredményeinek önálló követésére, elméletei és modelljei értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.
c) attitűdje:
- Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.
- Elméletileg igényes, módszertanilag tudatos.
- Körültekintő, érdeklődő és fogékony a társadalmi problémákra.
- Tágabb összefüggéseket keres a politika, gazdaság és társadalom jelenségeinek vizsgálatakor
d) felelőssége és autonómiája:
- Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel támasztja alá.
- Véleményét önállóan, alternatívák igénylésével, megjelenítésével és azok iránti nyitottsággal képviseli.
- Saját eredményeit magabiztosan helyezi el a tudományos elképzelések, irányzatok, modellek hálójában.
- Felelősségteljesen vesz részt kutatási és fejlesztési projektekben.
Tantárgy oktatója:
Schlett András, egyetemi docens, PhD, dr. habil.
