Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a személyiségi jogok polgári jogi védelmének aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a digitális környezetben jelentkező új kihívásokra és az alapjogok kollíziójára. A kurzus a klasszikus személyiségi jogvédelem elméleti alapjaitól kiindulva vizsgálja a technológiai fejlődés (mesterséges intelligencia, deepfake, közösségi média) és a szólásszabadság gyakorlásának hatásait a személyiség integritására, jóhírnévre, képmásra és magánszférára. A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék, miként képes a magánjog a változó társadalmi és kommunikációs környezethez igazodva érvényesíteni a személyiség védelmét, és hogy az új típusú sérelmek (például algoritmikus torzítások, mesterséges tartalom általi visszaélések) milyen dogmatikai és jogpolitikai válaszokat igényelnek.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
---
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók a tantárgy keretében megismerkednek
– a személyiségi jogok rendszerével és fejlődési irányaival a magyar és európai jogban,
– a szólásszabadság és személyiségi jogok közötti kollízió elméleti és gyakorlati kérdéseivel,
– a bírói gyakorlat új tendenciáival (különösen az Alkotmánybíróság, Kúria és az EJEB ítéleteinek elemzésével),
– a képmás, hangfelvétel, jóhírnév és magánszféra digitális védelmének kihívásaival,
– a mesterséges intelligencia, a közösségi média és a dezinformáció hatásával a személyiségi jogi védelemre.
Az értékelés kritériuma:
Az értékelés az órán tanúsított aktivitás alapján történik.
Az alkalmazott oktatási módszerek:
jogesetelemzés és szemináriumi vita,
– ítéletek közös értelmezése és összehasonlító elemzése,
– kiscsoportos érvelési feladatok,
– esettanulmányok a magyar és európai joggyakorlatból.
Kötelező irodalom:
- Papp, János Tamás: Felelősség a közzétett tartalomért. In: Tóth, András; Koltay, András (szerk.) Influenszerek jogi kézikönyve Budapest, Magyarország : Médiatudományi Intézet (2025) 203 p. pp. 176-186.
- Aczél Petra; Veszelszki Ágnes (szerk.): Deepfake : a valótlan valóság. Budapest, Magyarország : Gondolat Kiadó (2023)
- Papp János Tamás: Az Alkotmánybíróság határozata a közéleti szereplők emberi méltóságáról. JOGESETEK MAGYARÁZATA 2025/1-2.
Ajánlott irodalom:
- Koltay András: A jóhírnév és a becsület védelme. In: Koltay András (szerk.) Magyar és európai médiajog: Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest, Magyarország : Wolters Kluwer (2025) 394 p. pp. 93-122.
- Koltay András; Szomora, Zsolt (szerk.): A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és a büntetőjogban. Budapest, Magyarország, ORAC Kiadó Kft. (2024)
- Gosztonyi Gergely, Lendvai Gergely Ferenc: Deepfake és dezinformáció: Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen? MÉDIAKUTATÓ: MÉDIAELMÉLETI FOLYÓIRAT 25 : 1 pp. 41-49. , 9 p. (2024)
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
Fejlesztendő készségek és képességek (MKKR szempontjai alapján):
A tantárgy fejleszti a hallgatók:
– elemző és értelmező képességét, különösen a jogesetek komplex alapjogi értelmezésében;
– kritikai gondolkodását, a magánjogi dogmatika és az alapjogok viszonyának értékelésében;
– problémamegoldó készségét, az új típusú személyiségi jogi sérelmek azonosításában és jogi minősítésében;
– önálló véleményalkotási és érvelési készségét, amely képessé teszi őket a jogpolitikai dilemmák megfogalmazására;
– etikai és társadalmi érzékenységét, különösen az emberi méltóság, az identitás és a digitális magánszféra védelmével kapcsolatban.
A hallgató a tárgy elvégzését követően képes lesz a személyiségi jogvédelem különböző szintjeinek (polgári jogi, alkotmányos, európai) integrált elemzésére, valamint önálló álláspont kialakítására konkrét jogesetekben.
Tantárgy oktatója:
Dr. Pogácsás Anett – Dr. Papp János Tamás
