Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók kutatási szintű, rendszerszemléletű ismereteket szerezzenek a terhelt távollétében folytatható büntetőeljárások jogintézményéről, annak történeti, nemzetközi és hazai szabályozási kereteiről, valamint a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákról és megoldási lehetőségekről. A tárgy fejleszti a hallgatók képességét arra, hogy a büntetőeljárás gyorsítását és hatékonyságát célzó jogalkotói törekvéseket összevessék a tisztességes eljárás, a védelemhez való jog és a közvetlenség elvének érvényesülésével. Cél továbbá, hogy a doktoranduszok képesek legyenek önállóan elemezni és értékelni az eljárási szabálysértések, a bizonyítási nehézségek és a nemzetközi bírósági gyakorlat releváns kérdéseit, valamint önálló kutatási projektet kialakítani a témakörben. A tantárgy támogatja a hallgatók szakmai attitűdjét, különös tekintettel az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalom, a tisztességes eljárás és az alkotmányos értékek iránti elköteleződésre, és ösztönzi őket a felelős, etikus és kreatív szakmai döntéshozatalra.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy átfogó elméleti ismereteket nyújt a terhelt távollétében folytatott büntetőeljárások jogintézményének történeti, dogmatikai és gyakorlati összefüggéseiről. A hallgatók megismerik a távollétes eljárások fejlődésének jogtörténeti alapjait, a vádlott jelenlétéhez kapcsolódó eljárásjogi garanciák kialakulását és funkcióját, valamint a hagyományos tárgyalási elvek – különösen a szóbeliség, a közvetlenség, a nyilvánosság és a fegyverek egyenlőségének – szerepét és korlátait.
A tárgy részletesen elemzi a távollétes eljárások hazai jogszabályi alapjait, a tárgyalás a szabályszerűen idézett terhelt távollétében történő megtartásának jogpolitikai és jogalkalmazói indokait, a bizonyítás sajátosságait és a felmerülő eljárási szabálysértések lehetséges következményeit. A hallgatók megismerik a másodfokú, a felülvizsgálati és a perújítási eljárások sajátosságait távollétes ügyekben, továbbá a lemondás a tárgyalási jelenlétről és a külön eljárás dogmatikai kérdéseit.
A tantárgy részeként feldolgozásra kerül az Emberi Jogok Európai Bíróságának, az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának a tisztességes eljárás követelményeit értelmező gyakorlata, kiemelve a védelemhez való jog, a személyes részvételhez való jog és a közvetlenség elvének érvényesülését érintő döntéseket. A tárgy kitér az Európai Unió és az Európa Tanács irányelveire és ajánlásaira, valamint azok hatására a magyar szabályozás és bírói gyakorlat alakulására.
Az elméleti megalapozottságot erősíti az anyagi igazság és eljárási hatékonyság közötti értékkonfliktus elemzése, az időszerűség és megalapozottság követelményeinek összevetése, valamint a bírói meggyőződés kialakításának elvi és alkotmányos háttere. A hallgatók betekintést nyernek a rendkívüli jogorvoslatok dogmatikájába és gyakorlati dilemmáiba, különösen a perújítás lehetséges szerepébe távollétes eljárásokban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a terhelt távollétében lefolytatható büntetőeljárások gyakorlati alkalmazásához szükséges kulcsfontosságú készségeket és módszereket. A kurzus során a hallgatók megtanulják jogesetek és bírósági határozatok szakszerű elemzését, különös tekintettel a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez való joghoz és a személyes jelenléthez fűződő garanciák gyakorlati érvényesülésére. A tárgy fejleszti azon képességüket, hogy a releváns hazai és nemzetközi bírói gyakorlatot összevessék a konkrét eljárási szituációkkal, valamint felismerjék és értékeljék a távollétes ügyekben felmerülő eljárási szabálysértések következményeit, a bizonyítás sajátosságait és a rendkívüli jogorvoslatok igénybevételének lehetőségeit.
Gyakorlati feladatokon keresztül a hallgatók megismerik a bírói mérlegelés és az eljárásvezetés döntési pontjait, a jelenléthez való jogról való lemondás értékelésének szempontrendszerét, valamint a tárgyalás megtartására vagy elhalasztására vonatkozó gyakorlati dilemmákat. A kurzus fejleszti a hallgatók érvelési és szakmai kommunikációs készségét, különösen vitaszimulációk és jogeset-prezentációk keretében, valamint megtanítja őket összetett jogdogmatikai és eljárási kérdések strukturált, világos és megalapozott bemutatására.
A tantárgy gyakorlati komponense kiemelt hangsúlyt fektet a jogalkalmazás és jogalkotás összefüggéseire: a hallgatók képesek lesznek új jogintézményi megoldások indokoltságát értékelni, a szabályozási modelleket összehasonlítani, valamint kutatási eredményeket gyakorlati ajánlások formájában megfogalmazni, különösen a Kúria, az Alkotmánybíróság és az EJEB ítélkezési gyakorlatának tükrében.
Az értékelés kritériuma:
Kollokvium, ötfokozatú minősítéssel (jeles-jó-közepes-elégséges-elégtelen)
Az alkalmazott oktatási módszerek:
A tárgy oktatása interaktív, kutatásorientált elméleti kurzus formájában történik, amelyben a hallgatók saját dogmatikai és gyakorlati megközelítéseiket is fejleszthetik. A kurzus során az alábbi oktatási módszerek alkalmazására kerül sor:
- Interaktív előadás a tárgy elvi és jogdogmatikai alapjainak bemutatására, a hazai és nemzetközi szabályozási modellek összehasonlításával.
- Esetalapú elemzés, különösen a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának releváns döntései alapján, a tisztességes eljárás követelményeinek gyakorlati értelmezése céljából.
- Irányított szemináriumi vita, amely lehetőséget biztosít a normatív és jogpolitikai érvek ütköztetésére, valamint a kritikai reflexió fejlesztésére.
- Forráselemzés és jogeset-elemzés a bírói gyakorlat és a jogirodalom mélyebb megértése érdekében.
- Hallgatói prezentációk egy-egy eseti döntés, jogdogmatikai probléma vagy aktuális jogalkotási kérdés feldolgozására.
- Kisebb egyéni kutatási feladatok és írásbeli elemzések önálló tudományos vizsgálódás fejlesztése céljából.
- Közös értelmezési és vitahelyzetek szimulációja (pl. bírói mérlegelési dilemmák), a szakmai érvelés és vitapartneri kompetenciák fejlesztésére.
Kötelező irodalom:
Csák Zsolt: Ítélet vádlott nélkül, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019, ISBN: 9789632584485 (a tantárgyi leírás rögzítésekor a második átdolgozott kiadás megjelenés alatt áll az ORAC Kiadónál).
Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában: A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberjog-dogmatikai értekezés, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007. ISBN: 9789639722224.
Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. ISBN: 9789636934163.
Ajánlott irodalom:
Csák Zsolt – Czebe András: A távollévő terhelttel szembeni eljárás alapjogi követelményei a Kúria elvi iránymutatásai tükrében, Kúriai Döntések, 2024/10., 1834-1846. Elérhető: https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/csak-zsolt-czebe-andras-tavollevo-terhelttel-szembeni-eljaras-alapjogi
Varga Zs. András: A tisztességes eljáráshoz való jog bírósági aspektusból, Kúriai Döntések, 2022/4., 610-617. Elérhető: https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/1-dr-varga-zs-andras-tisztesseges-eljarashoz-valo-jog-birosagi-aspektusbol
Pollicino, Oreste – Bassini, Marco: Personal Participation and Trials In Absentia. A Comparative Constitutional Law Perspective, in: Quattrocolo, Serena–Ruggeri, Stefano (eds.): Personal Participation in Criminal Proceedings. A Comparative Study of Participatory Safeguards and in absentia Trials in Europe, Springer, Cham, 2019, 527-558.
Elérhető: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3397349
A tantárgy hozzájárulása a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaelemek elsajátításához:
Tudás: A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók kutatási szintű, rendszerszemléletű ismereteket sajátítsanak el a távollétes büntetőeljárások dogmatikai és gyakorlati kérdéseiről, valamint a tisztességes eljárás és a védelemhez való jog alkotmányos és nemzetközi kereteiről. A kurzus elősegíti a hallgatók mély elméleti felkészültségét az eljárási garanciák és az eljárás hatékonysága közötti komplex összefüggések feltárásában, továbbá hozzájárul a hazai és nemzetközi jogforrások és bírói gyakorlat tudományos szintű értelmezéséhez és integrálásához.
Képességek: A tantárgy fejleszti a hallgatók képességét önálló tudományos problémaazonosításra és kreatív elemzésre, különös tekintettel a távollétes eljárások gyakorlati dilemmáira és a jogértelmezési kérdésekre. A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a doktoranduszok képesek legyenek új szakmai megközelítéseket és kutatási irányokat megfogalmazni, továbbá szakmai vitákban érvelve, adekvát módon állást foglalni a tisztességes eljáráshoz kapcsolódó elvi konfliktusokban. A hallgatók megtanulják a releváns bírósági döntések kritikai elemzését és értelmezését, illetve konkrét ügyekre való alkalmazását.
Attitűdök: A tantárgy erősíti a szakmai felelősségtudatot és elköteleződést az igazságszolgáltatás értékei, különösen az alapjogok védelme és a társadalmi bizalom fenntartása iránt. Elősegíti a hallgatók nyitottságát az új kutatási irányok, módszerek és szakmai álláspontok befogadására, valamint a folyamatos önképzés iránti igény kialakítására. A kurzus támogatja a kritikai gondolkodást és az önreflexiót, illetve a tudományos integritás következetes érvényesítését.
Autonómia és felelősség: A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók önálló tudományos munkavégzésre és felelős döntéshozatalra legyenek képesek a büntető igazságszolgáltatás eljárási problémáinak megoldásában. A kurzus során fejlődik a hallgatók képessége önálló kutatási projektek tervezésére, vezetésére és megvalósítására, valamint szakmai vitákban egyenrangú vitapartneri szerep betöltésére. A tantárgy ösztönzi a doktoranduszok etikai érzékét és felelősségvállalását az eljárási garanciákat érintő kérdésekben, különös tekintettel a tisztességes eljárás elvének gyakorlati biztosítására.
Tantárgy oktatója:
Dr. Csák Zsolt
